Sajátos korrajz Bakancsos László szemével – Könyvbemutató az Európa–Magyar Házban

Rendhagyó könyvbemutatóra került sor az elmúlt héten a beregszászi Európa–Magyar Házban. Rendhagyó, egyrészt mert a szerző nem tollforgató ember, eddig nem publikált, másrészt a könyv műfaja, témája sem szokványos. Míg a távoli történelmi múlttal nagyon sokan foglalkoznak, különböző – talán érthető – okokból kifolyólag a tegnap és ma történéseiről kevesen mernek írni, hiszen azok formálói még közöttünk élnek.

Az Élet-Út-Hagyaték. Részletek a kárpátaljai magyarság és Tiszacsoma XX–XXI. századi történéseiből című memoárkötetben Bakancsos László saját élettörténetén keresztül igyekszik bemutatni a közelmúlt és a jelen eseményeit, amelyek a kárpátaljai magyarság mindennapjait érintik, számos korabeli dokumentummal, újságcikkel, fényképpel alátámasztva állításait. Emlékiratában fontos szerepet szánt a kárpátaljai magyarság közösségi életének, önszerveződéseinek, civil szervezeteinek. A szerző „az általa átélt társadalmi eseményekről, emberi kapcsolatairól, más ismert személyek tetteiről… az ezekhez kapcsolódó saját álláspontjáról számol be, vállalva saját szubjektív szemléletét is” – írja a könyv előszavában Zubánics László történész, hozzátéve, hogy ezáltal sajátos korrajzot tár elénk az elmúlt három évtizedről. Az emlékirat könyvészeti szempontból egyedülálló.

A könyvbemutatón a kötet szerzőjével Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke beszélgetett. Megtudhattuk, hogy Bakancsos László a COVID-19 járvány idején – amikor az egész világ bezárkózott – kezdett hozzá a személyes irattárában lévő több bőröndnyi dokumentum rendezgetéséhez, és fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy leírja a kárpátaljai (ezen belül a tiszacsomai) magyarság XX–XXI. századi sorsfordulóival kapcsolatos gondolatait, személyes tapasztalatait. Mint a kötetben is olvasható, azért szánta rá magát az írásra, hogy valami fennmaradjon a családja, szeretett szülőfaluja, az utókor számára abból, ami számára fontos volt, mert vallja, hogy ami nincs megörökítve, előbb-utóbb a feledés homályába vész, mintha meg sem történt volna.

Hallhattunk a szerző családjáról, gyerekkoráról, a szovjet hadseregben töltött sorkatonai szolgálatról, arról, hogyan került bele szülőfaluja, Tiszacsoma, majd a vidék társadalmi életébe, hogyan járta végig a hivatali ranglétrát mindkét mérvadó kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetben, milyen elért eredményekre büszke. Ezek – a teljesség igénye nélkül – a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark létrejötte, az 1992. évi XXXII. kárpótlási törvény kiterjesztése a kárpátaljai magyarságra, a Beregvidék SC megyei szintű labdarúgócsapat létrehozásának indítványozása, a kárpátaljai magyar oktatási intézményekben dolgozók magyarországi bérkiegészítésének kezdeményezése.

Bakancsos László azt is elmondta, miért épp azok a képek szerepelnek a könyv borítóján, hiszen mindegyikhez fontos emlékek kötik.

Könyvében a szerző azt vallja, írásának célja, hogy kortársaink és a következő nemzedékek tudomást szerezzenek a közelmúlt történéseiről, a kárpátaljai magyarság megpróbáltatásairól, küzdelmeiről. Nem akart mások felett ítélkezni. „Nem törekszem, nem törekedhettem az események teljes körű összefoglalására. Reménykedni tudok abban, hogy lesznek történészek, szakemberek, akik remélhetőleg pontosabban fogják bemutatni a kárpátaljai magyarság XX–XXI. századi nehéz sorsát, egyben példamutató ragaszkodását, hűségét szülőföldjéhez, a magyar nemzethez” – írja a szerző a kötet zárszavában. Kívánjuk, hogy így legyen!

A bemutató kötetlen beszélgetéssel zárult, amely során a jelenlévő érdeklődők feltehették kérdéseiket a szerzőnek, megoszthatták a témával kapcsolatos tapasztalataikat, véleményüket.

A kötet kiadását a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség támogatta, és hamarosan elektronikus formában is elérhető lesz a KMMI honlapján (kmmi.org.ua).

Bakancsos László 1954. január 29-én született földműves, görögkatolikus családban. Tanulmányait a Tiszacsomai Általános Iskolában kezdte, majd a beregszászi Kossuth Lajos középiskolában érettségizett. A beregszászi bútorgyárban kezdett dolgozni mint műbútor- és épületasztalos. Később a Nagybaktai Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet, majd a tiszacsomai kultúrház sportfelelőse, a helyi felnőtt és ifjúsági futballcsapat menedzsere és edzője. Aktívan részt vesz a vidék társadalmi életében. 1990-től többször választották a helyi, majd a Beregszászi Járási Tanács képviselőjévé, 2002–2006 között pedig a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője volt. 1989-től tagja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ), ahol előbb a beregszászi járási szervezet alelnöke, majd elnöke lett. A szövetség 2008. évi tisztújító közgyűlésén az antidemokratikus elnökválasztás miatt lemondott a KMKSZ-ben betöltött minden tisztségéről. 2014–2018 között az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) általános alelnöke, 2018-tól a mai napig elnökségi tagja.