Írta: Zubánics László | Forrás: KMMI-információ | 2012. április 10.
A húsvéti ünnepkörhöz számos népi játék kapcsolódik, amelyek közül kiemelt helyet foglal el a tojásgurítás. A leírások szerint többnyire párokban játszották, amelyben a párt alkotó játékosok egyike a dombról legurítja a tojásokat lent álló párjának. Az a cél, hogy minél messzebbre guruljon a tojás és épségben maradjon. Az épen maradt tojást újra lehet gurítani mindaddig, míg el nem törik.
Ezeket a 20. század elején a vidék nagy részén élő hagyományokat újították fel öt esztendeje a Tiszaháti Tájmúzeumban, ahol az idén is szép számban gyűltek össze nagyok és kicsik, hogy bekapcsolódjanak a játékokba. Borbély Ida igazgató a húsvéti hagyományok megtartásának fontosságát emelte ki, amelyeket elsősorban az ifjúi lelkekben lehet elültetni.
Színes program várta a népes vendégsereget, elsőként a bökényi óvodások léptek színpadra (azaz inkább a szép zöld gyepre), felidézve a községben dívó locsolási szokásokat. Régi veretes locsolóversek hangzottak el; megtudhattuk, hogy Bökényben, ha sárga tojást kapott a locsolkodó legény, akkor így adták finoman a tudtára, hogy nem kívánatos a széptevése a lányos háznál. Ha valaki piros tojást kapott, akkor szívesen látott vendég a jövőben is.
A Kokas Erzsébet vezette Napsugár népi együttes és a Kokas banda igazi tavaszköszöntő műsorral kedveskedett a jelenlévőknek. A népdalok, kiszámolók, locsolóversek mindenki kedvét meghozta (a napocska is lecsalogatta a kabátokat), s a közönség nem fukarkodott az elismerésként járó tapsokkal.
Ezután következett a nap fénypontja – a tojásgurítás. Az öt főből álló csapatok tagjai azon vetélkedtek, hogyan tudják a megadott távon belül épségben elgurítani a hagyományos, hagymahéjban főzött hímeseket. A több turnusban zajló versenyt Vlagyimir Balackij (Pitkin) kommentálta igazi focimeccsek stílusában. A győztesek egy-egy pár csokitojásban részesültek. A gémeskút mellett egy vödör tiszta víz várta mindazokat, akik a kölni helyett a hagyományos módon kívánták elejét venni, hogy a szebbik nem képviselői idő előtt elhervadjanak. A fiatalabb legények éltek is az alkalommal, amit nagy sivalkodás követett a leányok részéről.
A szervezők természetesen gondoltak azokra is, akik nem vettek részt a tojásgurításban: a Tájmúzeum területén több száz csokitojást rejtettek el, amelyeket a szemfüles gyerekeknek kellett „levadászniuk”. Pár perc alatt „elgyerektelenedett” a tér, fiúk-lányok vegyesen járták végig a bokrokat, a platánok tövét, keresve a tojásokat. Az ügyesebbek többet is összeszedtek.
Bent a múzeumban tematikus kiállítás várta az érdeklődőket, majd Borbély Ida a „részeg nyuszi kosarából” előkerült finomságokkal kínálta a vendégeket. Az ünnepségen jelen volt Tóth Bálint polgármester és a helyi önkormányzat számos képviselője.
A program a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
