Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 12.
Sorozatunk korábbi részeiben szó esett már néhány népi hangszerről. Írtunk a brúgattyúról, a körtemuzsikáról és a nádsípról. Ezúttal a köcsögdudát ismerhetjük meg.
A Néprajzi Lexikon dörzsöléssel megszólaltatott membranofon hangszerként említi. A szakma hüppögtető, hüppögő, köpü, huhogó döfü néven is ismeri.
Maga a hangszer nem más, mint egy cserépköcsög, amelyre disznóhólyagot húznak. Utóbbi helyettesíthető kifeszített kecskebőrrel és egyéb vékony bőrrel is, szorosan odakötözve az edényhez. A közepéhez 1-2 arasznyi hosszúságú nádszálat rögzítenek. A köcsögduda megszólaltatásakor nem a pálcát kell mozgatni, vagyis nem a pálcával pumpálva keltenek hangot, hiszen az fixen rögzítve van a bőrhártyában. Hangkeltéskor a nádat nedves vagy gyantázott ujjakkal dörzsölik. Fontos, hogy zsíros kézzel nem szabad a nádhoz nyúlni, mert nem fog megszólalni. Benedvesített ujjal vagy gyantázott náddal viszont hangosabbá válik. Nádvessző helyett használhattak hengeres fapálcát vagy akár kukoricaszárat is. Állva, a kar alá vagy térd közé szorítva játszottak rajta.
A hangszer morgó, röfögő hangot hallat. A játékos a nádat legtöbbször csak a membrán felé, de sűrűbb – gyorsabb – tempóknál mindkét irányba dörzsölte. A köcsögdudát gyermekek is könnyedén meg tudták szólaltatni.
A köcsögduda a magyar nyelvterületen elsősorban a dunántúli regösének jellemző hangszere, hiszen annak ismétlődő-kántáló strófáihoz illik a legjobban a monoton dallam. De a hangszert a nyugat-európai országokban is ismerik. Rendszerint citera vagy valamilyen fúvós hangszer mellett szólaltatták meg. Brummogó hangja miatt bőgőzésre is használták. Az alföldön ezért köcsögbőgőnek is nevezték.
Az egyszerű formát és mindennapi eszközöket látva bátran kijelenthetjük, hogy a természet adta kincsek nagy része bármikor hangszerré válhatott az ember keze alatt. Egy-egy fadarab vagy nádszál segítségével éppúgy tudtak hangszert készíteni, mint a kiszáradt tök, egy üreges formájú edény, vagy akár egy fésű hozzáadásával, átalakításával. A közös muzsikáláshoz mindig megtalálták a megfelelő eszközt.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusán mutatták be dr. Dupka György történész, író, újságíró, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára A kárpátaljai politikai elítéltek, Gulag-rabok, mártírok panteonja 1944–1970 című monográfiájának bővített, második kiadását. A magyar kormány támogatásával megjelent köte...
A legendás beregszászi képzőművészről és közéleti személyiségről, Horváth Annáról elnevezett alkotóhét immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) szervezésében. Az egyhetes program idén is a művésznőről elnevezett múzeum és alkotóház mellett t...
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány immár nyolcadik alkalommal valósította meg a ZeneVarázslat képzést és hangversenyt dr. Várnagy Andrea érdemes művész, Liszt Ferenc- és Budapest Márka-díjas zongoraművész szakmai vezetésével. Az ünnepi alkalom különleges jelentőségét adta, hogy az esemény keretében ...
„Mert nem lehet mindig mindent elfeledni” – írja Ady Endre, és valóban, a hagyomány nem a felejtés, hanem az emlékezés élő formája. Olyan kincs, amely nem porosodik, hanem bennünk lélegzik tovább. Ahogy Kodály Zoltán is fogalmaz: „A zenei műveltség az emberi műveltség része” – és mi hozzátehetjük: a...
