Írta: Molnár Bertalan | Forrás: Beregi Hírlap | 2013. szeptember 21.
Szeptember 14-én a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepét méltatták Beregszászban. A római katolikus plébániatemplomban a templombúcsú keretében misét celebrált Székely János teológus, esztergomi-budapesti segédpüspök. Az ünnepség körmenettel zárult. A szentmisét követően a Beregszászért Alapítvány jóvoltából felavatták IV. Béla király emléktábláját. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával készült emlékjelet a beregszászi római katolikus templom falán helyezték el.
A márványtáblára rögzített dombormű Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész alkotása.
Dr. Kerekes Henrietta, Magyarország beregszászi konzulátusának konzulja ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy az emléktáblák napjainkban — és különösen itt Beregszászban — felkiáltójelek. Örömét fejezte ki, hogy a tábla méltó helyre került, hiszen IV. Béla szívén viselte Beregszász sorsát. A régi települést városi rangra emelve megalapozta a térség fejlődését. Kiemelte: IV. Béla békeszerető király volt, akit második államalapítóként tisztelünk. A tatárjárás után újraépítette Magyarországot, nemcsak a királyság, hanem a magyar nemzet jövőjét is biztosítva.
Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta, hogy Beregszászban szükség van olyan kis magyar szentélyekre, amelyek emlékeztetnek bennünket múltunkra, történelmünkre, irodalmunkra, és egyúttal figyelmeztetik az újonnan betelepülteket, hogy a városnak régi hagyományai vannak. IV. Bélát azért is fontos méltatnunk Beregszászban, mert 1247 decemberében ő adott az egykori Lampertszásznak, a Lampert herceg által alapított településnek szabad királyi városi rangot. A táblaavatásnak történelmi apropót ad az is, hogy idén ünnepeljük Beregszász alapításának 950. évfordulóját.
Csatáry György történész rövid ismertetőjében kiemelte: IV. Béla második államalapító királyként került be a magyar történetírásba. A felszólaló felelevenítette, milyen politikát folytatott egykori királyunk, és az mennyire volt eredményes, valamint röviden szólt arról is, milyen élet volt egykor Beregszászban, és hogyan fogadták IV. Béla kiváltságlevelét. A király célja az volt, hogy betelepítse a majdnem elnéptelenedett Beregszászt. Elsősorban dolgos szászokat hozott a területre, akik főként bányászattal foglalkoztak, emellett meghonosították a vidéken a szőlőtermesztést is, rövid időn belül virágzóvá téve a várost. A történész felszó-lalásában idézett a 8 pontból álló kiváltságlevél szövegéből is.
A felszólalások után dr. Kerekes Henrietta és Dalmay Árpád közösen leplezték le az emléktáblát, majd Székely János segédpüspök megáldotta azt. Ezt követően a megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Az avatóünnepség a Boldogasszony Anyánk (ősi magyar himnuszunk) eléneklésével zárult.
Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...
Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...
„A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....
Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.
