Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 12.
Sorozatunk korábbi részeiben szó esett már néhány népi hangszerről. Írtunk a brúgattyúról, a körtemuzsikáról és a nádsípról. Ezúttal a köcsögdudát ismerhetjük meg.
A Néprajzi Lexikon dörzsöléssel megszólaltatott membranofon hangszerként említi. A szakma hüppögtető, hüppögő, köpü, huhogó döfü néven is ismeri.
Maga a hangszer nem más, mint egy cserépköcsög, amelyre disznóhólyagot húznak. Utóbbi helyettesíthető kifeszített kecskebőrrel és egyéb vékony bőrrel is, szorosan odakötözve az edényhez. A közepéhez 1-2 arasznyi hosszúságú nádszálat rögzítenek. A köcsögduda megszólaltatásakor nem a pálcát kell mozgatni, vagyis nem a pálcával pumpálva keltenek hangot, hiszen az fixen rögzítve van a bőrhártyában. Hangkeltéskor a nádat nedves vagy gyantázott ujjakkal dörzsölik. Fontos, hogy zsíros kézzel nem szabad a nádhoz nyúlni, mert nem fog megszólalni. Benedvesített ujjal vagy gyantázott náddal viszont hangosabbá válik. Nádvessző helyett használhattak hengeres fapálcát vagy akár kukoricaszárat is. Állva, a kar alá vagy térd közé szorítva játszottak rajta.
A hangszer morgó, röfögő hangot hallat. A játékos a nádat legtöbbször csak a membrán felé, de sűrűbb – gyorsabb – tempóknál mindkét irányba dörzsölte. A köcsögdudát gyermekek is könnyedén meg tudták szólaltatni.
A köcsögduda a magyar nyelvterületen elsősorban a dunántúli regösének jellemző hangszere, hiszen annak ismétlődő-kántáló strófáihoz illik a legjobban a monoton dallam. De a hangszert a nyugat-európai országokban is ismerik. Rendszerint citera vagy valamilyen fúvós hangszer mellett szólaltatták meg. Brummogó hangja miatt bőgőzésre is használták. Az alföldön ezért köcsögbőgőnek is nevezték.
Az egyszerű formát és mindennapi eszközöket látva bátran kijelenthetjük, hogy a természet adta kincsek nagy része bármikor hangszerré válhatott az ember keze alatt. Egy-egy fadarab vagy nádszál segítségével éppúgy tudtak hangszert készíteni, mint a kiszáradt tök, egy üreges formájú edény, vagy akár egy fésű hozzáadásával, átalakításával. A közös muzsikáláshoz mindig megtalálták a megfelelő eszközt.
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
A globalizálódó világban, amikor egyre több hagyomány merül feledésbe, különösen nagy jelentősége van azoknak a közösségeknek és intézményeknek, amelyek tudatosan vállalják kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását. Kárpátalján ezt a küldetést évek óta elkötelezetten végzi a II. Rákóczi Feren...
Tartalmasan telik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház életében az idei nyár. Elsősorban fesztivál meghívásoknak és vendégjátékoknak tesznek eleget, a Kárpát-medence több helyszínén neves szakmai fórumokon fordultak meg. A részletekről, hogy hol jártak eddig és mi várható még, arról Sin Edina ...
