Tokaji Írótábor–2010

Augusztus 13-án, péntek délután ért véget "A magyar irodalom égtájai - A sokágú síp Tokajban" címmel megrendezett 38. Tokaji Írótábor – 2010 hagyományosnak számító 3 napos nemzetközi konferencia, amelyen 220 hazai és határon túli alkotó vett részt. Mezey Katalin, az Írótábor Kuratóriumának elnöke nyitóbeszédében 

a Tábor ezévi fő témaköréről, a hazai és a határon túli irodalomról beszélt, amelyet egy sokágú síphoz hasonlított.

A háromnapos tanácskozáson olyan fontos kérdések kerültek napirendre, mint a magyar nyelv helyzete a Kárpát-medencében, a nemzetiségi irodalmak integrálhatósága az egyetemes magyar irodalmi kánonba, könyv- és folyóirat-kiadás a határokon túl, pályakezdő fiatalok. Ezúttal a tanácskozás házigazdái maguk a határon túl élő és alkotó magyar írók voltak. A magyar irodalom képviselői a környező országokból és a nagyvilágból érkeztek, akik azokat a műveket, életpályákat, folyamatokat értelmezték, amelyek a magyar irodalom egészének szerves részei, figyelemreméltó értékei. A trianoni békediktátum után más és más történelmi, társadalmi és kulturális kölcsönhatások közepette jött létre, fejlődött és élt az utóbbi kilencven évben Erdély, a Partium, Bánát, Bácska, Vajdaság, Délvidék, a Felvidék, a Csallóköz, Kárpátalja, Máramaros, Őrvidék, Nyugat-Európa és a Tengerentúl magyar irodalma. Az elmúlt évtizedek és a jelen eredményeit, szorongató gondjait és közös feladatait áttekinteni és megfogalmazni törekedtek az idei Tokaji Írótábor előadásai és a munkacsoportokban folytatott beszélgetések és viták.

Kárpátalját öt alkotó képviselte. A 35 elhangzott előadás közül élénk érdeklődést váltott ki többek között Penckófer János „A stúdiók kora – irodalmi cselekedetek Kárpátalján a Szovjetunió fennállása idején”, „Együtt? Folytonosság, változás és gazdagodás a hagyományos és a digitális irodalmi tereken”, Vári Fábián László „Az Együttől az Együttig. – Fórumteremtő kísérletek a kárpátaljai magyar irodalomban”, Dupka György „A kárpátaljai magyar könyvkiadás korszakai”, „A kárpátaljai magyar irodalom első kisebbségi korszaka (1920 – 1944). A sztálini örökség a kárpátaljai magyar irodalomban”, Csordás László „A kárpátaljai magyar irodalom legújabb nemzedéke (Egy fiatal nemzedék körvonalai a kárpátaljai magyar irodalomban)”, Bakos Kiss Károly ”Az Együtt és a jelenlegi irodalmi és művelődési viszonyok Kárpátalján” című dolgozatok.

A tokaji Paulay Ede Színházban neves magyarországi színművészek előadásában elhangzott Vári Fábián László, Penckófer János, Kovács Vilmos, S. Benedek András, Fodor Géza, Finta Éva egy-egy verse, a Tiszaladányi Közösségi Házban többek mellett Penckófer János és Vári Fábián László olvasott fel írásaiból.

Az írótábor kézhez kapta az Együtt folyóirat 2010/2. számát is. Erre az alkalomra jelent meg Finta Éva Szapphó a szirten. Versek. (2006-2007) című gyűjteménye a miskolci Bíbor Kiadó gondozásában, valamint a Görcsoldó szél. A „kárpátontúli szovjet magyar” irodalom antológiája 1945 – 1991 címmel, amelynek összeállítója és szerkesztője M. Takács Lajos. A vaskos kordokumentum-gyűjtemény az Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum kiadásában jelent meg. Kovács Vilmos 1927-1977 címmel emlékfüzetet jelentetett meg Mankovits Tamás és Vári Fábián László összeállításában a miskolci Társadalomtudományi és Művészeti Közhasznú Egyesület.

A plenáris és a munkacsoport üléseken elhangzott előadások szövegei a Tokaji Írótábor Évkönyvének következő kiadványában látnak napvilágot.

A tokaji Írótábor munkájában részt vett és felszólalt Szőcs Géza író, a Nemzeti Erőforrások Minisztérium kulturális államtitkára is.