BercsényiFeszt: a történelem és az élő kultúra találkozása az ungvári várban

Szeptember 24-én ismét megtelt élettel az ungvári vár belső udvara: a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ezúttal is megrendezte a BercsényiFesztet, amely gróf Bercsényi Miklósnak, Ung vármegye egykori főispánjának, II. Rákóczi Ferenc fejedelem serege fővezérének, valamint feleségének, Csáky Krisztina grófnőnek állít emléket. A rendezvényen a történelmi megemlékezés mellett a magyar népi kultúra bemutatása kapott főszerepet.

A fesztivál különlegességét ezúttal is az adta, hogy a több évszázados várfalak között nem csupán a múltról esett szó: a szervezők olyan programokkal készültek, amelyek a hagyományokat a jelenben is megtapasztalhatóvá tették. A látogatókat korhű öltözetbe bújt „grófi pár” fogadta, a színpadon pedig egymást követték a néptánc- és népzenei produkciók.

A rendezvényen Cseh Áron, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja arról beszélt, hogy különleges jelentősége van annak, amikor egy történelmi helyszínen a múlt emlékei és a jelen kulturális élete egyszerre vannak jelen. Mint fogalmazott, az Ungvári várba belépve nem csupán évszázados kövek között járunk, hanem olyan szellemi örökség részeseivé válunk, amely napjaink közösségi identitására is hatással van.

A diplomata felidézte Bercsényi Miklós és Csáky Krisztina szerepét is, kiemelve, hogy a grófi pár a várat a kultúra, a művészetek és a korabeli európai szellemiség egyik központjává tette.

Beszédében Bercsényi Miklós példáját a különböző közösségek egymás mellett élésének szempontjából is fontosnak nevezte. Mint mondta, Bercsényi korának művelt személyiségeként tisztelte és beszélte az Ung-vidéken élő népek nyelvét, és kultúrájukhoz is nyitottan viszonyult.

Cseh Áron szerint a BercsényiFeszt ezért túlmutat egy hagyományőrző rendezvényen: a kulturális folytonosság és a közösségi összetartozás megélésének alkalma. A világjárvány, majd a háborús mindennapok szerinte arra is rámutattak, hogy a kulturális örökséget nem elegendő csupán számon tartani, hanem aktívan tovább kell adni a következő nemzedékeknek.

Hangsúlyozta azt is, hogy a fesztivál évről évre lehetőséget teremt az ungváriaknak, az Ung-vidékről és távolabbról érkező vendégeknek, valamint a többségi ukrán lakosságnak arra, hogy közelebbről megismerjék a magyar kultúrát és történelmet.

Véleménye szerint a többnemzetiségű Kárpátalján a közös múlt megismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy az itt élő közösségek közelebb kerüljenek egymáshoz, és közös kulturális örökségük gazdagodjon.

A BercsényiFeszt létrejöttének történetéről és szellemiségéről Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) elnöke is szót ejtett. Emlékeztetett arra, hogy a szervezet 2017 óta rendezi meg ezt az ünnepséget az ungvári várban. Az esemény időpontja ezúttal is kapcsolódott Bercsényi Miklós születésnapjához.

Orosz Ildikó felidézte: amikor a PCS azt a célt tűzte maga elé, hogy

a kárpátaljai városok számára olyan kulturális „igazodási pontokat” teremtsen, amelyek a helyi közösségeket saját múltjukhoz és gyökereikhez kapcsolják, Ungvár esetében egyértelműnek tűnt, hogy Bercsényi Miklós örökségére kell építeni.

A PCS elnöke Bercsényit II. Rákóczi Ferenc egyik legközelebbi barátjaként, valamint korának egyik legműveltebb személyiségeként mutatta be, aki jelentős udvart tartott fenn, és környezetében a kultúra is fontos szerepet kapott. Kiemelte azt a szemléletet is, amely szerint Bercsényi nem csupán elvárta a környezetében élőktől az alkalmazkodást, hanem maga is igyekezett megismerni az Ung-vidéken élő közösségeket: megtanulta nyelvüket és tiszteletben tartotta kultúrájukat.

Orosz Ildikó szerint ezt a szellemiséget próbálja továbbvinni a BercsényiFeszt is.

A rendezvényre ezért a kezdetektől nem kizárólag a magyar közösség képviselőit hívták meg, hanem a környező közösségek tagjainak is lehetőséget adtak arra, hogy bemutassák saját kultúrájukat.

A fesztivál így az összetartozás és a közös szülőföld gondolatának is teret ad.

A PCS elnöke arra biztatta a jelenlévőket, hogy ezt a szellemiséget adják tovább a fiatalabb nemzedékeknek, majd azok saját gyermekeiknek, unokáiknak és dédunokáiknak. Mint mondta, így maradhat élő Bercsényi öröksége Kárpátalján.

A beszédet követően az emlékezés koszorúit is elhelyezték a grófi pár mellszobránál.

A fesztiválon ezúttal is nagy hangsúlyt kaptak a kézműves programok. Gyermekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatták a gyöngyfűzést, barátság karkötőket készíthettek, valamint a hímzés alapjaival is megismerkedhettek. A kézműves foglalkozások között szerepelt a bőrből készült kulcstartók készítése is. Az érdeklődők emellett őszi ajtódíszeket alkothattak, miközben a vesszőfonás és a virágkötészet fortélyaiba is betekintést nyerhettek.

A várudvar színpadán egymást váltották a néptáncosok és népzenészek. Bemutatkozott a Szürtei kistérség Téglási Művelődési Házának Orchidea Néptáncegyüttese és a Népdalkedvelők Klubjának Csalogány asszonykórusa, a Csapi Kökény Néptáncegyüttes, a Tulipán Tanoda eszenyi kihelyezett szakköre, valamint a Tulipán Tanoda kisgejőci citerásai. A fellépők között volt az Eszenyi Bokréta néptánccsoport, továbbá a Tulipán Tanoda Ungvári Dayka Gábor Líceumának kihelyezett szakköréből érkező tánc- és hegedű szakos növendékek is.

A műsort a Cseprente néptáncegyüttes, a Csüllő Néptáncegyüttes a Csipkés Együttes kíséretében, valamint a KisRitmus Néptáncegyüttes produkciói gazdagították.

A BercsényiFeszt ezúttal is egyszerre szólt az emlékezésről és a jelenről: a történelmi személyiségek örökségét idéző programok mellett a résztvevők saját kezűleg is megtapasztalhatták a hagyományos mesterségeket, a színpadon pedig azok az előadók mutatkoztak be, akik ma is továbbörökítik a kárpátaljai népi kultúra értékeit.