Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2025. január 27.
Ungvári Lajos emléktáblát avattak az Ungvári Magyar Házban.
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepi rendezvénysorozat január 23-án folytatódott az Ungvári Magyar Házban. Az eseményt a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) és a Kárpátaljai Szövetség közösen szervezte.
A rendezvény keretében ünnepélyesen felavatták a Kárpátalján született, Kossuth-díjas szobrász, Ungvári Lajos emléktábláját, valamint megnyitották a művész alkotásait bemutató fotókiállítást.
Dr. Zubánics László történész, a KMMI elnöke kiemelte, hogy a Magyar Ház egyre gyakrabban ad otthont hasonló kulturális rendezvényeknek, ezzel betöltve küldetését a magyar kultúra ápolásában és népszerűsítésében.
Dr. Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke a rendezvényen úgy fogalmazott, hogy Ungvári Lajos munkássága mind Magyarországon, mind Kárpátalján kevéssé ismert, ezért fontos, hogy tisztelegjünk kiváló művészete előtt és emléket állítsunk neki.
„Köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk erre a misszióra, hogy elhozhattuk és felavathattuk ezt az emléktáblát” – mondta Grezsa István, hozzátéve, hogy minden kárpátaljai magyarnak hálásak, akik helytállnak és ápolják a magyar kultúrát.
Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagja felidézte, hogyan kezdtek bele Ungvári Lajos életének és munkásságának kutatásába Kovács Sándor honismereti íróval. Mint elmondta, eredetileg két emléktábla elkészítését tervezték: egyet Perecsenybe, a szobrász szülőházához, és egyet művésztelepéhez. Végül most az Ungvári Magyar Ház falára is került egy emléktábla, mely Mihály Anna alkotása.
Az esemény második felében, a szobrászművész alkotásait bemutató fotókiállítást Kovács Sándor Magyar Örökség díjas honismereti szakíró nyitotta meg. Kovács Sándor úgy fogalmazott: „Ungvári Lajos a nevével halhatatlanná tette Ungvár városát.”
A szakíró a szobrászművész életét és munkásságát részletezte, amelyet 2022-ben megjelent Egy kárpátaljai születésű Kossuth-díjas szobrász. Ungvári Lajos élete és munkássága című albumában dolgozott fel. A könyvben a szobrász 120 alkotását gyűjtötte össze.
Egy élet művészete
Ungvári Lajos (születési nevén Kubicska Lajos) Perecsenyben látta meg a napvilágot egy vasutas családban. Ungváron végezte középiskolai tanulmányait, majd az 1920-as évek elején Budapestre költözött, ahol az Iparművészeti Főiskola szobrászati szakosztályán tanult. Művészi karrierje során pusztán tehetsége révén bontakoztathatta ki képességeit.
Alkotásai közül különösen emlékezetesek a Tékozló fiú, az Én vétkem, a Krisztus és az ember vagy a Keresztelő. Fiatalkori műveiben és az 1945 előtti alkotásaiban a vallási témák és portrék dominálnak, amelyek dinamikus formákat és részletgazdagságot tükröznek. Az 1945 utáni politikai változások következtében kénytelen volt átalakítani témaválasztását, de a művészi színvonal, az eredetiség és a dinamizmus megmaradt.
Ungvári legismertebb alkotásai közé tartoznak a Parlament előtti Kossuth-emlékmű mellékalakjai.
Ungváron mindössze egyetlen szobra, a Drugeth Jánost ábrázoló alkotás kapott helyet 1943-ban, ám azt a szovjet hatalom megsemmisítette. Így sajnos hazájában egyetlen alkotása sem maradt fenn.
Ungvári Lajos művészete a 20. századot tükrözi: annak minden erényével, bonyolultságával és ellentmondásosságával együtt, amelyek között csak olyan tehetséges művészek tudtak fennmaradni, mint ő.
Az összejövetel végén az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a magyar kultúra napja alkalmából átadta a szervezet 2025-ben alapított új díját.
A Drugeth Fülöp-díjat dr. Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke, a Miniszterelnökség korábbi miniszteri biztosa vette át „a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való boldogulásának elősegítése és intézményhálózatának bővítése terén kifejtett köztevékenysége elismeréseként”.
A díjat, amely egy oklevélből és egy bronz szoborból áll (tervezője Igor Bródi építészmérnök) dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke és dr. Spenik Sándor, az UMDSZ UMNT elnöke nyújtották át a kitüntetettnek.
Meseíró volt, de élete korántsem volt mesés. Hans Christian Andersen szegény családban született, anyja alkoholista mosónő, apja foltozóvarga, aki a fiú kiskorában meghalt. A felnőtt Andersen, bár elismerésre és hírnévre tett szert, magánéletében többnyire zaklatott, boldogtalan volt.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) március 29-én ismét módszertani képzést szervezett a vidékünkön népzenét oktató pedagógusok számára. A mostani alkalom különlegessége volt, hogy a program délelőtti részében kárpátaljai műhelyek diákjai által prezentálták a népzeneoktatás helyes módszer...
„Humorban nem ismerek tréfát” – mindenki ismeri Karinthy Frigyes híres mondását. A humor az élet része, fontos része. Humor nélkül sokkal szegényebbek lennénk, és bár a nevetést nem mindig a humor váltja ki az emberekből, de az esetek többségében igen. A humor gyógyír a lélek sebére, segít...
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
