Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2023. április 01.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hagyományosan minden évben megrendezi az intézmény névadója, a Nagyságos fejedelem születésnapjára emlékezve a Rákóczi-napok programsorozatot. Idén sem történt ez másként, március 26–31. között immár tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az eseményt.
Mintegy felvezető programként csatlakozott az intézmény hagyományos rendezvénysorozatához a röplabdakupa. Az eseményt három év kihagyás után tudták ismét megszervezni, hiszen előbb a korona vírus járvány, majd a háború miatt voltak kénytelenek azt kihagyni. Idén a megmérettetésen öt csapat játékosai mérték össze tudásukat: Bátyú, Csap, Ungvár, Beregszász és természetesen a házigazdák. A versenyt dr. Csernicskó István, a főiskola rektora nyitotta meg, aki kiemelte, a főiskola számára fontos, hogy népszerűsítsék a sportot, az egészséges életmódot. A főiskolát idén a tanárok csapata képviselte. Kapitányuk, Bacsó Róbert szerint fontos, hogy példát mutassanak a hallgatók számára is, és nem csak azzal, hogy a katedrán látják őket.
A rendezvénysorozat másnap koszorúzásokkal folytatódott. Az egybegyűltek elsőként a beregszászi Budapest téren felállított Rákóczi-lovasszobornál helyezték el az emlékezés koszorúit, majd a főiskola épületében hajtottak fejet a nagyságos fejedelem és Zrínyi Ilona mellszobránál.
Az idei Rákóczi-napok hivatalos megnyitója a Főiskolai Tudományos Tanács ünnepi ülésének keretében zajlott. Az egybegyűlteket dr. Csernicskó István rektor köszöntötte.
– Amikor eldöntöttük, hogy legyen Rákóczi-napok rendezvénysorozat, akkor elsősorban azt helyeztük előtérbe, hogy a fejedelemnek állítsunk emléket, hogy emlékezzünk meg arról, hogy ennek a vidéknek kiemelkedő alakja, hőse II. Rákóczi Ferenc.
Aztán már egy kicsit magunkat is elkezdtük ünnepelni, arra gondoltunk, hogy meg kell mutatni magunkat kifelé, és befelé is. Meg kell mutatni a külvilágnak azt, hogy ez az intézmény él, és az itt tevékenykedők sikereket érnek el. Befelé pedig azt kell megmutatnunk, hogy összetartozunk, hogy odafigyelünk egymásra. Éppen ezért jutottunk arra a döntésre, hogy nem csak konferenciát szervezünk, hanem a saját hallgatóinkat, oktatóinkat, munkatársainkat is díjazzuk. Az oklevelek átadása a főiskola köszönete, hogy mindenki a saját helyén teszi a dolgát – hangsúlyozta a főiskola rektora.
A hagyományok szerint a főiskola tanévnyitó ünnepségén adják át a Rákóczi-díjakat, egy, a főiskoláért sokat tett külföldi és egy kárpátaljai személynek. Akkor az eseményen nem lehetett jelen az anyaországi díjazott
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori vezetője, Martonvásár polgármestere, aki most vehette át az elismerést.
Csütörtökön „Krízishelyzetek hatása és kihívásai az oktatásban” című nemzetközi konferenciára került sor a tanintézmény Esztergom termében. A résztvevőket Soós Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának igazgatója köszöntötte, aki elmondta, az idei konferenciájukon hat ország oktatási intézménye vesz részt.
Elsőként Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel, igaz, csak videóüzenetben tehette ezt.
A politikus kihangsúlyozta, a szülőföldön való megmaradás egyik záloga a magyar nyelvű oktatás, hiszen az óvodákban, iskolákban így erősödhetnek meg anyanyelvükben, kultúrájukban és identitásukban a felnövekvő nemzedékek.
Ebben elévülhetetlen szerepe van a hivatásukat jelen körülmények között is állhatatosan végző pedagógusoknak, nevelőknek.
– Magyarország érdekelt abban, hogy Ukrajna egy szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok is biztonságban és nyugalomban élhetnek a saját szülőföldjükön. A háborús helyzetben Magyarország az első perctől minden segítséget megadott ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség tagjai meg tudjanak maradni a szülőföldjükön – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, a szülőföldön való megmaradást elősegítő oktatási, kulturális, egyházi beruházások megvalósítását és befejezését is folytatni kívánják.
A nemzetközi konferencia további részében előadások hangoztak el, a résztvevők kötetlen beszélgetést folytattak.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
