Írta: Varga Brigitta | Forrás: KISZó | 2023. március 08.
Marusinecné Kovács Éva neve ismerősen cseng Bereg-vidéken. A beregsomi fiatalasszony 5 éve foglalkozik virágtermesztéssel. Kertjében szebbnél szebb virágok teremnek. Ennek titka, hogy Éva szívvel-lélekkel gondozza őket, ugyanis a vállalkozás elindításával gyermekkori álmát valósította meg.
– Hogyan indult a vállalkozás?
– Mindig is virágkötő akartam lenne. Középiskolai tanulmányaim végeztével felvételt nyertem a Budapesti Corvinus Egyetem beregszászi magyar főiskolára kihelyezett kertészmérnöki szakára. Ezt követően Beregszászban kezdtem el dolgozni virágkötőként.
Öt évvel ezelőtt hozzánk is eljutott az Egán Ede gazdaságfejlesztési program híre és a párommal elhatároztuk, hogy gazdálkodni kezdünk.
Fóliasátorra, fűtési rendszerre pályáztunk, de annyira lelkesek voltunk, hogy nem vártuk ki a kérelem elbírálását, rögvest hozzáláttunk a növénytermesztéshez. Készítettünk egy kisebb fóliasátrat a palánták neveléséhez. Így amikor hónapokkal később érkezett a hír, hogy a pályázatunkat pozitívan bírálták el, addigra a magok kikeltek, és volt mit az újonnan épített fóliasátorba ültetnünk.
– Nálatok nincs pihenés, a termelés egész éven keresztül tart.
– Ez mindennapos elfoglaltságot jelent. Az ünnepekre mindig nagy választékkal készülünk: a Valentin-napra, a nők napjára, az anyák napjára, nyáron az esküvői szezonra, majd ősszel a halottak napjára. Ám évközben is számtalan megrendelés érkezik hozzánk, születésnapra, évfordulóra vagy keresztelőre rendelnek egy-egy csokor virágot.
Mindig fél évvel előre tervezünk, például a cikláment már augusztusban el kell ültetni ahhoz, hogy a következő év márciusában értékesíteni tudjuk.
Tavasszal a tulipán, a ciklámen, a jácint, nyáron a szellőrózsa, őszirózsa, kardvirág, dália, valamint a mezei virágok a kelendők. Június folyamán hozzálátunk a krizantémok szaporításához, hogy novemberben már árusíthassuk, majd ősszel kezdődik minden elölről.
– Mennyire befolyásolta a háború az elmúlt egy évet?
– Ez az időszak minden vállalkozó kitartását és elhivatottságát próbára tette. Eszünkbe sem jutott, hogy felhagyjunk vele, viszont kisebb kapacitással zajlik a termelés. Féltünk attól, hogy nem lesznek vevőink, azonban kellemesen csalódtunk. Hatalmas volt a kereslet, ráadásul több virágot sikerült értékesítenünk, mint a háborút megelőző három évben. Az áramszünetek azonban nagy fejtörést okoztak. A több ezer palántát nem hagyhattuk kárba veszni. Önadagoló szenes kazánunk van, ami azonban elég sok áramot fogyaszt. Ennek üzemeltetéséhez beszereztünk egy generátort. A magok és palánták többségét Hollandiából szereztük be, azonban az infláció emelkedésével az árak is óriásit ugrottak. Emiatt idén a külföldi termékekkel szemben a hazaiak kerültek előtérbe.
A szén beszerzése sem volt egyszerű feladat, mivel a donbászi régióban bányászott tüzelőt használtuk. Ezt a kiesést kazahsztáni és lengyelországi tüzelőanyaggal pótoltuk, amelyek azonban jóval magasabb áron kaphatók. Mindezek miatt a mi portékánk ára is drágább lett, kénytelenek vagyunk emelni, máskülönben nemhogy haszon nem keletkezik rajta, de a befektetett összeg sem térül meg.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
