Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. február 07.
A téli időszak egyik jeles eseménye a disznótor. András-naptól, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok. Ma már a legtöbb helyen turisztikai látványosságként szolgál, egykor azonban a család húskészletének biztosítása volt.
A disznótor ünnepi alkalomnak számított, mikor összegyűlt a család apraja–nagyja, sőt, még a szomszédok és rokonok is csatlakoztak. A hasznos munka így vált a finom ételek és italok, na és a jó hangulat alkalmává.
A disznótorkor megvoltak a tipikusan női és férfi feladatok, munkálatok. A kásafőzés vagy a bélmosás is ezekhez tartozott. Utóbbival kezdődött csak igazán az asszonyok munkája. A kimosott, megtisztított bélbe került később a kolbásznak való hús és a hurkának való kása.
Amíg a kása összekeverése, ízesítése még az asszonyi feladatokhoz tartozott, addig a töltés már a férfiak munkája volt. Ehhez erő kellett. A hurkatöltés nem egy bonyolult művelet, de nagy panccsal jár.
Korábban, talán még a tekerős hurkatöltők megjelenése előtt hurkatöltő priccel végezték a töltést. Maga a töltő egy henger alakra hasonlított, mely vékony csőben végződött. A töltőt bádogból (vagy vasból) készítették, a csövön általában pléh tölcsér volt, amit dudunak neveztek. A dudura húzták fel az előzőleg megtisztított, előkészített disznóbelet. A hengeres részbe került a kása, melyet a hengerbe illő fával nyomtak, s nyomásra a kása a vékony csőre felhúzott bélbe került. Munka közben a tolófát a férfiak a megfeszített hasizomhoz szorították.
A folyamat kétemberes volt, még a tekerős hurkatöltők esetében is. Amíg az egyik nyomta a kását, vagy tekerte a darálót, addig a másik – általában valamelyik asszony – a hurkát igazgatta. A belek végeit már szintén az asszonyok kötötték be, vagy a gyerekek segédkeztek a műveletnél. Ezt követően a megtöltött hurkákat üstben vagy nagy fazékban forró vízben kifőzték, hogy a hurka nyers bőre megfőjön. Ide szaktudás kellett, mert ha túl sokáig maradt a vízben, a bőr szétrepedt.
A kézi hajtású kolbásztöltő, hurkatöltő berendezések mellett ma már léteznek elektromos töltők is, melyek nagyban megkönnyítik a háztartásban végzett munkákat, bár a régi disznótorok hangulatát elnyomja a sietés.
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
