Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. február 21.
A minap a konyhában főzés közben megadta magát az egyik fakanalam. Az amúgy is már megkopott és elhasadt példányból egy darabka levált. Én pedig kénytelen voltam megválni tőle. Erről jutott eszembe a fakanál. Legyen akár levesfőzés, rántáskészítés vagy pörköltkavarás… Mindegyikhez egy fakanalat veszünk a kezünkbe. Mi mást vehetnénk? A konyhai tevékenységek máig egyik elengedhetetlen eszköze. A legrégebbi tárgyaink között tartjuk számon.
A kavaró- és evőeszközt puha, szálkamentes fából faragták. Használhatták evőkanálként, lapos változatát pedig keverőkanálként. A sültek és levesek, vagy lekvárok kavarásához egyaránt megfelelt. A gazdasszonyok igen kedvelték és előnyben részesítik még ma is, mivel fa alapanyagának köszönhetően nem forrósodik át.
A fakanalak mérete igen változatos, attól függően, hogy milyen céllal készül. Az egészen kicsi, 20-30 centiméteres daraboktól a méteres kanalakig találunk példákat. A forma tekintetében is több variációval találkozunk. Legrégibb formája kerek fejű volt, egyenes nyéllel, a kásakeverőé négyszögletes. Az újabbak, amelyeket a múlt század második felétől faragtak, már a fémből készült kanalak hosszúkás formáját követik. Ma pedig modernebb darabokkal is találkozunk.
Egyes fakanalak, vagy a hozzájuk faragott villák nyelét régen karcolt mintával, domború faragással díszítették. A díszített fakanalat és villát evésre már nem használták, ajándékként készültek, díszként a falon lógtak. A fakanál jellegzetes háziipari termék, egész falvak foglalkoztak a készítésével.
A konyhámba belépve szembe találom magam a szilkében sorakozó fakanalakkal, melyek legtöbbje már csorbult, a gyakori használattól megkopott. Minegyiknek megvan a maga rendeltetése. Mást használok a tejes ételekhez, megint mást a zsíros ételek keveréséhez. A legrégebbi és legkopottabb is kedves darab számomra. Nélkülük el sem tudnám képzelni a főzést.
A régi és használaton kívülre került fakanalak is új életet kaphatnak. A kézművesek előszeretettel készítenek babákat, fakanálbábukat belőlük, és a gyerekek is szívesen festenek szemet és szájat nekik, valamint öltöztethetik különféle ruhákba. Így mégsem kell a szemetesben végezniük.
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
