Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 03.
Vajon mire gondolhatunk, amikor egy bölcsőt látunk magunk előtt? Hát persze, hogy egy újszülöttre, az élet kezdetére, Isten áldására és a családra.
De látnunk kell a dolgos kezeket, melyek hosszú órák és napok munkájával alkották meg azt a minden részében tökéletesre formált fekvőhelyet, melybe majd egy törékeny újszülöttet helyeznek.
Egy gyermek születése mindig áldás volt a családban. Ezért az eseményre már jó előre készültek. Különösen igaz volt ez az első gyermek születésére, hiszen ilyenkor komolyabb előkészületek voltak szükségesek. Az utána következő gyermekek már örököltek idősebb testvéreiktől.
A legfontosabb kellék a bölcső volt, amelyet régebben fából faragtak, később pedig vesszőből fontak. Ahol nem volt bölcső, ott egy nagyobb teknőben ringatták a csecsemőt.
A fotón látható bölcsőt nemrégiben a Polónyi Katalin Textilmúzeum kapta adományként Shrek Tímeától. A bölcsőt Marcsák Zita (lánykori nevén Varga Zita) édesapja, Varga Árpád készíttette 1956-ban, és az Ungvári járás vesszőfonó mesterembereinek munkájáról tanúskodik.
A bölcsőt ringatva az anyák, nagymamák altatódalokat vagy egyházi éneket dúdolgattak.
Egy másik, talán ismertebb altatódal a következőképpen hangzott:
(Forrás: Móricz Kálmán: Nagydobrony)
A hiedelem szerint a születés pillanata, körülményei meghatározzák a gyermek egyéni tulajdonságait, jellemét, további sorsát. Ezért a gyermek gondozása során nagy figyelmet fordítottak különféle előírások betartására és tilalmakra. Volt időszak, amikor rózsafüzért, szentelt vizet is tettek a bölcsőbe, hogy a gyermeket megvédje a gonosztól. Emellett úgy hitték, hogy a bölcsőt nem volt szabad üresen ringatni, mert meghal a kisbaba. Természetesen további tényezőkre és életkörülményekre is figyeltek a gyermek nevelésével, gondozásával kapcsolatosan.
A hatvanas évektől kezdve a bölcsőt folyamatosan kiszorították a babakocsik és a rácsos kiságyak. A fonott, faragott bölcsők és a teknők kikerültek a kamrába, a régi bölcsők pedig jó esetben a múzeumok kiállításait gyarapítják.
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
Ungvár napja alkalmából a hagyományos kárpátaljai esküvői szokásokat, népdalokat és táncokat elevenítettek fel a megyeszékhely központjában.
Hogyan lesz a vesszőből használati tárgy, a csuhéból virág, a fonalból szőttes? Ezekre a kérdésekre saját munkájuk közben kaphattak választ azok az iskolások, akik részt vettek a Nagyberegi Tájház nyárzáró foglalkozásain. A szeptember 14–18. között megrendezett Nyári élmények a Nagyberegi Tájházban ...
Az Év olvasója verseny eredményhirdetését a Beregszászi Központi Könyvtárban tartották. A rendezvényt Komáromi Andrea gyerekkönyvtáros nyitotta meg, majd Varga Éva igazgató köszöntötte a versenyzőket és a könyvtárosokat.
