Írta: Molnár Bertalan | Forrás: Beregi Hírlap | 2013. szeptember 21.
Szeptember 14-én a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepét méltatták Beregszászban. A római katolikus plébániatemplomban a templombúcsú keretében misét celebrált Székely János teológus, esztergomi-budapesti segédpüspök. Az ünnepség körmenettel zárult. A szentmisét követően a Beregszászért Alapítvány jóvoltából felavatták IV. Béla király emléktábláját. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával készült emlékjelet a beregszászi római katolikus templom falán helyezték el.
A márványtáblára rögzített dombormű Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész alkotása.
Dr. Kerekes Henrietta, Magyarország beregszászi konzulátusának konzulja ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy az emléktáblák napjainkban — és különösen itt Beregszászban — felkiáltójelek. Örömét fejezte ki, hogy a tábla méltó helyre került, hiszen IV. Béla szívén viselte Beregszász sorsát. A régi települést városi rangra emelve megalapozta a térség fejlődését. Kiemelte: IV. Béla békeszerető király volt, akit második államalapítóként tisztelünk. A tatárjárás után újraépítette Magyarországot, nemcsak a királyság, hanem a magyar nemzet jövőjét is biztosítva.
Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta, hogy Beregszászban szükség van olyan kis magyar szentélyekre, amelyek emlékeztetnek bennünket múltunkra, történelmünkre, irodalmunkra, és egyúttal figyelmeztetik az újonnan betelepülteket, hogy a városnak régi hagyományai vannak. IV. Bélát azért is fontos méltatnunk Beregszászban, mert 1247 decemberében ő adott az egykori Lampertszásznak, a Lampert herceg által alapított településnek szabad királyi városi rangot. A táblaavatásnak történelmi apropót ad az is, hogy idén ünnepeljük Beregszász alapításának 950. évfordulóját.
Csatáry György történész rövid ismertetőjében kiemelte: IV. Béla második államalapító királyként került be a magyar történetírásba. A felszólaló felelevenítette, milyen politikát folytatott egykori királyunk, és az mennyire volt eredményes, valamint röviden szólt arról is, milyen élet volt egykor Beregszászban, és hogyan fogadták IV. Béla kiváltságlevelét. A király célja az volt, hogy betelepítse a majdnem elnéptelenedett Beregszászt. Elsősorban dolgos szászokat hozott a területre, akik főként bányászattal foglalkoztak, emellett meghonosították a vidéken a szőlőtermesztést is, rövid időn belül virágzóvá téve a várost. A történész felszó-lalásában idézett a 8 pontból álló kiváltságlevél szövegéből is.
A felszólalások után dr. Kerekes Henrietta és Dalmay Árpád közösen leplezték le az emléktáblát, majd Székely János segédpüspök megáldotta azt. Ezt követően a megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Az avatóünnepség a Boldogasszony Anyánk (ősi magyar himnuszunk) eléneklésével zárult.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
