Évadnyitó farsangi foglalkozás a Nagyberegi Tájházban

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2025. február 22.

A Nagyberegi Tájházban mindig érdekes, hasznos, és ami a legfontosabb, alkalomhoz, ünnepkörhöz illő foglakozásokat tartanak az iskolások számára. Kisebb szünet után újra megnyitotta kapuit a tájház, a Pro Cultura Subcarpathica tavaszi programsorozata farsangi foglalkozással kezdődött, melyen ezúttal a Nagyberegi Líceum diákjai vettek részt.

Évadnyitó farsangi foglalkozás a Nagyberegi Tájházban

– Ahogy azt tőlünk megszokhatták, mindig február közepén, végén kezdjük el az új tavaszi évadunkat, s általában farsangi foglalkozással. Mindig valamilyen alkalomhoz, jeles naphoz kötjük az adott programot, az adott tematikát ez határozza meg. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy az ide érkező csoportoknak rávilágítsunk az adott időszak jellegzetességeire, a szokásokra, a magyar kultúrához kapcsolódó örökségünkre, így jött most a farsangi alkalom – magyarázta Gál Adél, a tájház programfelelőse, aki a líceum diákjaival mindenekelőtt a farsang hagyományáról, a szokásairól beszélgetett. Rövid előadás keretében ismertette a vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó időszakot, amelyet a hangoskodás jellemzett, hiszen a farsang a mulatozás ideje.

– Ha a saját vidékünkre gondolunk, kijelenthetjük, hogy ez a disznóvágások időszaka is, vagy szélesebb körben a párválasztás, lánykérések időszaka. Kárpátaljára viszont nem jellemző a maszkos felvonulás, amely egyébként az egész magyar nyelvterületen jelen van: a különféle állatalakoskodók vagy dramatikus játékok, de gondolhatunk a mohácsi busójárásra is, mely kulturális örökségünk részét képezi – fejtette ki a programfelelős.

A farsanghoz elsősorban a zajkeltés kapcsolódik. Mivel se mulatozás, se felvonulás nem történt Nagyberegen, a diákok zajt keltő eszközöket készítettek, de ebben is nagy örömüket lelték, főleg a fiúk.

– Fából, fémlemezkéből, csörgőből alkottak hangos eszközöket, a lányok pedig a szövőszék elé ültek, s kipróbálták a szövést. A szövés ugyanis felmenőink téli benti elfoglaltsága volt. Az asszonyok és lányok a téli hónapokban csodás kendőket, abroszokat és megannyi szép dolgot készítettek, s nagyon jó volt azt tapasztalni, hogy a mai diáklányok is szívesen kipróbálták ezt – jegyezte meg Gál Adél.

A líceum hetedikes diákjait Ráczkövy Éva munka- és rajztanár kísérte el.

– Mivel munkát tanítok és szeretném színesíteni a munkaórákat, jó dolognak tartom, hogy minden évben van lehetőségünk eljönni a tájházi foglalkozásokra. Fontosnak tartom ugyanis, hogy ne csak a modern kézimunkák elsajátításával ismerkedjenek meg a diákok, hanem a múltbéliekkel is, azokkal, melyekkel nagymamáink, dédnagymamáink foglalkoztak – hangsúlyozta a pedagógus. Hozzátette, a hatodikos, hetedikes korosztályt még érdeklik ezek a foglalkozások, kíváncsiak rájuk, és még idejük is akad rá.

A farsang nélkülözhetetlen része a farsangi fánk. Az ínycsiklandó illatot már a bejáratnál érezni lehetett, Piroska néninek, a tájház állandó házasszonyának a lányok is besegítettek az elkészítésében. A foglalkozás végén pedig mindenki nagy örömmel kóstolta meg a szalagos és szilvalekvárral töltött finomságokat.

A tájházban ezentúl hétről-hétre különböző programokat tartanak. Egyelőre a téli tematikánál maradva a diákok a szövéssel, fonással, makramécsomózással, bőrmegmunkálással ismerkedhetnek meg. Aztán a húsvéti ünnepkör határozza meg a programokat, különböző dekorációkat, asztaldíszeket, kopogtatókat, és természetesen különféle technikákkal készült hímes tojásokat készíthetnek a tájházba látogató iskolások, illetve a húsvéti locsolkodást is felelevenítik. Az évad júniusban pünkösdi foglalkozással zárul.

Hírek

  • Huzina Eszter: „…itt most, segédszínészként érzem azt, hogy megérkeztem”

    Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...

  • A Polónyi Katalin Textilmúzeum. A gyűjtemény

    A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.

  • Felhangolva: A homoki Pipacs Asszonykórus

    Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...

  • Rákóczi szelleme él a kárpátaljai diákokban – „A magyar szó ma is fegyver”

    Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...

Események

Copyright © 2026 KMMI