Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. február 07.
A téli időszak egyik jeles eseménye a disznótor. András-naptól, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok. Ma már a legtöbb helyen turisztikai látványosságként szolgál, egykor azonban a család húskészletének biztosítása volt.
A disznótor ünnepi alkalomnak számított, mikor összegyűlt a család apraja–nagyja, sőt, még a szomszédok és rokonok is csatlakoztak. A hasznos munka így vált a finom ételek és italok, na és a jó hangulat alkalmává.
A disznótorkor megvoltak a tipikusan női és férfi feladatok, munkálatok. A kásafőzés vagy a bélmosás is ezekhez tartozott. Utóbbival kezdődött csak igazán az asszonyok munkája. A kimosott, megtisztított bélbe került később a kolbásznak való hús és a hurkának való kása.
Amíg a kása összekeverése, ízesítése még az asszonyi feladatokhoz tartozott, addig a töltés már a férfiak munkája volt. Ehhez erő kellett. A hurkatöltés nem egy bonyolult művelet, de nagy panccsal jár.
Korábban, talán még a tekerős hurkatöltők megjelenése előtt hurkatöltő priccel végezték a töltést. Maga a töltő egy henger alakra hasonlított, mely vékony csőben végződött. A töltőt bádogból (vagy vasból) készítették, a csövön általában pléh tölcsér volt, amit dudunak neveztek. A dudura húzták fel az előzőleg megtisztított, előkészített disznóbelet. A hengeres részbe került a kása, melyet a hengerbe illő fával nyomtak, s nyomásra a kása a vékony csőre felhúzott bélbe került. Munka közben a tolófát a férfiak a megfeszített hasizomhoz szorították.
A folyamat kétemberes volt, még a tekerős hurkatöltők esetében is. Amíg az egyik nyomta a kását, vagy tekerte a darálót, addig a másik – általában valamelyik asszony – a hurkát igazgatta. A belek végeit már szintén az asszonyok kötötték be, vagy a gyerekek segédkeztek a műveletnél. Ezt követően a megtöltött hurkákat üstben vagy nagy fazékban forró vízben kifőzték, hogy a hurka nyers bőre megfőjön. Ide szaktudás kellett, mert ha túl sokáig maradt a vízben, a bőr szétrepedt.
A kézi hajtású kolbásztöltő, hurkatöltő berendezések mellett ma már léteznek elektromos töltők is, melyek nagyban megkönnyítik a háztartásban végzett munkákat, bár a régi disznótorok hangulatát elnyomja a sietés.
Július 16-án, életének 95. évében elhunyt Volodimir Mikita, Ukrajna egyik legnagyobb hatású festőművésze, a kárpátaljai festőiskola meghatározó alakja. A hírt Kárpátalja kormányzója, Miroszlav Bileckij jelentette be.
Ahogy a múlt század hetvenes éveinek az elején az anyaországban indult táncházmozgalomnak köszönhetően az autentikus népzenét, néptáncot az egész ország megismerhette, úgy az úgynevezett nomád nemzedéknek sikerült megmenteni a falvakban kihalás előtt álló tárgyalkotó hagyományokat, s azokat a szakem...
Magyarország Ungvári Főkonzulátusán szerdán új időszaki kiállítás nyílt. Az Elfolyó pillanatok című tárlat Földessy Péter egyedi gondolatvilágába nyújt betekintést jellegzetes akvarelljein keresztül. Bacskai József főkonzul köszöntőbeszédében rámutatott arra, hogy a kárpátaljai magyar képzőművészet ...
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) idén nyáron is megrendezte ukrán nyelvtáborát iskoláskorú gyerekek számára. A július 7–11. között zajló ötnapos program helyszíne ezúttal is a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház volt, ahol a gyermekek játékos, élményalapú foglalk...
