Tojásgurítás húsvét harmadnapján a Tiszaháti Tájmúzeumban

A húsvéti ünnepkörhöz számos népi játék kapcsolódik, amelyek közül kiemelt helyet foglal el a tojásgurítás. A leírások szerint többnyire párokban játszották, amelyben a párt alkotó játékosok egyike a dombról legurítja a tojásokat lent álló párjának. Az a cél, hogy minél messzebbre guruljon a tojás és épségben maradjon. Az épen maradt tojást újra lehet gurítani mindaddig, míg el nem törik. 

Ezeket a 20. század elején a vidék nagy részén élő hagyományokat újították fel öt esztendeje a Tiszaháti Tájmúzeumban, ahol az idén is szép számban gyűltek össze nagyok és kicsik, hogy bekapcsolódjanak a játékokba. Borbély Ida igazgató a húsvéti hagyományok megtartásának fontosságát emelte ki, amelyeket elsősorban az ifjúi lelkekben lehet elültetni.

Színes program várta a népes vendégsereget, elsőként a bökényi óvodások léptek színpadra (azaz inkább a szép zöld gyepre), felidézve a községben dívó locsolási szokásokat. Régi veretes locsolóversek hangzottak el; megtudhattuk, hogy Bökényben, ha sárga tojást kapott a locsolkodó legény, akkor így adták finoman a tudtára, hogy nem kívánatos a széptevése a lányos háznál. Ha valaki piros tojást kapott, akkor szívesen látott vendég a jövőben is.

A Kokas Erzsébet vezette Napsugár népi együttes és a Kokas banda igazi tavaszköszöntő műsorral kedveskedett a jelenlévőknek. A népdalok, kiszámolók, locsolóversek mindenki kedvét meghozta (a napocska is lecsalogatta a kabátokat), s a közönség nem fukarkodott az elismerésként járó tapsokkal.

Ezután következett a nap fénypontja – a tojásgurítás. Az öt főből álló csapatok tagjai azon vetélkedtek, hogyan tudják a megadott távon belül épségben elgurítani a hagyományos, hagymahéjban főzött hímeseket. A több turnusban zajló versenyt Vlagyimir Balackij (Pitkin) kommentálta igazi focimeccsek stílusában. A győztesek egy-egy pár csokitojásban részesültek. A gémeskút mellett egy vödör tiszta víz várta mindazokat, akik a kölni helyett a hagyományos módon kívánták elejét venni, hogy a szebbik nem képviselői idő előtt elhervadjanak. A fiatalabb legények éltek is az alkalommal, amit nagy sivalkodás követett a leányok részéről.

A szervezők természetesen gondoltak azokra is, akik nem vettek részt a tojásgurításban: a Tájmúzeum területén több száz csokitojást rejtettek el, amelyeket a szemfüles gyerekeknek kellett „levadászniuk”. Pár perc alatt „elgyerektelenedett” a tér, fiúk-lányok vegyesen járták végig a bokrokat, a platánok tövét, keresve a tojásokat. Az ügyesebbek többet is összeszedtek.

Bent a múzeumban tematikus kiállítás várta az érdeklődőket, majd Borbély Ida a „részeg nyuszi kosarából” előkerült finomságokkal kínálta a vendégeket. Az ünnepségen jelen volt Tóth Bálint polgármester és a helyi önkormányzat számos képviselője.

A program a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.