Írta: Molnár Bertalan | Forrás: Beregi Hírlap | 2013. szeptember 21.
Szeptember 14-én a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepét méltatták Beregszászban. A római katolikus plébániatemplomban a templombúcsú keretében misét celebrált Székely János teológus, esztergomi-budapesti segédpüspök. Az ünnepség körmenettel zárult. A szentmisét követően a Beregszászért Alapítvány jóvoltából felavatták IV. Béla király emléktábláját. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával készült emlékjelet a beregszászi római katolikus templom falán helyezték el.
A márványtáblára rögzített dombormű Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész alkotása.
Dr. Kerekes Henrietta, Magyarország beregszászi konzulátusának konzulja ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy az emléktáblák napjainkban — és különösen itt Beregszászban — felkiáltójelek. Örömét fejezte ki, hogy a tábla méltó helyre került, hiszen IV. Béla szívén viselte Beregszász sorsát. A régi települést városi rangra emelve megalapozta a térség fejlődését. Kiemelte: IV. Béla békeszerető király volt, akit második államalapítóként tisztelünk. A tatárjárás után újraépítette Magyarországot, nemcsak a királyság, hanem a magyar nemzet jövőjét is biztosítva.
Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta, hogy Beregszászban szükség van olyan kis magyar szentélyekre, amelyek emlékeztetnek bennünket múltunkra, történelmünkre, irodalmunkra, és egyúttal figyelmeztetik az újonnan betelepülteket, hogy a városnak régi hagyományai vannak. IV. Bélát azért is fontos méltatnunk Beregszászban, mert 1247 decemberében ő adott az egykori Lampertszásznak, a Lampert herceg által alapított településnek szabad királyi városi rangot. A táblaavatásnak történelmi apropót ad az is, hogy idén ünnepeljük Beregszász alapításának 950. évfordulóját.
Csatáry György történész rövid ismertetőjében kiemelte: IV. Béla második államalapító királyként került be a magyar történetírásba. A felszólaló felelevenítette, milyen politikát folytatott egykori királyunk, és az mennyire volt eredményes, valamint röviden szólt arról is, milyen élet volt egykor Beregszászban, és hogyan fogadták IV. Béla kiváltságlevelét. A király célja az volt, hogy betelepítse a majdnem elnéptelenedett Beregszászt. Elsősorban dolgos szászokat hozott a területre, akik főként bányászattal foglalkoztak, emellett meghonosították a vidéken a szőlőtermesztést is, rövid időn belül virágzóvá téve a várost. A történész felszó-lalásában idézett a 8 pontból álló kiváltságlevél szövegéből is.
A felszólalások után dr. Kerekes Henrietta és Dalmay Árpád közösen leplezték le az emléktáblát, majd Székely János segédpüspök megáldotta azt. Ezt követően a megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Az avatóünnepség a Boldogasszony Anyánk (ősi magyar himnuszunk) eléneklésével zárult.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
