Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 12.
Sorozatunk korábbi részeiben szó esett már néhány népi hangszerről. Írtunk a brúgattyúról, a körtemuzsikáról és a nádsípról. Ezúttal a köcsögdudát ismerhetjük meg.
A Néprajzi Lexikon dörzsöléssel megszólaltatott membranofon hangszerként említi. A szakma hüppögtető, hüppögő, köpü, huhogó döfü néven is ismeri.
Maga a hangszer nem más, mint egy cserépköcsög, amelyre disznóhólyagot húznak. Utóbbi helyettesíthető kifeszített kecskebőrrel és egyéb vékony bőrrel is, szorosan odakötözve az edényhez. A közepéhez 1-2 arasznyi hosszúságú nádszálat rögzítenek. A köcsögduda megszólaltatásakor nem a pálcát kell mozgatni, vagyis nem a pálcával pumpálva keltenek hangot, hiszen az fixen rögzítve van a bőrhártyában. Hangkeltéskor a nádat nedves vagy gyantázott ujjakkal dörzsölik. Fontos, hogy zsíros kézzel nem szabad a nádhoz nyúlni, mert nem fog megszólalni. Benedvesített ujjal vagy gyantázott náddal viszont hangosabbá válik. Nádvessző helyett használhattak hengeres fapálcát vagy akár kukoricaszárat is. Állva, a kar alá vagy térd közé szorítva játszottak rajta.
A hangszer morgó, röfögő hangot hallat. A játékos a nádat legtöbbször csak a membrán felé, de sűrűbb – gyorsabb – tempóknál mindkét irányba dörzsölte. A köcsögdudát gyermekek is könnyedén meg tudták szólaltatni.
A köcsögduda a magyar nyelvterületen elsősorban a dunántúli regösének jellemző hangszere, hiszen annak ismétlődő-kántáló strófáihoz illik a legjobban a monoton dallam. De a hangszert a nyugat-európai országokban is ismerik. Rendszerint citera vagy valamilyen fúvós hangszer mellett szólaltatták meg. Brummogó hangja miatt bőgőzésre is használták. Az alföldön ezért köcsögbőgőnek is nevezték.
Az egyszerű formát és mindennapi eszközöket látva bátran kijelenthetjük, hogy a természet adta kincsek nagy része bármikor hangszerré válhatott az ember keze alatt. Egy-egy fadarab vagy nádszál segítségével éppúgy tudtak hangszert készíteni, mint a kiszáradt tök, egy üreges formájú edény, vagy akár egy fésű hozzáadásával, átalakításával. A közös muzsikáláshoz mindig megtalálták a megfelelő eszközt.
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.
