Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo hetilap | 2010. november 14.
A borászat – a kárpátaljai lélek egy darabja (Vinorobsztvo – csasztina Zakarpatskoi dusi). Ezzel a címmel jelent meg Gricenko Natáliának ukrán nyelven kiadott könyve a történelmi Beregszászi Borvidékről. A szerző neves borászati szakember, aki évtizedeken át vezette a Kárpátaljai Agráripari Kutatóintézet szőlészeti-borászati laboratóriumát, ezúttal is, mint a szakmája lelkes, avatott művelője mutatkozik be.
A könyv lapjain végigkísérhetjük a csaknem hét évszázados múltra visszatekintő Beregszászi Borvidék történetét. Eközben a szerző alapos elemzésnek veti alá az utóbbi hatvan-hetven esztendő fejleményeit. Örömmel állapítja meg, hogy az eltelt másfél évtizedben – bár rengeteg hátrány érte az ágazatot – jelentős elmozdulás történt a minőségi szőlőtermesztés és borászat irányába. A beregvidéki borok hírnevének visszaszerzése érdekében számos fontos lépést sikerült megtenni. Nem véletlen például az, hogy az idén megrendezett X. Nemzetközi Beregszászi Borfesztiválra ellátogatók száma meghaladta a tízezer főt. A könyvben táblázatok segítségével követhetjük nyomon, hogy a megyénkben miként változik a szőlővel beültetett területek nagysága. Ha mennyiség tekintetében még messze nem állunk valami jól – hetven esztendővel ezelőtt háromszor nagyobb volt a szőlőterület Kárpátalján, mint manapság –, azért az a tény mindenképpen figyelemre méltó, hogy az európai fajtákkal beültetett táblák folyamatosan növekednek.
Gricenko Natália nagy elismeréssel szól az új borásznemzedékről. Ők azok, állítja a szerző, akik a régi hagyományokat megújítva visszaszerezhetik borvidékünk hírnevét. A szerző külön fejezetet szentel könyvében a legismertebb beregvidéki borászok, szőlészek – Parászka György, Sass Károly, Urszta János, Jakab Sándor, Varga Béla – bemutatásának, nagyra értékelve azt a tényt, hogy az utóbbi években általuk valósult meg a beregvidéki borút.
A kötetben ezenkívül sok mindent megtudhatunk arról, hogy a különböző szőlőfajták miként honosodtak meg Kárpátalján. Az elismert szakember részletesen szól az itteni borok íz- és aromavilágáról, szőlészeink és borászaink további törekvéseiről. A kötetben hasznos, megszívlelendő tanácsokat olvashatunk a borfogyasztásról, magáról a borkóstolás folyamatáról, s arról, hogy különböző alkalmakkor egyes ételekhez milyen bort illik az asztalra tenni.
Bor és civilizáció – mindkettő az idők kezdete óta összetartozik. A szőlészet és borászat évszázadok óta meghatározza vidékünk lakóinak életét, befolyásolja gondolkodásmódját. Erről győz meg bennünket Gricenko Natália új könyve.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Karrierkövetési Osztály, Öregdiák Szövetség és a Fodó Sándor Kulturális Központ szervezésében került megrendezésre a Karriernap és Öregdiák Expó a főiskola átriumában.
Szemével az égre tekintett, kardjával azonban a földre sújtott György, a bátor lovag és hős katona, hogy legyőzze a sárkányt és megmentse a király szűzi leányát. Szent Györgyöt, a középkor egyik legnépszerűbb szentjét, századokon keresztül a lovagi erények példaképeként említették, napjainkban pedig...
Egy ideje nagy népszerűségnek örvend a nádsípfaragás a Nagyberegi Tájház programjai között. A náddal való munka, a faragás, a formázás művészete, a precíz vágások türelemre tanítják a fiatalokat. Nem volt ez másképp az elmúlt alkalommal sem.
Tíz festőművész részvételével Tavaszi Beregszász – 2024 elnevezéssel nemzetközi plein airt szerveztek a Vérke-parti városban. A festőtáborban született művek kiállításának megnyitójára ma délelőtt a városi művelődési ház előterében került sor.
