Írta: Tudósítónk | Forrás: Felvidek.ma | 2015. október 10.
A kassai Rovás Akadémián október 1-jén a budapesti Csízy László kiállítását nyitották meg. Kovács Ágnes, az intézmény igazgatója és egyben a kiállítás kurátora „földiként" illette a kiállító művészt, hiszen bár Budapesten él, de Rimaszombatban született. Szülei Szilicén tanítottak, majd 1949-ben kitelepítették őket a Pécs melletti Újpetrére. Csízy László ugyan elektrografikát művel, de a gyökerek mégis a szabadkézi rajz tanulásához nyúlnak vissza.
Lantos Ferenc festő-tanárnál, majd az ő irányítása mellett a Pécsi Vizuális Műhelyben dolgozott. 1967-ben szerzett villamosmérnöki diplomát, majd távközlési területen dolgozott és erről a szakterületről ment nyugdíjba. Az első számítógépes grafikáit asztali plotterrel és egy kis teljesítményű kalkulátorral készítette 1983-ban. Néhány év szünet után 2009-től intenzíven foglalkozik a számítógépes grafikával. A kiállított alkotások elektromos és elektronikus eszközökkel készült képek, amelyek október 30-ig tekinthetők meg a Rovás Akadémián (Kassa, Kmet utca 34.),
A kiállítás kurátora megnyitó beszédében felvetette a kérdést, hogy vajon miért szeretik a művészek közül egyre többen az elektronikus eszköztárat?
Három lehetséges választ adott. „Jó esetben azért, hogy eléggé modernek, kortársak maradhassanak. Szintén jó esetben azért, mert kísérleteznek, és kíváncsiak arra, hogy mit tud az eszköz. Ne felejtsük el, hogy a számítógép azért azt teszi, amit mondunk neki. Rossz esetben azért, mert a művész nincs a mesterségbeli tudás magaslatán"– hangzottak el a nyílt kritikaként is értelmezhető gondolatok. Hozzátette, a számítógépes grafika is igényel magasfokú tudást, de ez a technikai tudás, megtanulható.
Csízy László, mint műszaki szakember már abban az időben is nagy érdeklődést mutatott a számítógépek világa iránt, amikor azok még nem voltak elterjedve. „Ne feledjük, ami számunkra ma természetes, az 1983-ban, amikor Csízy László a számítógépes grafikáit elkezdte, még egyáltalán nem volt természetes"– mondta a kiállítást megnyitó kurátor. Csízy László nagy adag kísérletező kedvvel van megáldva, amelynek eredménye a kiállításon látható.„Gyönyörködjünk hát az ember és a számítógép közös munkájának eredményében!"– zárult a megnyitó beszéd.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
