A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara mellett működő Területfejlesztési Szabadegyetem működésének 10. évfordulója alkalmából tudományos konferencia zajlott október 8-9-én Sopronban, amelyre Magyarországról és a szomszédos országokból hívtak területfejlesztéssel foglalkozó szakembereket. A konferencia Dr. Horváth Gyuláról, a Magyar Regionális Tudományos Társaság (MRTT) alapító elnökéről, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának elnökéről való megemlékezés jegyében zajlott.
A konferenciára szóló meghívóban Horváth Gyula professzor nyitóelőadása előkelő helyen szerepelt, mint kiemelkedő szaktekintélyé, ám sajnos szeptember 23-án tragikus hirtelenséggel, 64 éves korában elhunyt. A konferencia első napján ezért pályatársai, tisztelői az ő munkásságáról készített filmmel emlékeztek meg róla, az előadók közt pedig Rechnitzer János professzor, az MRTT jelenlegi elnöke és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke is meleg baráti szavakkal búcsúztatták, és méltatták sokoldalú tudományos és oktatói munkáját, amivel az egész Kárpát-medence felemelkedését segítette.
A konferencia házigazdája dr. Fábián Attila, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának (NYME KTK) dékánja volt, aki a Területfejlesztési Szabadegyetem tíz évének eredményét foglalta össze, majd oklevelek átadásával köszönte meg a szabadegyetem szervezőinek és támogatóinak az odaadó munkájukat és bejelentette, hogy a továbbiakban átadja a stafétát Dr. Tóth Balázs István fiatal egyetemi adjunktusnak, ő lesz a Területfejlesztési Szabadegyetem vezetője.
A konferencia Prof. Dr. Andreas Faludi, a hollandiai Delftben működő Műszaki Egyetem (TU Delft) professzora és Prof. Dr. Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem professzora, a Magyar Regionális Tudományos Társaság elnökének előadásával kezdődött, majd öt témában, a Kárpát-medence egészéből érkezett szakemberek panelbeszélgetéseivel folytatódott. Többek közt a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársai, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a gödölllői Szent István Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, az Újvidéki Egyetem, a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola, a TÁRKI kutatóintézet képviselői kapcsolódtak be a panelbeszélgetésekbe. Szlovákiából Lelkes Gábor PhD., a Fórum Intézet kutatója a Kárpát-medence gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeiről folytatott szakmai vitában fejtette ki véleményét, Hakszer Richárd, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa pedig a határ menti együttműködésekről, az Európai Területi Együttműködési Program keretében szerzett tapasztalatairól tartott beszámolót. Jelen voltak a határon túli közélet képviselői is, mint Göncz László, a muravidéki magyarság parlamenti képviselője, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke.
A legtöbbször visszatérő téma a Kárpát-medencét is érzékenyen érintő migrációs válság volt, az egész Kárpát-medencét átfogó fejlesztési tervek hiánya, a határ menti együttműködések tapasztalatainak összegzése a térség országainak uniós csatlakozása óta. Többen mutattak rá kutatásaik eredményeire, és arra, hogy milyen főbb, a területi fejlődést előnyösen, avagy hátrányosan befolyásoló folyamatok zajlottak a Kárpát-medencében.
