Szent István öröksége ma is utat mutat – Szent István királyra és az államalapításra emlékeztek Tiszacsomán

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) augusztus 20-án, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepén a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett csendes koszorúzást. A megemlékezésen az államalapító király örökségéről, a magyar nemzet összetartozásáról és a kárpátaljai magyarság megmaradásának fontosságáról is szó esett.

Augusztus 20-a egyszerre Szent István király, a magyar államalapítás és az új kenyér ünnepe, amely évről évre a magyarság közös történelmére, ezeréves államiságára és azokra az értékekre irányítja a figyelmet, amelyek a magyar közösségeket napjainkban is összekötik. Szent István öröksége a bölcsesség, az előrelátás, az istenhit és a felelős építkezés példáját kínálja a ma élők számára is.

A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark különleges helyszíne az emlékezésnek. A település határában feltárt honfoglalás kori temető bizonyítja, hogy a magyarok ősei a Kárpát-medencébe érkezésüket követően ezen a vidéken is letelepedtek. Az 1980-as évek régészeti feltárásait követően a több mint ezeréves temető északi részén a KMKSZ kezdeményezésére 1996-ban alakították ki az emlékparkot. Az elmúlt években az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda is a komplexum részévé vált, amely az itt feltárt régészeti leletanyag bemutatásával és számos programmal, különböző rendezvényekkel várja a látogatókat.

A megemlékezésen Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte: augusztus 20-a az egész magyar nemzet közös ünnepe, amelyet a világ bármely pontján élő magyarok hite, életereje és anyanyelve kapcsol össze.

„Augusztus 20-a az egyik legfontosabb nemzeti ünnep és hivatalos állami ünnep Magyarországon, tele történelmi és kulturális jelentéssel. Egyszerre katolikus és világi ünnep, Szent István, az államalapítás és az új kenyér ünnepe. I. (Szent) István szentté avatását, a Géza fejedelem és fia, István király nevéhez fűződő önálló állam létrejöttét, az aratás befejezését és a friss búzából készült első kenyér megszentelését ünnepeljük. A három ünnepet összeköti az alkotás és a közös teremtő munka fogalma. Szent István emberfeletti munkával megteremtette a magyar királyságot, lefektette annak az államnak az alapjait, amely körül ezeréves történelmünk során sok minden változott, […] de maga az alkotás, a mű, az állameszme és a Szent István-i értékrend emberöltőkön át öröklődött tovább” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Vida László beregszászi magyar főkonzul.

A diplomata Szent István örökségének nemzetegyesítő jelentőségéről is szólt. Rámutatott: az államalapító király alakja az évszázadok során az egész magyarság közös jelképévé vált, augusztus 20-a pedig a magyarok összetartozását is hirdeti. A kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetére utalva hangsúlyozta, hogy a történelem tanulságai erőt adhatnak a nehéz időszakok átvészeléséhez. „A Szent István által fölépített keresztény és független magyar állam évszázadokon át védelmet és otthont nyújtott a Szent Korona minden népének, a honfoglaló magyarok utódainak, az itt élő vagy idemenekülő, -települő más népeknek. Akik aztán, ha kellett, együtt harcoltak a Hunyadiak, a Zrínyiek, Rákóczi vagy Kossuth zászlaja alatt, s együtt építették, gyarapították a soknemzetiségű közös hazát, amikor a történelem nyugalmasabb időszakai erre lehetőséget adtak. Manapság is nehéz időket élünk. A külhoni magyar közösségek közül a kárpátaljai van a leginkább szorongatott helyzetben. Ukrajnában ötödik éve tart az öldöklés, a mindennapokat a háború, a gazdasági válság, a létbizonytalanság és a kilátástalanság árnyékolja be. De több mint ezeréves államunk történelme arra tanít, hogy nincs olyan vihar, amit ne vészelnénk át, nincs olyan sorscsapás, amiből ne tudnánk felállni, ha össze tudunk fogni” – húzta alá Vida László, hozzátéve: az új magyar kormány elkötelezett a kárpátaljai magyarság támogatása mellett, Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, de a kétoldalú kapcsolatokban a nemzeti kisebbségek jogainak védelme az első megoldásra váró feladat. A főkonzul emlékeztetett arra, hogy nemrég Magyarország és Ukrajna között szakértői szinten megállapodás jött létre, amelynek értelmében a Kárpátalján élő magyarok hamarosan visszakaphatják a nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogaikat. „Ennek reményében köszöntöm mindnyájukat ezen a magasztos ünnepen. Soha ne feledjük, hogy mennyi elszántság és tetterő, munka és tehetség, vér és verejték, áldozat és vitézség kellett, hogy ma itt a magyar nemzet lányaiként és fiaiként együtt ünnepelhessünk. Legyünk büszkék kiapadhatatlanul gazdag kultúránkra, múltunkra és őseinkre, legyünk büszkék évezredes örökségünkre, és járjunk emelt fővel a Szent István által kijelölt úton!” – tette hozzá, majd beszédét azzal a kívánsággal zárta, hogy Szent István napja adjon erőt a Tiszacsomán és Kárpátalján élő magyaroknak, és hozzon békét a sokat szenvedett vidék számára.

Sin József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke felszólalásában arról szólt, hogy Szent István olyan utat jelölt ki a magyarság számára, amelynek meghatározó elemei az államiság, a kereszténység és a megmaradás. Hangsúlyozta: a helyi magyar közösség ma is a honfoglaló elődök emlékezetét őrző helyszínen ünnepel, és hisz abban, hogy a kárpátaljai magyarság a jelenlegi nehézségek ellenére is megőrzi identitását és összetartozását. A KMKSZ alelnöke szerint ehhez kitartásra, erőre és megújulásra van szükség. Rámutatott arra is, hogy a kárpátaljai magyarság intézményrendszere továbbra is működik, így a közösség a nehéz körülmények között is igyekszik teljes életet élni. „Persze a legfőbb jelszavunk ma is: békét, békét, békét! Emellett pedig fürkésznünk kell a jövőnk útjait, lehetőségeit, és ne feledjük: kötelességünk nemzeti értékeinket, kultúránkat, anyanyelvünket megőrizni és átadni gyermekeinknek és unokáinknak, mert csak így maradhatunk meg magyarnak és embernek itt, Kárpátalján!” – szögezte le Sin József.

Az ünnepi beszédeket követően Petrás László görögkatolikus parochus Isten áldását kérte a jelenlévőkre és az itt élő magyarokra.

A megemlékezés végén az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés koszorúit a Szent Istvánt ábrázoló fából faragott szobor talapzatánál. Az ünnepi műsort Veréb Évának az Úton hazafelé című verselőadása, valamint Deák Brigitta és Deák Orsolya Szent István királyhoz kapcsolódó énekei tették teljessé.