Írta: Tudósítónk | Forrás: Felvidek.ma | 2015. október 10.
A kassai Rovás Akadémián október 1-jén a budapesti Csízy László kiállítását nyitották meg. Kovács Ágnes, az intézmény igazgatója és egyben a kiállítás kurátora „földiként" illette a kiállító művészt, hiszen bár Budapesten él, de Rimaszombatban született. Szülei Szilicén tanítottak, majd 1949-ben kitelepítették őket a Pécs melletti Újpetrére. Csízy László ugyan elektrografikát művel, de a gyökerek mégis a szabadkézi rajz tanulásához nyúlnak vissza.
Lantos Ferenc festő-tanárnál, majd az ő irányítása mellett a Pécsi Vizuális Műhelyben dolgozott. 1967-ben szerzett villamosmérnöki diplomát, majd távközlési területen dolgozott és erről a szakterületről ment nyugdíjba. Az első számítógépes grafikáit asztali plotterrel és egy kis teljesítményű kalkulátorral készítette 1983-ban. Néhány év szünet után 2009-től intenzíven foglalkozik a számítógépes grafikával. A kiállított alkotások elektromos és elektronikus eszközökkel készült képek, amelyek október 30-ig tekinthetők meg a Rovás Akadémián (Kassa, Kmet utca 34.),
A kiállítás kurátora megnyitó beszédében felvetette a kérdést, hogy vajon miért szeretik a művészek közül egyre többen az elektronikus eszköztárat?
Három lehetséges választ adott. „Jó esetben azért, hogy eléggé modernek, kortársak maradhassanak. Szintén jó esetben azért, mert kísérleteznek, és kíváncsiak arra, hogy mit tud az eszköz. Ne felejtsük el, hogy a számítógép azért azt teszi, amit mondunk neki. Rossz esetben azért, mert a művész nincs a mesterségbeli tudás magaslatán"– hangzottak el a nyílt kritikaként is értelmezhető gondolatok. Hozzátette, a számítógépes grafika is igényel magasfokú tudást, de ez a technikai tudás, megtanulható.
Csízy László, mint műszaki szakember már abban az időben is nagy érdeklődést mutatott a számítógépek világa iránt, amikor azok még nem voltak elterjedve. „Ne feledjük, ami számunkra ma természetes, az 1983-ban, amikor Csízy László a számítógépes grafikáit elkezdte, még egyáltalán nem volt természetes"– mondta a kiállítást megnyitó kurátor. Csízy László nagy adag kísérletező kedvvel van megáldva, amelynek eredménye a kiállításon látható.„Gyönyörködjünk hát az ember és a számítógép közös munkájának eredményében!"– zárult a megnyitó beszéd.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
