Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 12.
Sorozatunk korábbi részeiben szó esett már néhány népi hangszerről. Írtunk a brúgattyúról, a körtemuzsikáról és a nádsípról. Ezúttal a köcsögdudát ismerhetjük meg.
A Néprajzi Lexikon dörzsöléssel megszólaltatott membranofon hangszerként említi. A szakma hüppögtető, hüppögő, köpü, huhogó döfü néven is ismeri.
Maga a hangszer nem más, mint egy cserépköcsög, amelyre disznóhólyagot húznak. Utóbbi helyettesíthető kifeszített kecskebőrrel és egyéb vékony bőrrel is, szorosan odakötözve az edényhez. A közepéhez 1-2 arasznyi hosszúságú nádszálat rögzítenek. A köcsögduda megszólaltatásakor nem a pálcát kell mozgatni, vagyis nem a pálcával pumpálva keltenek hangot, hiszen az fixen rögzítve van a bőrhártyában. Hangkeltéskor a nádat nedves vagy gyantázott ujjakkal dörzsölik. Fontos, hogy zsíros kézzel nem szabad a nádhoz nyúlni, mert nem fog megszólalni. Benedvesített ujjal vagy gyantázott náddal viszont hangosabbá válik. Nádvessző helyett használhattak hengeres fapálcát vagy akár kukoricaszárat is. Állva, a kar alá vagy térd közé szorítva játszottak rajta.
A hangszer morgó, röfögő hangot hallat. A játékos a nádat legtöbbször csak a membrán felé, de sűrűbb – gyorsabb – tempóknál mindkét irányba dörzsölte. A köcsögdudát gyermekek is könnyedén meg tudták szólaltatni.
A köcsögduda a magyar nyelvterületen elsősorban a dunántúli regösének jellemző hangszere, hiszen annak ismétlődő-kántáló strófáihoz illik a legjobban a monoton dallam. De a hangszert a nyugat-európai országokban is ismerik. Rendszerint citera vagy valamilyen fúvós hangszer mellett szólaltatták meg. Brummogó hangja miatt bőgőzésre is használták. Az alföldön ezért köcsögbőgőnek is nevezték.
Az egyszerű formát és mindennapi eszközöket látva bátran kijelenthetjük, hogy a természet adta kincsek nagy része bármikor hangszerré válhatott az ember keze alatt. Egy-egy fadarab vagy nádszál segítségével éppúgy tudtak hangszert készíteni, mint a kiszáradt tök, egy üreges formájú edény, vagy akár egy fésű hozzáadásával, átalakításával. A közös muzsikáláshoz mindig megtalálták a megfelelő eszközt.
A gyertyakészítés hagyományos technikáival ismerkedtek meg a Guti Gimnázium alsó tagozatos tanulói a Nagyberegi Tájházban október 30-án. A 23 fős csoport számára szervezett foglalkozás során a gyerekek nemcsak új kézműves ismereteket szerezhettek, hanem a tájház mindennapjaiba, egykori használati tá...
A háború árnyékában megélt mindennapok, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az újrakezdés kérdései is középpontba kerültek az Irodalmi Kilátó legutóbbi rendezvényén október 29-én. Az eseménynek Magyarország Beregszászi Konzulátusa adott otthont. A programot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Köz...
Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...
Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára – ezt tekintjük a reformáció kezdetének.
