Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. február 07.
A téli időszak egyik jeles eseménye a disznótor. András-naptól, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok. Ma már a legtöbb helyen turisztikai látványosságként szolgál, egykor azonban a család húskészletének biztosítása volt.
A disznótor ünnepi alkalomnak számított, mikor összegyűlt a család apraja–nagyja, sőt, még a szomszédok és rokonok is csatlakoztak. A hasznos munka így vált a finom ételek és italok, na és a jó hangulat alkalmává.
A disznótorkor megvoltak a tipikusan női és férfi feladatok, munkálatok. A kásafőzés vagy a bélmosás is ezekhez tartozott. Utóbbival kezdődött csak igazán az asszonyok munkája. A kimosott, megtisztított bélbe került később a kolbásznak való hús és a hurkának való kása.
Amíg a kása összekeverése, ízesítése még az asszonyi feladatokhoz tartozott, addig a töltés már a férfiak munkája volt. Ehhez erő kellett. A hurkatöltés nem egy bonyolult művelet, de nagy panccsal jár.
Korábban, talán még a tekerős hurkatöltők megjelenése előtt hurkatöltő priccel végezték a töltést. Maga a töltő egy henger alakra hasonlított, mely vékony csőben végződött. A töltőt bádogból (vagy vasból) készítették, a csövön általában pléh tölcsér volt, amit dudunak neveztek. A dudura húzták fel az előzőleg megtisztított, előkészített disznóbelet. A hengeres részbe került a kása, melyet a hengerbe illő fával nyomtak, s nyomásra a kása a vékony csőre felhúzott bélbe került. Munka közben a tolófát a férfiak a megfeszített hasizomhoz szorították.
A folyamat kétemberes volt, még a tekerős hurkatöltők esetében is. Amíg az egyik nyomta a kását, vagy tekerte a darálót, addig a másik – általában valamelyik asszony – a hurkát igazgatta. A belek végeit már szintén az asszonyok kötötték be, vagy a gyerekek segédkeztek a műveletnél. Ezt követően a megtöltött hurkákat üstben vagy nagy fazékban forró vízben kifőzték, hogy a hurka nyers bőre megfőjön. Ide szaktudás kellett, mert ha túl sokáig maradt a vízben, a bőr szétrepedt.
A kézi hajtású kolbásztöltő, hurkatöltő berendezések mellett ma már léteznek elektromos töltők is, melyek nagyban megkönnyítik a háztartásban végzett munkákat, bár a régi disznótorok hangulatát elnyomja a sietés.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
