Írta: Molnár Bertalan | Forrás: Beregi Hírlap | 2013. szeptember 21.
Szeptember 14-én a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepét méltatták Beregszászban. A római katolikus plébániatemplomban a templombúcsú keretében misét celebrált Székely János teológus, esztergomi-budapesti segédpüspök. Az ünnepség körmenettel zárult. A szentmisét követően a Beregszászért Alapítvány jóvoltából felavatták IV. Béla király emléktábláját. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával készült emlékjelet a beregszászi római katolikus templom falán helyezték el.
A márványtáblára rögzített dombormű Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész alkotása.
Dr. Kerekes Henrietta, Magyarország beregszászi konzulátusának konzulja ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy az emléktáblák napjainkban — és különösen itt Beregszászban — felkiáltójelek. Örömét fejezte ki, hogy a tábla méltó helyre került, hiszen IV. Béla szívén viselte Beregszász sorsát. A régi települést városi rangra emelve megalapozta a térség fejlődését. Kiemelte: IV. Béla békeszerető király volt, akit második államalapítóként tisztelünk. A tatárjárás után újraépítette Magyarországot, nemcsak a királyság, hanem a magyar nemzet jövőjét is biztosítva.
Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta, hogy Beregszászban szükség van olyan kis magyar szentélyekre, amelyek emlékeztetnek bennünket múltunkra, történelmünkre, irodalmunkra, és egyúttal figyelmeztetik az újonnan betelepülteket, hogy a városnak régi hagyományai vannak. IV. Bélát azért is fontos méltatnunk Beregszászban, mert 1247 decemberében ő adott az egykori Lampertszásznak, a Lampert herceg által alapított településnek szabad királyi városi rangot. A táblaavatásnak történelmi apropót ad az is, hogy idén ünnepeljük Beregszász alapításának 950. évfordulóját.
Csatáry György történész rövid ismertetőjében kiemelte: IV. Béla második államalapító királyként került be a magyar történetírásba. A felszólaló felelevenítette, milyen politikát folytatott egykori királyunk, és az mennyire volt eredményes, valamint röviden szólt arról is, milyen élet volt egykor Beregszászban, és hogyan fogadták IV. Béla kiváltságlevelét. A király célja az volt, hogy betelepítse a majdnem elnéptelenedett Beregszászt. Elsősorban dolgos szászokat hozott a területre, akik főként bányászattal foglalkoztak, emellett meghonosították a vidéken a szőlőtermesztést is, rövid időn belül virágzóvá téve a várost. A történész felszó-lalásában idézett a 8 pontból álló kiváltságlevél szövegéből is.
A felszólalások után dr. Kerekes Henrietta és Dalmay Árpád közösen leplezték le az emléktáblát, majd Székely János segédpüspök megáldotta azt. Ezt követően a megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Az avatóünnepség a Boldogasszony Anyánk (ősi magyar himnuszunk) eléneklésével zárult.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
