Zsúfolásig megtelt a Budai Vigadó színházterme a Változások a közművelődésben konferencia alkalmából 2012. november 21-én. Jövőre, a tervezet szerint akár 17,6 milliárd forint juthat az önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi feladatellátására, valamint 1,1 milliárdos többletforrást biztosíthat a kormányzat a minden megyében 4 fővel működő közművelődési módszertani központok létrehozására – jelentette be L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a Változások a közművelődésben című konferencián, 2012. november 21-én.
„A közművelődési területen lehetőségünk lesz látványos változásra, pénzügyileg is tudunk majd eredményeket felmutatni. Az előző két évtizedben a politika magára hagyta azokat az intézményeket, azokat a közösségi, művelődési tereket, amelyek a belépést jelentik a kultúra világába. Fontosnak tartottam, hogy ezen a területen ne csak szimbolikus, hanem kézzelfogható változásokat érjünk el.” – kezdte előadását L. Simon László.
Magyarország közművelődés a 2013-as év szervezeti, tartalmi, finanszírozási és jogszabályi szempontból is a változások éve lesz. A költségvetési törvény tervezete szerint jövőre 17,6 milliárd forint jut az önkormányzatok közművelődési és közgyűjteményi feladatellátására. A kultúráért felelős államtitkár elmondta, hogy minden megyében 4 fővel működő közművelődési módszertani központot hoznak létre, amelyek a civil és egyházi közművelődési szervezetek működését koordinálják. Erre 1,1 milliárd forintos többletforrást biztosít a kormányzat.
A kultúráért felelős államtitkár bejelentette, hogy a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus átalakul, 2012. november 30-tól Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet néven működik tovább. L. Simon László végezetül az együttműködés lehetőségeinek keresésére biztatta a szakma képviselőit.
Beke Márton az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának helyettes vezetője előadásában a konferencia résztvevői tájékoztatót hallhattak a főosztály legfontosabb feladatairól, fejlesztési irányairól. Mint mondta: „meg kell teremteni a személyi és infrastrukturális feltételeit annak, hogy a közösségi művelődés megfelelő válaszokat tudjon adni a lokális és globális társadalmi kihívásokra.” Előadásában kitért a társadalmi, gazdasági, környezeti fejlődést megalapozó innovációk fontosságára, mely innovációk a helyi közösségekben érhetők tetten. A szakemberképzéssel kapcsolatban megjegyezte, a tervezett közösségi művelődés tanári szak elindítása megteremti az esélyt arra, hogy a kistelepülések többfunkciós közösségi terei sokrétű szakértelemmel rendelkező munkatársakat alkalmazhassanak.
Ezt követően Závogyán Magdolna, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója beszámolt az Intézet átalakításának menetéről, eddigi eredményeiről, szakmai és tartalmi megújulásáról. A dinamikus szervezet alapvető feladatai között a közvetítő, összekötő, szervező, kezdeményező és képviselő funkciók megerősítését hangsúlyozta. A megújuló Intézet feladatai között kiemelt fontossággal jelenik meg a stratégiai háttéranyagok készítése, az uniós pályázatokkal kapcsolatos szolgáltatások biztosítása, valamint a projektgenerálás és a rendszerszemlélet meghonosítása.
A főigazgató ezt követően ismertette a megyei módszertani intézmények integrálására vonatkozó terveket. A folyamat eredményeként mind a tizenkilenc megyében egységes személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, azonos színvonalú, tisztán módszertani tevékenységet végző központok segítik majd a települések kulturális szakembereit.
Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a közoktatás és az ifjúságpolitika, valamint a közművelődés együttműködésének lehetőségeiről beszélt. Előadásában többek között a Nemzeti Alaptanterv közműveltségi területeit ismertette, valamint felhívta a figyelmet ágazati együttműködéseket elősegítő közoktatási kezdeményezésekre, a kapcsolódási pontokra.
Dr. Eperjesi Tamás a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet főigazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatban számítanak a közgyűjteményi, közművelődési és közösségfejlesztő szakemberek együttműködésére. Kiemelt projektjeik közül A „Nagyapám Háza” mesterinas képző program részleteibe avatta be a hallhatóságot, mely rég elfeledett mesterségek újra tanulásával járul hozzá az élő hagyomány megteremtéséhez.
A konferencia záróeseményeként került sor a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus és stratégiai partnerei között létrejövő együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírására. A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel kötött megállapodás nem csak az intézmények, de az ágazatok közötti együttműködések erősítésének is fontos mozzanata.
A konferencián régiónkat Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet képviselte.
