Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo hetilap | 2010. november 14.
A borászat – a kárpátaljai lélek egy darabja (Vinorobsztvo – csasztina Zakarpatskoi dusi). Ezzel a címmel jelent meg Gricenko Natáliának ukrán nyelven kiadott könyve a történelmi Beregszászi Borvidékről. A szerző neves borászati szakember, aki évtizedeken át vezette a Kárpátaljai Agráripari Kutatóintézet szőlészeti-borászati laboratóriumát, ezúttal is, mint a szakmája lelkes, avatott művelője mutatkozik be.
A könyv lapjain végigkísérhetjük a csaknem hét évszázados múltra visszatekintő Beregszászi Borvidék történetét. Eközben a szerző alapos elemzésnek veti alá az utóbbi hatvan-hetven esztendő fejleményeit. Örömmel állapítja meg, hogy az eltelt másfél évtizedben – bár rengeteg hátrány érte az ágazatot – jelentős elmozdulás történt a minőségi szőlőtermesztés és borászat irányába. A beregvidéki borok hírnevének visszaszerzése érdekében számos fontos lépést sikerült megtenni. Nem véletlen például az, hogy az idén megrendezett X. Nemzetközi Beregszászi Borfesztiválra ellátogatók száma meghaladta a tízezer főt. A könyvben táblázatok segítségével követhetjük nyomon, hogy a megyénkben miként változik a szőlővel beültetett területek nagysága. Ha mennyiség tekintetében még messze nem állunk valami jól – hetven esztendővel ezelőtt háromszor nagyobb volt a szőlőterület Kárpátalján, mint manapság –, azért az a tény mindenképpen figyelemre méltó, hogy az európai fajtákkal beültetett táblák folyamatosan növekednek.
Gricenko Natália nagy elismeréssel szól az új borásznemzedékről. Ők azok, állítja a szerző, akik a régi hagyományokat megújítva visszaszerezhetik borvidékünk hírnevét. A szerző külön fejezetet szentel könyvében a legismertebb beregvidéki borászok, szőlészek – Parászka György, Sass Károly, Urszta János, Jakab Sándor, Varga Béla – bemutatásának, nagyra értékelve azt a tényt, hogy az utóbbi években általuk valósult meg a beregvidéki borút.
A kötetben ezenkívül sok mindent megtudhatunk arról, hogy a különböző szőlőfajták miként honosodtak meg Kárpátalján. Az elismert szakember részletesen szól az itteni borok íz- és aromavilágáról, szőlészeink és borászaink további törekvéseiről. A kötetben hasznos, megszívlelendő tanácsokat olvashatunk a borfogyasztásról, magáról a borkóstolás folyamatáról, s arról, hogy különböző alkalmakkor egyes ételekhez milyen bort illik az asztalra tenni.
Bor és civilizáció – mindkettő az idők kezdete óta összetartozik. A szőlészet és borászat évszázadok óta meghatározza vidékünk lakóinak életét, befolyásolja gondolkodásmódját. Erről győz meg bennünket Gricenko Natália új könyve.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
