Írta: | Forrás: Hagyományok Háza sajtószolgálata | 2024. április 15.
A beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház adott otthont március 22-23-án a Tavaszi kézműves képzésnek. A tanfolyamot a Hagyományok Háza Hálózat-Kárpátalja szervezte és támogatta. A két nap tapasztalatait Kocsis-Pintér Borbála faragótakács-pedagógus, népi szőnyegszövő foglalja össze.
„A hagyományteremtő jelleggel megtartott képzésre – mintegy tíz településről – húsz fő jelentkezett. Foglalkozásvezetőként, kézműves-pedagógusként vettem részt a tanfolyamon. A jelenlévők pedagógusok, intézményvezetők, általános iskolában, líceumban tanító tanárok, óvodapedagógusok voltak, így ’egy nyelven’ beszélhettünk. Gondosan építettük fel az együttlétet, s öt technikát tanultunk a két nap során. Egyrészt karmantyúfán, kiskereken dolgoztunk, másrészt szádfán különböző szalagokat szőttünk, s mindehhez módszertani útmutatást is nyújtottam. Foglalkozástervet készítettem, megfogalmaztam a különböző fogásokat, a szövés menetét képekkel illusztráltam, s kitértünk a kárpátaljai foglalkozások tapasztalataira is. Hagyományos kiseszközökkel tartottam a képzést, mivel eszközkészítő is vagyok. Mindent úgy válogattam össze, hogy a helyszínen, például kartonpapírból, a fogásokat a legegyszerűbben tudják megvalósítani.
Szívélyesen fogadtak, mindenki lelkes volt. A csapat teljesen összeforrott a rövid idő alatt is. Együtt étkeztünk, a napi betervezett munka után is visszamentünk, dolgoztunk és beszélgettünk igen későig.
Az együttlétből magam is számos tapasztalatot szűrtem le. Személyes tanulságom, hogy nem voltam tisztában például azzal, hogy Kárpátalján nem használják a karmantyúfát, így legközelebbi találkozásunkra körültekintőbben kell felkészülnöm. Viszont – ebből fakadóan – hasznos volt, hogy megmutathattam az egybegyűlteknek ezt a hengeralakú eszközt.
A jövő is szóba került, megbeszéltük, hogy folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Szakirodalmat küldök, tankönyveket szkennelek be nekik; a folytatást természetesen a kinti körülmények is befolyásolják.
A munka mellett számos emberi momentumnak is tanúja lehettem. Az ismert helyzet miatt a jelenlevők megosztották velem a tanintézetek jelenlegi működését, az alapanyagok hiányát, kétségeiket. Boldog vagyok, hogy e szorongatott helyzetben elvonhattam figyelmüket a mindennapok gondjairól, s mosolyt csalhattam az egybegyűltek arcára.”
A kezdeményezés nyáron táborral folytatódik.
Egy csokor friss virág, egy új reményt adó hajtás, egy csepp forrásvíz. Ilyen hatással van a közönségre és a kárpátaljai magyar közösségre a fél éve alakult Búzavirág citeraegyüttes. Markó Veronika citeratanár nagy lelkesedéssel és türelemmel gondozza a kis „palántákat”: Orosz Tamást, Pércsi Annát, ...
Együtt a tűz és a víz. A XIX. század legnagyobb önbizalmával bíró férfiújának találkozása egy önbizalomhiánnyal küszködő szerény emberrel. Hogyan lesz ebből szép, igaz és mély barátság? Hogy párosul mindez feltétlen hittel és bizalommal? És vajon ki hozta össze a két költőt? Ezekre a kérdésekre kere...
„A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....
Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.
