Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. február 07.
A téli időszak egyik jeles eseménye a disznótor. András-naptól, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok. Ma már a legtöbb helyen turisztikai látványosságként szolgál, egykor azonban a család húskészletének biztosítása volt.
A disznótor ünnepi alkalomnak számított, mikor összegyűlt a család apraja–nagyja, sőt, még a szomszédok és rokonok is csatlakoztak. A hasznos munka így vált a finom ételek és italok, na és a jó hangulat alkalmává.
A disznótorkor megvoltak a tipikusan női és férfi feladatok, munkálatok. A kásafőzés vagy a bélmosás is ezekhez tartozott. Utóbbival kezdődött csak igazán az asszonyok munkája. A kimosott, megtisztított bélbe került később a kolbásznak való hús és a hurkának való kása.
Amíg a kása összekeverése, ízesítése még az asszonyi feladatokhoz tartozott, addig a töltés már a férfiak munkája volt. Ehhez erő kellett. A hurkatöltés nem egy bonyolult művelet, de nagy panccsal jár.
Korábban, talán még a tekerős hurkatöltők megjelenése előtt hurkatöltő priccel végezték a töltést. Maga a töltő egy henger alakra hasonlított, mely vékony csőben végződött. A töltőt bádogból (vagy vasból) készítették, a csövön általában pléh tölcsér volt, amit dudunak neveztek. A dudura húzták fel az előzőleg megtisztított, előkészített disznóbelet. A hengeres részbe került a kása, melyet a hengerbe illő fával nyomtak, s nyomásra a kása a vékony csőre felhúzott bélbe került. Munka közben a tolófát a férfiak a megfeszített hasizomhoz szorították.
A folyamat kétemberes volt, még a tekerős hurkatöltők esetében is. Amíg az egyik nyomta a kását, vagy tekerte a darálót, addig a másik – általában valamelyik asszony – a hurkát igazgatta. A belek végeit már szintén az asszonyok kötötték be, vagy a gyerekek segédkeztek a műveletnél. Ezt követően a megtöltött hurkákat üstben vagy nagy fazékban forró vízben kifőzték, hogy a hurka nyers bőre megfőjön. Ide szaktudás kellett, mert ha túl sokáig maradt a vízben, a bőr szétrepedt.
A kézi hajtású kolbásztöltő, hurkatöltő berendezések mellett ma már léteznek elektromos töltők is, melyek nagyban megkönnyítik a háztartásban végzett munkákat, bár a régi disznótorok hangulatát elnyomja a sietés.
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Különleges eseménynek adott otthont március 18-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, ahol pászkaterítő-kiállítást és nagyböjti ételbemutatót szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület.
Ahogy közeledik a húsvét, egyre inkább ünnepi hangulat költözik a Nagyberegi Tájház mindennapjaiba. Ezekben a napokban nem csupán foglalkozások zajlanak. A résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatják meg, miként készültek elődeink az év egyik legjelentősebb ünnepére, a húsvétra.
