Magyarország első koronázott keresztény királya, az ország szervezője, a kereszténység buzgó apostola. Mintha Isten küldöttje lett volna, oly szent lelkesedéssel terjesztette a keresztény hitet. Mit atyja, Géza fejedelem elkezdett, azt ő dicsőségesen befejezte: keresztény hitre térítette a magyar nemzetet. Nagy és nehéz feladat volt ez, csakis nagy eréllyel lehetett megoldani. István a legszigorúbb rendszabályokhoz nyúlt, mert rendíthetetlen meggyőződéssé vált benne a hit, hogy a magyar haza csak mint keresztény állam létezhet Európában.
Atyja halála után a keresztény törvények alapján került a magyarság fejedelmi székébe, ez ellen azonban többen fellázadtak, köztük Kupa (Koppány), a somogyi vajda, aki táborába gyűjté a lázadókat. István sereget küldött ellenük, amely Várkony alatt megveré az ellenséget. Sokan futásban kerestek menedéket, maga Kupa a király kezébe került, aki felnégyeltette.
Ezután már sokkal könnyebb munkája vala. A lakosság tömegesen vette fel az új hitet, a fejedelem pedig hozzákezdhetett országának egyházilag való rendezéséhez. Püspökségeket alapított, melyek fejéül az esztergomit rendelte. Azonban az egyházi főméltóságok kinevezéséhez a pápa jóváhagyása is kellett, ezért István fényes követséget indított Asztrik apát vezetésével Rómába. Egyúttal koronát is kért a pápától, hogy nagyobb tekintéllyel folytassa a hittérítés munkáját.
II. Szilveszter pápa örömmel fogadta a követeket, s nemcsak koronát küldött, de egy kettős keresztet is, jelezvén, hogy Istvánt nemzete térítő apostolának tekinti.
Az ezredik esztendőben megtörtént a koronázás, s István hozzálátott országa megszervezéséhez. Az egész országot vármegyékre osztotta, a katonáskodást szabályozta, királyi hadsereget állított. Az ország dolgainak rendezése után ismét folytatta a keresztény hit terjesztését. Elrendelte, hogy minden tíz falu egy templomot építsen, azt, s annak papját mindennel ellássa. A templomi könyveket a püspök, a kegyszereket a király adományozta.
Hittérítői tevékenységét egy második lázadás is akadályozta, amely Erdélyben tört ki, rokona Gyula vezetésével. Itt a népek továbbra is az ősi valláshoz ragaszkodtak.
Az ország kormányzása mellett az is nagy gondot okozott a királynak, hogy ki fogja örökölni trónját? Mert élete végén a sok bajhoz, gondhoz járult még fia korai halála is. A szelíd lelkületű Imre herceg ugyanis egy vadászat során meghalt.
Ekkor Árpád életben maradott leszármazottai közül Vazul, István unokaöccse volt a legidősebb. Azonban pogány hajlamai miatt a király Nyitra várába záratta. Halálát érezvén közeledni, követet küldött Nyitrába, hogy a megtévedt herceget elébe vezesse. De Gizella királyné, aki Péter herceget akarta trónörökösként látni, Sebös nevű ispánjával megvakíttatta Vazult, s a fülébe forró ólmot öntetett. A király a merénylet után még betegebb lett, s Vazul fiainak azt tanácsolta, hogy meneküljenek külföldre. Nem sokkal ezután a király ellen is sikertelen merényletet kíséreltek meg.
Ezután a király már nem élt sokáig, s az 1038-ik esztendőben eltávozott az élők sorából. Testét az általa alapított fehérvári Szűz Mária székesegyházban helyezték örök nyugalomra. A katolikus vallás, mint szentnek emlékét kiválóan tiszteli. Hazánkban névünnepén, augusztus 20-án nagy ünnepet ülnek az ország minden részében. Ünneplik az első magyar királynak és különösen hazánkban a keresztény hit megalapítójának emlékét. Ekkor Budavárában, a nagy királynak mai napiglan épségben fennmaradt jobb kezét leírhatatlan fénnyel hordozzák körül. A hit szerint az a jobb kéz, amely annyi áldást osztogatott volt egykor, ma is védelmező, oltalmazó talizmánja hazánknak.
(Dolinay Gyula Magyar királyok és Hősök Arcképcsarnoka című könyve nyomán)
István, az első magyar király történelmünk egyik legnagyobb alakja. Atyja, Géza fejedelem, aki a kereszténységben szintén az István nevet kapta, és anyja, Sarolt, a “fehér nagyasszony” már keresztény hitben neveltette fiát. Mivel látták, hogy Magyarország csak akkor marad fenn, ha bekapcsolódik a keresztény Európába, fiuk számára a bajor Gizella hercegnőt kérték és kapták feleségül.
Géza fejedelem halála után a magyar szokásjog szerint Koppánynak, mint a nemzetség legidősebb tagjának kellett volna következnie a fejedelmi méltóságban, de István az európai szokásjogra és német páncélos seregére támaszkodva megszerezte a hatalmat.
Kíméletlenül leszámolt mindenkivel, aki politikáját keresztezte. Államának alappilléréül létrehozta a királyi vármegyerendszert, amely az óriási királyi várbirtokon alapult és a katolikus egyház szervezetét. Ugyanakkor tolerálta a keleti kereszténységet is, erről tanúskodik a veszprém-völgyi görög kolostor alapítólevele.
Több ízben háborúzott a szomszédokkal. A magyar seregeknek nagy szerepük volt a bolgár birodalom megdöntésében.
Bajor Gizellával kötött házasságából több gyereke is született, de a felnőtt kort kevesen érték meg. A trónörökös Ottó herceg halála után a korábban papi pályára szánt Imre került előtérbe. De ő is meghalt egy vadkanvadászat közben. Történelmi tény, hogy Vazult István király vakíttatta meg, s annak fiait száműzte. Másik unokaöccse, Orseolo Péter jelölésével a keresztény európai irányvonalat szerette volna hatalomra juttatni.
Életművét három nagy alkotás jelképezi. Ezek az általa kiadott törvények könyvei, valamint az Imre herceghez intézett Intelmek. Ezekből egy felvilágosult, ugyanakkor mélységesen vallásos, de türelmes uralkodó képe rajzolódik ki.
Nem véletlenül kapcsolódik személyéhez annyi legenda. István király múltunk egyik legnagyobb alakja, aki kitörölhetetlenül belevéste nevét a történelembe.
