Aknaszlatinán a helyi római katolikus templom búcsúünnepsége a felső-Tisza-vidéki magyarság hagyományos találkozóhelye augusztus 20-án, egyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi ünnepi rendezvénye. Idén a háborús nehézségek ellenére is sokan összegyűltek az aknaszlatinai Szent István-templomban, ahol az ünnepi szentmisét követő megemlékezésen Dobsa István, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke és Vida László beregszászi magyar főkonzul köszöntötte a jelenlévőket.
Az ünnepi szentmisét követően a templom lépcsőzetén magyarságunkat, önazonosságunkat erősítő, lélekemelő műsort adtak elő az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum Kopilyák Éva magyartanár által felkészített tanulói.
Dobsa István, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke így fogalmazott: „Államalapító királyunkat méltatjuk és az új kenyeret ünnepeljük ma itt, Aknaszlatinán. Szent István király korának géniusza volt, aki előrelátásával olyan szilárd keresztény fundamentumokat helyezett le, amelyekre a mai napig alapozni tudunk. Egyúttal az új kenyér, a magvetők ünnepe is a mai nap, azoké az embereké, akik fáradságos munkával elvetik a magot, majd learatják a termést, hogy kenyér kerülhessen az asztalunkra. Azt hiszem, hogy mi Kárpátalján szintén magvetők vagyunk, ugyanis minden egyes gyermek, akit szeptember elsején magyar iskolába íratnak be, egy elhintett mag. Minden egyes magyarul kimondott szó, különösen itt a Felső-Tisza-vidéken, szintén egy elhintett mag. Minden magyar ember számára vidám ünnepet kívánok, és azt remélem, hogy jövőre itt talán még nagyobb számban találkozunk.”
Az ünnepség végén a résztvevők a templom kertjében álló Szent István-szobornál helyezték el koszorúikat és virágaikat.
Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke elmondta: „A háború már évek óta meghatározza a kárpátaljai magyarság mindennapjait, ezért az ünnepséget idén is csendesebb, visszafogottabb keretek között tartottuk meg, mint azelőtt. Ugyanakkor fontos számunkra, hogy az ünnepeink által is erősíteni tudjuk nemzeti identitásunkat. Ezen a napon a szlatinaiak és mindazok, akik eljönnek hozzánk, otthon érezhetik magukat saját vallási és kulturális közösségükben, kiszabadulhatnak a mindennapok mókuskerekéből. Államalapító szent királyunk ünnepének nemzeti összetartozásunkat erősítő, közösségformáló ereje is van, hitünk erősítésén túl.”
Az aknaszlatinai ünnepség is bizonyította, hogy a Felső-Tisza-vidék magyarsága a nehéz, háborús körülmények ellenére is ragaszkodik hitéhez, nyelvéhez és nemzetéhez, valamint hagyományaihoz.
