Ülésezett a Máért oktatási és kulturális szakbizottsága

A jövő évi kulturális és oktatási programokról tárgyalt a Magyar Állandó Értekezlet oktatási és kulturális szakbizottsága október 8-án az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A testület keddi ülésén Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára kiemelte, hogy már nyolcadszor ült össze a szakbizottság, ami jelzi, milyen kiemelt figyelmet fordít a kormányzat a határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatására.

Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy már idén is az előző évhez képest több pénz állt rendelkezésre a külhoni magyar nyelvű oktatás megerősítésére, és jövőre ezt tovább szeretnék növelni. Hangsúlyozta, a támogatások legfőbb célja az, hogy a szülőföldön működő magyar nyelvű oktatást hatékony formában egészítsék ki. Kiemelte: egyre több külhoni magyar iskola vesz részt anyaországi tanulmányi versenyeken a növekvő számú pályázati kiírásoknak köszönhetően.

Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a tájékoztatás szerint azt mondta: az előző kormány idején megalkotott nemzeti ifjúsági stratégia nem teljesítette a hozzáfűzött reményeket. A jelenlegi kormányzat célja az volt, hogy megtöltse tartalommal, és aktív párbeszédet alakítson ki a külhoni magyar szervezetek és a kormányzat között. Hangsúlyozta, hogy szükség van párbeszédre a külhoni magyar pártok ifjúsági szervezeteivel, mivel az ottani ifjúság problémáit, lehetőségeit ezek a szervezetek tudják a leghitelesebben bemutatni.

Tóth Katalin helyettes államtitkár a mezőgazdaság és az oktatás újszerű kapcsolatáról szólva elmondta, több program jelenleg is folyamatban van, köztük a termelő iskola modelljének megvalósítása: a termeléstől a megtermelt javak értékesítéséig mutatja be, miként lehet hatékonyan működtetni egy gazdaságot. Kárpátalján folyamatosan építik ki a falugazdász-hálózatot, ahol helyi szakemberek vezetésével támogatják a helyi munkavégzést.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a 2013 - a külhoni magyar kisiskolások éve program körútja során huszonkét helyszínen több mint ötezer gyerekkel találkoztak. Pályázatokat írtak ki a közösségépítés témájában, és hamarosan elkészül módszertani csomagjuk, amelyet a régióspecifikus továbbképzések követnek - olvasható a közleményben.

A MÁÉRT-tagszervezetek képviseletében Kárpátaljáról jelen volt Berki Károly, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség irodavezetője, illetve Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke.

A tanácskozáson Berki Károly átadta a magyar kormányzat jelenlévő képviselőinek a KMPSZ állásfoglalását az ukrajnai állampolgárok magyarországi felsőoktatási felvételijekor alkalmazott pontszámítással kapcsolatban, melyben többek között arra kérik az illetékeseket, súlyuknak megfelelően vegyék figyelembe az eljárás során az ukrajnai emelt szintű érettségin elért eredményeket.

Zubánics László 10 pontban foglalta össze azokat a javaslatokat, amelyekkel a magyar kormányzatnak a közeljövőben foglalkoznia kellene. Ezek:

1. A holocausthoz hasonlóan a magyar kulturális kormányzat kezelje kiemelt évfordulóként az 1944. évi „malenykij robot” 70. évfordulóját, az ezzel kapcsolatos megemlékezések, konferenciák lebonyolítását támogassa.

2. Az EMMI meghívásos pályázatait nyissák meg újabb, időközben létrejött tudományos műhelyek számára, figyelembe véve az MTA illetékes szaktestületeinek ajánlásait.

3. A Külhoni Magyar Oktatási Tanács (KMOT) határon túli albizottságaiba való felkérés során az illetékes Közoktatási Államtitkárság folytasson konzultációkat a határon túli szakmai szervezetek, alapítványok és intézmények vezetővel, a testületek összetétele a szakmai, s ne a politikai hátteret jelentse.

4. Az EMMI és a KIM találja meg a megfelelő formát és keretet a határon túli, állami támogatással működő, magyar nyelven (is) oktató felsőfokú tanintézményekben zajló oktatási, ifjúsági és tudományos programok támogatására.

5. A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma által meghirdetett ifjú oktatói pályázatot (jelentkezési korhatár 35 év) lehetőség szerint ki kellene bővíteni néhány „senior” oktatói ösztöndíjjal (az MTA Domus pályázata mintájára), ezzel is mutatva a magyar nyelvű határon túli oktatók iránti tiszteletet.

6. A Bethlen Gábor Alap 2014. évi pályázati kiírásában külön sorként jelenjen meg a könyvkiadás támogatása (Kárpátalja esetében, ahol a könyvkiadást állami forrásokból nem támogatják, érvényesülhessen a pozitív diszkrimináció elve).

7. Az NKA támogatásával napvilágot látott kiadványok jussanak el a határon túli emblematikus intézmények (egyetemek, főiskolák, kulturális intézetek) könyvtáraiba, elősegítve az állománygyarapítás, illetve a minőségi gyűjteményi fejlesztést. A papíralapú kiadványok mellett ez a program terjedjen ki az egyéb adathordozókon napvilágot látó (Arcanum Kiadó, stb) digitális, audiovizuális kiadványokra is.

8. Az EMMI a Magyar Rektori Konferenciával közösen az intézményközi együttműködések elmélyítéseként hasson oda a magyarországi felsőoktatási intézmények digitális tartalmainak megnyitásához a határon túli magyar felsőoktatási intézményekben oktató tanárok, illetve tudományos kutatások folytató diákok számára.

9., Kárpátalja esetében nem látjuk támogatandónak a kínálati oldal bővítését az oktatási szférában, mivel további oktatási intézmények megnyitása kizárólag a meglévő (állami fenntartással működő) középiskola rendszer kárára, annak esetleges felszámolásával történhet meg.

10. A kárpátaljai magyar felsőoktatási stratégia továbbgondolásaként profilváltásra van szükség új, akkreditált szakok bevezetésével, mivel jelenleg pedagógus-túlképzés tapasztalható, amelyet a munkaerőpiac nem tud felvenni.