Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 11.
A minap egyik régi ismerőssel futottam össze az utcán. Egy kis eszmecserét tartva a „már megszokott jelenlegi helyzet” elemzésekor elmondta, hogy vőfély lévén (másodállásban), bizony kevés munkája akad idén. Akár el is lehet felejteni ezt a fajta tevékenységet – állapította meg szomorkásan. Ami valahol érthető is. Az idei év nem a lakodalmak éve.
Bezzeg korábban!!! A tavasztól őszig tartó időszakban a vőfélyek sem tétlenkedtek. Minden hétvégén lakodalmat ültek, mely alkalmak nélkülözhetetlen szereplői voltak ők. Magának a szónak az eredete is erre utal: a vőfély szavunk első ismert előfordulása elég korai, 1395-ből való, a „vő segítő társa” értelemben – fogalmazta meg Tóth Arnold.
Ők voltak a mulatság szervezői, vezetői, irányítói. Ezen túl a násznép szórakoztatásában is nélkülözhetetlen szerepük volt, amit számos rigmussal, játékkal és feladvánnyal oldottak meg. Mivel a vőfély tisztség betöltése felkészültséget kívánt, ezért a legtöbb paraszti közösségben néhány jó képességű férfi specializálódott e feladatra.
A vőfély nélkülözhetetlen és legfontosabb kelléke a vőfélybot volt, melyet változatosan feldíszítettek: szalagokkal, kendővel, esetleg növényekkel (rozmaring, puszpáng), vagy egyéb füzérekkel. Magát a botot pedig faragással, vagy különféle mintákkal díszíthették. A vőfélybot hatalomjelző funkciójú rituális tárgy, mely a vőfély rangját és tekintélyét fejezte ki, emellett a jelzéseket is ezzel adta le: koppintással figyelmet, csendet követelt magának.
A vőfélykendőt a menyasszony adja mindig a vőfélynek, aki azt keresztben felkötve hordja a hívogatáskor, vacsora felszolgálásánál, a menyasszony kikérésekor, tehát az esküvő alatt.
Díszítése az utóbbi időszakban rendkívül leegyszerűsödött, gyakran csak néhány szalagból áll. A hosszú órákon át hímezgetett vőfélykendők ritka esetek.
A borítóképen látható vőfélybot egy nagydobronyi vőfély tulajdona volt. 2021-ben Molnár Attila adományaként került a Polónyi Katalin Textilmúzeum gyűjteményébe, a rajta lévő néhány kendővel egyetemben. Az említett vőfélybot esztergályozott és lakkozott fából készült.
A bot díszítettsége büszkeséggel töltötte el a vőfélyeket Népszerűségüket jelezte, ha minél több kendő, szalag függött rajta.
A legtöbb darab most pihen az öltözettel és a vőfélyrigmusokkal egyetemben. Csak reménykedni tudunk, hogy hamarosan újra koppannak a táncterem padlóján csendet és figyelmet követelve, az ünnepi kavalkád közepette.
Ungvár mellett, Börvingesen tartották meg az elmúlt vasárnap a II. Kárpátok Aranya (Zoloto Karpat) nemzetközi nemzeti kisebbségek fesztiválját és versenyét, amelynek célja a Kárpátok térségében élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása és népszerűsítése.
Jelentős eseményre került sor a Kárpátaljai Szabadtéri Népművészeti és Népi Építészeti Múzeumban – egy négyoldalú memorandum aláírására, amely a kárpátaljai kulturális örökség megőrzésére és a múzeumok támogatására irányuló erőfeszítések megerősítését irányozza elő a beregszászi járási Magyarkomját ...
A kárpátaljai Együtt irodalmi, képzőművészeti, humán tudományi folyóirat lapszámainak bemutatója Magyarország Beregszászi Konzulátusán immár szép hagyománnyá vált. Az Irodalmi kilátó címet viselő találkozóra ezúttal szeptember 16-án került sor a külképviselet Munkácsy termében.
Beregszászban, az Európa-Magyar Ház udvarán talált otthonra Zahoray János festőművész emléktáblája (1835-1909), aki 1901-1909 között a Vérke-parti városban élt és alkotott. Az avatóünnepségre többen összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket a festőművész előtt, hogy meghallgassák az őt méltató gondola...
