Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 12.
Sorozatunk korábbi részeiben szó esett már néhány népi hangszerről. Írtunk a brúgattyúról, a körtemuzsikáról és a nádsípról. Ezúttal a köcsögdudát ismerhetjük meg.
A Néprajzi Lexikon dörzsöléssel megszólaltatott membranofon hangszerként említi. A szakma hüppögtető, hüppögő, köpü, huhogó döfü néven is ismeri.
Maga a hangszer nem más, mint egy cserépköcsög, amelyre disznóhólyagot húznak. Utóbbi helyettesíthető kifeszített kecskebőrrel és egyéb vékony bőrrel is, szorosan odakötözve az edényhez. A közepéhez 1-2 arasznyi hosszúságú nádszálat rögzítenek. A köcsögduda megszólaltatásakor nem a pálcát kell mozgatni, vagyis nem a pálcával pumpálva keltenek hangot, hiszen az fixen rögzítve van a bőrhártyában. Hangkeltéskor a nádat nedves vagy gyantázott ujjakkal dörzsölik. Fontos, hogy zsíros kézzel nem szabad a nádhoz nyúlni, mert nem fog megszólalni. Benedvesített ujjal vagy gyantázott náddal viszont hangosabbá válik. Nádvessző helyett használhattak hengeres fapálcát vagy akár kukoricaszárat is. Állva, a kar alá vagy térd közé szorítva játszottak rajta.
A hangszer morgó, röfögő hangot hallat. A játékos a nádat legtöbbször csak a membrán felé, de sűrűbb – gyorsabb – tempóknál mindkét irányba dörzsölte. A köcsögdudát gyermekek is könnyedén meg tudták szólaltatni.
A köcsögduda a magyar nyelvterületen elsősorban a dunántúli regösének jellemző hangszere, hiszen annak ismétlődő-kántáló strófáihoz illik a legjobban a monoton dallam. De a hangszert a nyugat-európai országokban is ismerik. Rendszerint citera vagy valamilyen fúvós hangszer mellett szólaltatták meg. Brummogó hangja miatt bőgőzésre is használták. Az alföldön ezért köcsögbőgőnek is nevezték.
Az egyszerű formát és mindennapi eszközöket látva bátran kijelenthetjük, hogy a természet adta kincsek nagy része bármikor hangszerré válhatott az ember keze alatt. Egy-egy fadarab vagy nádszál segítségével éppúgy tudtak hangszert készíteni, mint a kiszáradt tök, egy üreges formájú edény, vagy akár egy fésű hozzáadásával, átalakításával. A közös muzsikáláshoz mindig megtalálták a megfelelő eszközt.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
