Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. február 07.
A téli időszak egyik jeles eseménye a disznótor. András-naptól, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok. Ma már a legtöbb helyen turisztikai látványosságként szolgál, egykor azonban a család húskészletének biztosítása volt.
A disznótor ünnepi alkalomnak számított, mikor összegyűlt a család apraja–nagyja, sőt, még a szomszédok és rokonok is csatlakoztak. A hasznos munka így vált a finom ételek és italok, na és a jó hangulat alkalmává.
A disznótorkor megvoltak a tipikusan női és férfi feladatok, munkálatok. A kásafőzés vagy a bélmosás is ezekhez tartozott. Utóbbival kezdődött csak igazán az asszonyok munkája. A kimosott, megtisztított bélbe került később a kolbásznak való hús és a hurkának való kása.
Amíg a kása összekeverése, ízesítése még az asszonyi feladatokhoz tartozott, addig a töltés már a férfiak munkája volt. Ehhez erő kellett. A hurkatöltés nem egy bonyolult művelet, de nagy panccsal jár.
Korábban, talán még a tekerős hurkatöltők megjelenése előtt hurkatöltő priccel végezték a töltést. Maga a töltő egy henger alakra hasonlított, mely vékony csőben végződött. A töltőt bádogból (vagy vasból) készítették, a csövön általában pléh tölcsér volt, amit dudunak neveztek. A dudura húzták fel az előzőleg megtisztított, előkészített disznóbelet. A hengeres részbe került a kása, melyet a hengerbe illő fával nyomtak, s nyomásra a kása a vékony csőre felhúzott bélbe került. Munka közben a tolófát a férfiak a megfeszített hasizomhoz szorították.
A folyamat kétemberes volt, még a tekerős hurkatöltők esetében is. Amíg az egyik nyomta a kását, vagy tekerte a darálót, addig a másik – általában valamelyik asszony – a hurkát igazgatta. A belek végeit már szintén az asszonyok kötötték be, vagy a gyerekek segédkeztek a műveletnél. Ezt követően a megtöltött hurkákat üstben vagy nagy fazékban forró vízben kifőzték, hogy a hurka nyers bőre megfőjön. Ide szaktudás kellett, mert ha túl sokáig maradt a vízben, a bőr szétrepedt.
A kézi hajtású kolbásztöltő, hurkatöltő berendezések mellett ma már léteznek elektromos töltők is, melyek nagyban megkönnyítik a háztartásban végzett munkákat, bár a régi disznótorok hangulatát elnyomja a sietés.
Fergeteges hangulatban telt a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének A Dnyepertől a Dunáig című ukrán–magyar estje. A műsor nem véletlenszerű válogatás volt, hanem gondosan felépített út a Dnyepertől a Dunáig, az ukrán dallamtól a magyar csárdásig, a népdal egyszerűségétől...
Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.
Díjátadó Gálával és a Hegedűs a háztetőn című előadással ért véget az Országos Színházi Találkozó Debrecenben. A szakmai zsűri döntése alapján idén 12 díj született.
A leghosszabb nappal – június 21-e – után nem sokkal, június 23-ról 24-re virradóra ünneplik Szent Iván éjjelét.
