Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. január 31.
Disznóvágásra készülünk. Télen van ennek az ideje. Általában mi januárra időzítjük, és egy jó hideg napra tervezzük a disznó leölését. Számos eszköz, több napi előkészület és tervezés szükséges ahhoz, hogy az állat leszúrásától kezdve a szétszedésen át feldolgozzuk az egészet.
Gyermekkoromban szinte minden szomszédban volt disznóól, legalább két levágni való disznóval. Tél idején, főként karácsony közeledtével, vagy a januári hideg napokon kora reggelenként gyakran lehetett hallani a disznók visítását és a perzselést. Gyermekkorom emlékei között a gázperzselő hangja bukkan fel. Viszont ha még régebbre megyünk vissza, tudnunk kell, hogy hagyományosan szalmával perzseltek. A disznó testét beborították a szalmával, meggyújtották, és egy vasvillával, nevezetesen perzselővillával folyamatosan igazgatták az égő szalmát, hogy minden részén arányosan perzselődjék. Ezt egészen addig végezték, amíg a disznó bőre pirosas színűvé nem vált.
A perzselővillának nyelét fából készítették, a vége pedig kissé görbített kovácsoltvas villa volt. A villa a hentes eszköztárához tartozott a disznófogó kötéllel együtt.
Disznóvágáskor megvoltak a tipikusan férfi vagy női munkák. A perzselés férfimunka volt. A nők ilyenkor a konyhában tevékenykedtek. Egyes helyeken úgy tartották, hogy a terhes asszony a perzselés közelébe se menjen, ne lépjen a disznóperzselésbe, mert a gyermeke szőrös lesz. Így óvakodtak is ettől.
Disznótorokat napjainkban egyre kevesebben tartanak. Az üzletek által kínált hús egész évre fedezi a család szükségleteit. Pedig régen, nagyszüleink idejében a disznóvágással biztosították a család egész éves hús- és zsiradékkészletét füstölt húsok, kolbászok, tepertő, illetve zsír formájában. A vásárlás talán egyszerűbbnek tűnik. A rend kedvéért azonban mégis vágunk egy disznót!
KOVÁCS ERZSÉBET:
Egy disznótorunk (Részlet)
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
