Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. november 02.
Néprajzi értékeink megőrzésének minden időben elsődleges szerepet kell játszania életünkben. Elődeink életének megismerése, múltunk feltárása minden időben kapaszkodót jelent, mely jó esetben mindennapjaink részét képezi. Múltunk egy szeletét tükrözik a tájházak, melyek nem csupán muzeális épületek, hanem annak minden szegletével, berendezési tárgyával és eszközével egy letűnt kort idéznek. Olyan időszakot tárnak elénk, mely egy-egy közösség múltját jelenti.
Ezt a célt szolgálja a Salánkon megnyitott tájház is. A szervezők és szakmai közreműködők célja, hogy az intézmény egyúttal közösségi tér is legyen.
Hosszú várakozás előzte meg a tájház megnyitását. Létrehozásának ötlete már évekkel ezelőtt megfogalmazódott. A körülmények most adottak voltak a tervek megvalósításához.
A tájház egy Európai Unió által meghirdetett HUSKROUA program segítségével jöhetett létre. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanáccsal (KMTT) együttműködve három tájházat hoz létre a Beregszászi járásban – közölte az október 28-i megnyitón Mester András, a KMTT elnöke. Mint elmondta, a projekt a Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza nevet viseli, melynek záró részeként kerülnek átadásra a tájházak Salánkon, Nagymuzsalyban és Tiszacsomán.
„A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhez” – Csizmadia Alexandra, Magyarország Ungvári főkonzulátusának konzulja Vörösmarty Mihály szavaival köszöntötte az egybegyűlteket. A konzul kiemelte, hogy azt lehet igazán szeretni, amit vagy akit ismer az ember. A tájház közösségmegtartó, közösségformáló, és örökségünket bemutató szereppel kell, hogy bírjon, Kárpátalja turizmusának része kell, hogy legyen. Ehhez a Magyar Kormány minden tőle telhető támogatást megadott, és segíteni fog a jövőben is.
„A tájház létrehozói egy csodát művelnek itt” – jelentette ki Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke. Hozzátette: „Salánknak gazdag történelme van. Elegendő csupán a Rákóczi-kultuszra gondolnunk. Hisz minden salánki tudja, hogy 1711-ben II. Rákóczi Ferenc itt tartotta az utolsó kuruc tanácskozását. A példákat lehetne még sorolni. Nekünk ebbe a múltba kell kapaszkodnunk, s ez az, amiből erőt meríthetünk.”
„A tájház létrehozásával egy régi álmunk vált valóra itt, Salánkon, az egykori módos mezővárosban, a történelmére és hagyományaira büszke ugocsai településen” – mondta el Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének docense, néprajzkutató. A történelmi múltra való utalással a néprajzkutató hozzátette: „A település a Rákóczi-szabadságharc egyik fő bázisa, az utolsó kuruc országgyűlés színtere volt. De kivették a részüket a salánkiak az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború küzdelmeiből, s szenvedtek a sztálini lágerekben. Számos rendszerváltást megértek, de magyarságukat és hitüket soha nem adták fel. A községben már sok emlékmű tanúskodik az említett történelmi sorsfordulókról. Emellett régóta terveztük egy tájház létrehozását, mely bemutatná a helyi lakosság hagyományos kultúráját.”
A KMKSZ és a KMTT támogatása mellett a salánki közösség összefogásának is jelentős része volt a tájház létrejöttében. A kitűzött cél, az élő tájház megvalósításában is számítanak a közösségre, a helyi lakosok aktivitására.
A tájház épülete a XX. század 60‒80-as éveit reprezentálja. Ezt a szovjet- vagy kolhoz érának is nevezett utóparaszti időszakot tükrözi az autentikusan berendezett elsőház (szoba) és a konyha. A hátsó szoba a Rákóczi-mondáknak és -emlékeknek nyújt teret, emellett itt nyílik lehetőség a foglalkozásokra, kisebb időszaki tárlatokra is. A tájház egyik fő sajátosságát a híres salánki bodnármesterséget bemutató működőképes hordókészítő műhely alkotja.
A köszöntőket követően Józan Lajos nyugalmazott huszti lelkipásztor, Salánk szülötte helytörténeti kutatásai alapján, rövid időutazás keretében bepillantást engedett a most tájházzá lett egykori lakóház lakosainak életébe.
A megnyitóünnepség záróakkordjaként a szervezők salánki gasztronómiai különlegességekkel, helyi hagyományos ételekkel vendégelték meg a résztvevőket.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
