Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 11.
A minap egyik régi ismerőssel futottam össze az utcán. Egy kis eszmecserét tartva a „már megszokott jelenlegi helyzet” elemzésekor elmondta, hogy vőfély lévén (másodállásban), bizony kevés munkája akad idén. Akár el is lehet felejteni ezt a fajta tevékenységet – állapította meg szomorkásan. Ami valahol érthető is. Az idei év nem a lakodalmak éve.
Bezzeg korábban!!! A tavasztól őszig tartó időszakban a vőfélyek sem tétlenkedtek. Minden hétvégén lakodalmat ültek, mely alkalmak nélkülözhetetlen szereplői voltak ők. Magának a szónak az eredete is erre utal: a vőfély szavunk első ismert előfordulása elég korai, 1395-ből való, a „vő segítő társa” értelemben – fogalmazta meg Tóth Arnold.
Ők voltak a mulatság szervezői, vezetői, irányítói. Ezen túl a násznép szórakoztatásában is nélkülözhetetlen szerepük volt, amit számos rigmussal, játékkal és feladvánnyal oldottak meg. Mivel a vőfély tisztség betöltése felkészültséget kívánt, ezért a legtöbb paraszti közösségben néhány jó képességű férfi specializálódott e feladatra.
A vőfély nélkülözhetetlen és legfontosabb kelléke a vőfélybot volt, melyet változatosan feldíszítettek: szalagokkal, kendővel, esetleg növényekkel (rozmaring, puszpáng), vagy egyéb füzérekkel. Magát a botot pedig faragással, vagy különféle mintákkal díszíthették. A vőfélybot hatalomjelző funkciójú rituális tárgy, mely a vőfély rangját és tekintélyét fejezte ki, emellett a jelzéseket is ezzel adta le: koppintással figyelmet, csendet követelt magának.
A vőfélykendőt a menyasszony adja mindig a vőfélynek, aki azt keresztben felkötve hordja a hívogatáskor, vacsora felszolgálásánál, a menyasszony kikérésekor, tehát az esküvő alatt.
Díszítése az utóbbi időszakban rendkívül leegyszerűsödött, gyakran csak néhány szalagból áll. A hosszú órákon át hímezgetett vőfélykendők ritka esetek.
A borítóképen látható vőfélybot egy nagydobronyi vőfély tulajdona volt. 2021-ben Molnár Attila adományaként került a Polónyi Katalin Textilmúzeum gyűjteményébe, a rajta lévő néhány kendővel egyetemben. Az említett vőfélybot esztergályozott és lakkozott fából készült.
A bot díszítettsége büszkeséggel töltötte el a vőfélyeket Népszerűségüket jelezte, ha minél több kendő, szalag függött rajta.
A legtöbb darab most pihen az öltözettel és a vőfélyrigmusokkal egyetemben. Csak reménykedni tudunk, hogy hamarosan újra koppannak a táncterem padlóján csendet és figyelmet követelve, az ünnepi kavalkád közepette.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
