Írta: K. K. | Forrás: karpataljalap.net | 2023. április 13.
A templomok mint a vallásgyakorlás kiemelt helyei tárgyi és eszmei örökségük révén jelentős szerepet töltenek be Európa kulturális életében. Az Európai Unió által gondozott HUSKROUA-program segítségével számos templom újult meg, többek között a beregszászi római katolikus templom is, amely az Egyházi kulturális örökség és turizmus fejlesztése Nyíregyházán és Beregszászon elnevezésű, határon átnyúló projekt révén új tetőszerkezetet és egységes sárgaréz borítást kapott.
Beregszászban, a Vérke jobb partján álló háromhajós gótikus római katolikus plébániatemplom hosszú és viszontagságos múltra tekint vissza, egészen a 15. század elejéig. Az idők során több átépítésen, s volt, hogy teljes újraépítésen esett át. Az utolsó nagyszabású tetőfelújítást 1846-ban végezték. De akárhány felújítást is végeztek el rajta, az idő nem kíméli az emberi kéz munkáját. Éppen ezért az elmúlt évek során a beregszászi római katolikus egyházközség mindent megtett azért, hogy a templom visszanyerhesse egykori pompáját és még jobban ékesítse városunkat.
A projekt révén több olyan kiegészítő elemet is építettek, mint a nagyobb filagória vagy a modern kerékpártároló, viszont a legnagyobb beruházási elemet a templomtető megújulása jelentette.
A kétezres évek elején a tetőszerkezet már átesett egy beázás miatti felújításon, amely csak egy részét érintette a teljes szerkezetnek. A beavatkozás után a templomtetőt három különböző típusú fedőanyag borította: a nagyobb részét eternitpala, emellett metálcserép, illetve a tornyon megmaradt a régi horganylemez.
A templom tetőszerkezetének háromféle borítása esztétikailag, de ami még fontosabb, gyakorlati szempontból sem volt előnyös. Ugyanis 2014 környékén repedések jelentkeztek a falakon, két helyen is, amelyek aggodalomra adtak okot, hiszen nem volt ismeretes a keletkezésük oka. A repedések nem okoztak komoly problémát, és nem is romlott tovább a templom állapota, ettől függetlenül a plébániatemplom munkatársai szerették volna feltárni és megszüntetni az okokat.
A repedések keletkezésének egyik oka a csapadékvíz lefolyása volt templom körül, amit ez idáig sikeresen megszüntettek. Immáron heves esőzések során a felgyülemlett víztömeg begyűl egy erre kiépített csatornavezetékbe, amely a Vérke-patakhoz vezeti a tetőről és a környékről összefolyó csapadékvizeket. A másik okot egyértelműen a tetőszerkezet hiányosságai adták, amelyeket a nagy értékű beruházás révén ezennel sikeresen kiküszöböltek.
Mivel a templom gótikus stílusban épült és nem bírja a cserép hatalmas súlyát, így a kivitelezőknek alternatív, korszerű, de legfőképpen időtálló fedőanyagot kellett választaniuk. A választás így a rézlemezre esett, mely Európa-szerte kipróbált és jól bevált fedőanyag.
A felújítási munkálatok során a tetőszerkezet mellett a torony is felújításra került. A torony sisakja visszakapta az eredeti, 1846-os formáját, ami azt jelenti, hogy keskenyebb, valamint három és fél méterrel magasabb lett.
A tetőszerkezet fedőanyagát adó rézlemez fényes, viszont az idő múlásával mattá válik, és patina keletkezik rajta, melynek hatására barnászöld árnyalatot kap majd. Ennek ideje körülbelül 15-20 év, amikorra egy szemet gyönyörködtető, jó kinézetű, „koros” templomtetőnek tűnik majd.
A templom karbantartói szeretnék, hogy a beregszászi római katolikus plébániatemplom ismét a régi korok rajzain és festményein feltűnő szépségében tündököljön. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a tetőfedést követően további műemléki felújítást végezzenek, ami a tervek szerint elsősorban a homlokzat és a belső tér renoválását jelenti majd.
Molnár János, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség plébánosa, püspöki helynök elmondta, hogy a tetőrekonstrukció befejezése szimbolikus is, hiszen éppen húsvét ünnepére újult meg Isten háza Beregszászban.
„A húsvét ünnepe mindig az új életnek a szimbóluma, a feltámadásnak az ünnepe, éppen ezért egy közösség életében is beszélhetünk megújulásról. Reményeink szerint a mostani nehéz időszak után megéljük a közösségünk nagyszabású megújulását is” – fogalmazott Molnár János atya.
A tető immár megújult, de akad még elég munka, az egyházközség munkatársai pedig továbbra is azon dolgoznak, hogy szeretett templomuk a továbbiakban is a város egyik ékköve legyen.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
