Írta: | Forrás: magyarnemzet.hu | 2023. december 31.
A népi kalendárium szerint december 31. Szent Szilveszter pápa (314–335) ünnepe, a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája. A szokások és hiedelmek az újév első napjával összefüggően alakultak ki, eredendően azzal a céllal, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak. Fedezzük fel mai ünneplési szokásainkban őseink újévi hagyományait!
A szilveszteri szokások ma a városban és falun egyaránt a hangos, vidám évbúcsúztatást jelentik. Trombitával, petárdákkal, tűzijátékkal búcsúztatjuk az óesztendőt, és nem gondolunk arra, hogy milyen ősi gonoszűző, bőségvarázsló eljárások emlékei élnek ezekben a szokásokban.
Szilveszterkor különösen fontos szerepet kaptak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, amelyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól.
A hiedelmek szerint a hangoskodás, a dudaszó és az ének kergeti el az óév gondjait. Eszközei változatosak: karikás ostor, duda, csengő és kolomp. Az éjféli zajkeltések, mint a kongózás, csengőzés és pergőzés egyrészt azért fontos, hogy mindenki felébredjen, és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon.
Ezért a nagyobb fiúk végigjárták a házakat, és kolompolással, ostorpattogtatással riasztották fel a jószágot, hogy azok megforduljanak. Úgy vélték hogy ezzel biztosítják az állatok szaporaságát és egészségét. Országszerte elterjedt egyházi eredetű kántáló ének az Újesztendő vígságszerző… kezdetű, amellyel éppúgy jártak köszönteni szilveszter napján, mint újévkor. A felnőttek, legények körében élő hagyomány során Kunmadarason például a legények subában, kiütött tetejű sipkában indultak útnak. Az arcuk elé papírmaszkot tettek, amelyre szakállt, bajuszt ragasztottak és énekeltek:
Új esztendő, vígságszerző / Most kezd újulni. / Újulása víg örömet / Szokott hirdetni. / Hirdeti már a Messiást / Eljöttnek lenni. / Légyetek a nagy Istennek / Igaz hívei!
A háziak borral, pálinkával, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal jutalmazták őket. A szilveszteri kántálást másnap az újévköszöntés követte. Az óév kiharangozása és az újév énekkel köszöntése elsősorban az erdélyi protestáns vallású falvakra volt jellemző, de szórványosan előfordult másutt is. A kalotaszegi Nyárszón például fél tizenkettőtől fél egyig húzták a harangokat, amivel elbúcsúztatták az óesztendőt és összekötötték az óesztendőt az újjal, majd aranyosvizet merítettek a kútból vagy a forrásvízből. A kalotaszegi Magyarlónán, amikor megkondult a harang, tüzes kerekeket eregettek le a hegyről és kiáltották: Boldog újévet!
A babonák legszélesebb skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s a hiedelmek szerint ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. Elterjed szokás volt a szerelemjóslás. A lányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el. Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”. Tilos kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára vissza kell adni a tulajdonosnak. Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. Ugyanígy kerülendő mosni, teregetni, varrni és fonni. Tartózkodni kell a veszekedéstől, házi viszálykodástól, nehogy ezzel teljen az új év.
A régiek szerint disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse, amit január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények, például a köles és a rizs is s hasonlóan szerencsét hoznak.
Egy háborúban álló országnak nincs forrása arra, hogy omladozó műemlékekre költsön. Magyarkomjáton egy teljesen átlagos vegyeskereskedés és a mosószerek mögött mégis kivételes összefogás zajlik. A kárpátaljai porban egy budapesti rabbi, egy ukrán légvédelmi parancsnok, egy kárpátaljai történész és a...
Magyarország Ungvári Főkonzulátusának szervezésében, a húsvéti ünnepkör előtt adott nagysikerű koncertet a Cantus Akadémia Kamarakórus 2026. március 28-án az ungvári Szent György római katolikus templomban. A Bach Mindenkinek fesztivál keretében az egyetemes zeneművészet egyik legnagyobb hatású alak...
Irodalmi-zenés estet tartottak Budapesten, a Kárpátaljai Szövetség székházában március 27-én. Az esemény központjában a 75 éves Vári Fábián László költő, író, folklórkutató, műfordító és szerkesztő méltatása állt.
Március 27-én Beregszászban ünnepi gálaműsorral emlékeztek II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójára. A Rákóczi 350 gálaműsorra a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem által szervezett Rákóczi Napok programsorozat záróeseményeként a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban került...
