Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. január 31.
Disznóvágásra készülünk. Télen van ennek az ideje. Általában mi januárra időzítjük, és egy jó hideg napra tervezzük a disznó leölését. Számos eszköz, több napi előkészület és tervezés szükséges ahhoz, hogy az állat leszúrásától kezdve a szétszedésen át feldolgozzuk az egészet.
Gyermekkoromban szinte minden szomszédban volt disznóól, legalább két levágni való disznóval. Tél idején, főként karácsony közeledtével, vagy a januári hideg napokon kora reggelenként gyakran lehetett hallani a disznók visítását és a perzselést. Gyermekkorom emlékei között a gázperzselő hangja bukkan fel. Viszont ha még régebbre megyünk vissza, tudnunk kell, hogy hagyományosan szalmával perzseltek. A disznó testét beborították a szalmával, meggyújtották, és egy vasvillával, nevezetesen perzselővillával folyamatosan igazgatták az égő szalmát, hogy minden részén arányosan perzselődjék. Ezt egészen addig végezték, amíg a disznó bőre pirosas színűvé nem vált.
A perzselővillának nyelét fából készítették, a vége pedig kissé görbített kovácsoltvas villa volt. A villa a hentes eszköztárához tartozott a disznófogó kötéllel együtt.
Disznóvágáskor megvoltak a tipikusan férfi vagy női munkák. A perzselés férfimunka volt. A nők ilyenkor a konyhában tevékenykedtek. Egyes helyeken úgy tartották, hogy a terhes asszony a perzselés közelébe se menjen, ne lépjen a disznóperzselésbe, mert a gyermeke szőrös lesz. Így óvakodtak is ettől.
Disznótorokat napjainkban egyre kevesebben tartanak. Az üzletek által kínált hús egész évre fedezi a család szükségleteit. Pedig régen, nagyszüleink idejében a disznóvágással biztosították a család egész éves hús- és zsiradékkészletét füstölt húsok, kolbászok, tepertő, illetve zsír formájában. A vásárlás talán egyszerűbbnek tűnik. A rend kedvéért azonban mégis vágunk egy disznót!
KOVÁCS ERZSÉBET:
Egy disznótorunk (Részlet)
A Magyarországon öt évvel ezelőtt útjára indított Déryné Program immár átlépte az országhatárt, így a külhoni magyarsághoz is eljut a színházaink által közvetített magas kultúra. A legfőbb cél az, hogy a legkisebb, legeldugottabb településeken élők számára is hozzáférhetővé váljanak a program által ...
A Ficseri Gyermekstúdiót mintegy harminc éve Vidnyánszky Éva indította el, majd kisebb kihagyás után a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei, Vass Magdolna és Domáreckájá Júlia élesztették újra. Az idei évadban Vass Magdolna munkáját Heczel Jázmin, Huzina Eszter és Rajkó Balázs segített...
A kárpátaljai művészcsaládokat bemutató kiállítássorozat újabb részeként egy ungvári alkotó házaspár, Andrij és Oleszja Kocsut különleges világába enged bepillantást a Családi értékek címmel megrendezett kiállítás.
„Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” díjjal tüntették ki Váradi Enikőt – olvasható a Nemzeti Tehetség Program oldalán. A 2025-ös „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” Díjátadó Gálát május 17-én tartották meg, ahol 28 magyarországi és határon túli pedagógust és szakembert ismertek el. Ezen k...
