Írta: Tudósítónk | Forrás: MTI | 2015. október 08.
Pusztakamaráson (Camarasu) október első vasárnapján felavatták a falu nagy szülöttének, Sütő Andrásnak a felújított emlékházát – tájékoztatott hírlevelében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az avatóünnepségen mondott ünnepi beszédében az erdélyi magyar irodalom és közélet szétválaszthatatlanságáról szólt, megemlítvén, hogy Sütő András 1989 után a szövetségben vállalt szerepet.
Az írót 1990-ben, Marosvásárhely fekete márciusában, az RMDSZ-székházát feldúló tömeg súlyosan bántalmazta, fél szemére megvakította.
„Sütő András tudta, hogy az erdélyi magyarság és az erdélyi magyar politika történetében az írói mivolt és a közéleti szerepvállalás mindig együtt járt. E kettőt igazából nem lehetett szétválasztani: az igazi íróknál ez soha nem vált a mű rovására, a közéleti szerepet pedig nem akadályozta az írói munka" – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele. A szövetség elnöke megemlítette: Sütő András művei azokat a fájdalmakat közvetítették, amelyek a sötét nyolcvanas években az erdélyi magyar közösséget érték.
Úgy vélte, az író szülőházának olyan zarándokhellyé kell válnia, ahová ellátogathatnak a Kárpát-medencéből mindazok, akik Sütő öröksége, irodalmi és közéleti pályájának fennmaradt emlékei iránt érdeklődnek. „Abban a munkában is részt szeretnénk venni, amelynek célja az, hogy Sütő Andrásnak méltó helyet biztosítson a magyar köztudatban" – jelentette ki Kelemen Hunor.
Széman Péter, az emlékházat felújító Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a magyar szórványnak számító Mezőségen különösen fontos az emlékház létrehozása, hiszen ebben a térségben „keresve is alig találni" emlékházakat, magyar kulturális létesítményeket.
Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezető-helyettese a magyar kormány üzenetét tolmácsolta és rámutatott arra: a Sütő-emlékház is tanúsítja, hogy egy szórványközösség, a gyakran hangoztatott hátrányai ellenére is értéket teremt. A főosztályvezető-helyettes beszédében Sütő Andrásnak a teljes körű anyanyelvű oktatásért való kiállására emlékezett, és hozzátette: a megmaradásért ezt továbbra is biztosítani kell valamennyi szórványközösség számára.
Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író 1927-ben született a Kolozsvártól mintegy 50 kilométerre keletre fekvő Pusztakamaráson, 2006-ban hunyt el Budapesten. Élete legnagyobb részét Marosvásárhelyen töltötte, az ottani református temetőben helyezték örök nyugalomra. Az író számos drámáját mutatták be Erdélyben és Magyarországon. A román kommunista diktatúra utolsó évtizedében Romániában betiltották műveinek kiadását és színpadra állítását.
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) november 20–23. között ismét megrendezte a Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok rendezvénysorozatot az Együtt. Irodalom–művészet–kultúra–humán tudományok című folyóirat, valamint a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) itthon maradt szerzőinek közrem...
