Írta: | Forrás: hirado.hu | 2025. június 09.
Pünkösdhétfőn a katolikus egyház a Boldogságos Szűz Máriát ünnepli mint az Egyház Anyját – egy viszonylag új, mégis ősi gyökerekkel rendelkező liturgikus emléknapon. Ferenc pápa kezdeményezésére 2018 óta hivatalosan is Mária anyaságára irányul a figyelem ezen a napon, amely mély teológiai és lelkipásztori jelentést hordoz. Mária jelenléte a pünkösdi eseményeknél az Egyház születésénél, anyai szerepe pedig az egész kereszténység számára példa és támasz marad.
A pünkösdvasárnapot követő hétfő a katolikus egyházban a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapja. Ez az emléknap viszonylag új a liturgikus naptárban, mégis mélyen gyökerezik a keresztény hagyományban. Továbbá jelentős teológiai és lelkipásztori üzenetet hordoz. Az új ünnep bevezetése II. János Pál pápa mariánus teológiájának is fontos eleme volt, a megboldogult Ferenc pápa pedig az egész világegyház számára kötelező emléknappá tette.
A Szentírás tanúsága szerint Mária jelen volt az apostolokkal, amikor a Szentlélek eljött, így az első keresztény közösség oszlopos tagjaként részesévé vált annak a csodálatos tapasztalatnak, amelyet az Egyház születésnapjaként ismerünk.
Emeljük fel most imánkat Máriához. Ő ott volt az apostolokkal, amikor eljött a Szentlélek, az első közösség főszereplője Pünkösd csodálatos tapasztalatának, és fohászkodjunk hozzá, hogy eszközölje ki az egyház számára a lángoló missziós lelkületet – mondta Ferenc pápa Pünkösdvasárnap a Regina Coeli elimádkozásakor, hangsúlyozva a Szentlélek és Mária közötti szoros kapcsolatot.
A Szentlélek az Egyház lelke, és Mária az ő Jegyese. Az Egyház Krisztus misztikus teste, Mária pedig Jézus Anyja – s e kötelék révén a Kereszt alatt történt, hogy Jézus Máriát János apostolra bízta, Jánost pedig Mária gondjaira, így lett ő az egész emberiség lelki édesanyja.
A „Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja” ünnepét Ferenc pápa vezette be hivatalosan a Római Általános Kalendáriumba 2018. május 21-én. Az ünnepet meghatározó „Ecclesia Mater” kezdetű dekrétumot az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció prefektusa, Robert Sarah bíboros, valamint titkára, Arthur Roche érsek írta alá 2018. február 11-én, a Lourdes-i Szűzanya első megjelenésének 160. évfordulóján.
A dokumentum világosan meghatározza, hogy ezt az emléknapot pünkösdhétfőn kell ünnepelni azzal a céllal, hogy „elősegítse az egyház anyai érzésének növekedését a lelkipásztorokban, a szerzetesekben és a hívekben, valamint erősítse a hiteles Mária-tiszteletet”.
A dekrétumban az is olvasható:
„Ez az ünnep segíteni fog bennünket, hogy emlékezzünk rá: a keresztény életnek, ahhoz, hogy növekedjen, szorosan kötődnie kell a Kereszt misztériumához, Krisztus felajánlásához az eucharisztikus lakomán, Szűz Máriához, a Megváltó és a megváltottak Anyjához."
Mária egysége Krisztussal a Kereszt órájában válik teljessé, amikor elfogadja Fia akaratát, és az anyaságát már nem csupán Jézusra, hanem az egész emberiségre kiterjeszti. Mária anyasága tehát az Egyház anyaságának mintaképe. Ahogy Ferenc pápa fogalmazott a 2018. május 21-én, a liturgikus emléknap első ünnepén tartott homíliájában: „A Szűzanya minden szava egy anya szava.” Az Angyali üdvözlettől kezdve egészen a Kereszt alatti pillanatig Mária minden szava és cselekedete anyai szeretetből fakad. A pápa kiemelte: az egyházatyák mindig is párhuzamot vontak Mária anyasága és az Egyház anyasága között, hiszen az Egyház is az életet szolgálja, nevel, gondoskodik és közbenjár.
Ferenc pápa hangsúlyozta az Egyház női jellegét is, amelyet Máriától örököl, és világosan kijelentette: „Az Egyház nem haladhat előre nők nélkül.” Mária és az Egyház tehát nemcsak teológiai értelemben, hanem lelkileg és közösségileg is összetartoznak. A gyengédség, a figyelem, az anyai szeretet és a közbenjárás Mária és az Egyház egyaránt meghatározó jellemzői kell, hogy legyenek.
A Mária, az Egyház Anyja cím gyökerei mélyre nyúlnak vissza az egyháztörténelemben. Már a kereszténység első századaiban jelen volt ez az „egyházi érzék”, amely Máriát Krisztus mellett az Egyház anyjaként tisztelte. Szent Ágoston, Nagy Szent Leó és más egyházatyák is utaltak Mária különleges szerepére az üdvtörténetben. A 431-es efezusi zsinat hivatalosan is elismerte Máriát mint „Isten igazi Anyját” – e döntés teológiai és lelki alapot adott későbbi címeknek is.
XIV. Benedek, XIII. Leó, majd VI. Pál pápa is hangsúlyozta Mária egyházhoz fűződő kapcsolatát. Végül VI. Pál pápa 1964. november 21-én, a II. vatikáni zsinat harmadik ülésszakának zárónapján nyilvánította ki ünnepélyesen, hogy Mária az Egyház, vagyis az egész keresztény nép, mind a világi hívek, mind a lelkipásztorok szeretett Anyja.
Egyúttal felszólította a híveket, hogy ezzel a gyöngéd és bizalommal teli névvel forduljanak hozzá.
A cím később beépült a Loretói litániába is, amikor Szent II. János Pál 1980-ban hivatalosan is megerősítette Mária tiszteletét, mint az Egyház Anyja. Ennek a hosszú útnak lett a végpontja Ferenc pápa 2018-as döntése, amely liturgikus szinten is ünneppé tette ezt a kapcsolatot. A pápa egy alkalommal így fohászkodott: „Szűz Mária, Egyház Anyja, segíts minket, hogy teljesen Jézusra bízzuk magunkat és higgyünk a szeretetében, különösen a megpróbáltatások idején, a kereszt árnyékában, amikor a hitünknek érlelődnie kell.”
Ez az ünnep tehát nem csupán liturgikus esemény, hanem bensőséges lelki meghívás is. Mária anyai gondoskodása, közelsége és példája ma is élő valóság az Egyházban. Mindannyiunk számára állandó forrása a reménynek, a hitnek és a missziós buzgóságnak.
A képen: Ferenc pápa a szentmisén, amelyet az Úr napjának ünnepén celebrált a vatikáni bazilikában. Vatikánváros (Vatikán), 2020. január 6. (Fotó: Grzegorz Galazka/Archivio Grzegorz Galazka/Mondadori Portfolio via Getty Images)
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) immár harmadik alkalommal szervezte meg a Horváth Anna Alkotóhetet, melynek ezúttal is a beregszászi római katolikus templom kertje adott otthont. Az ötnapos táborban vidékünk ismert képzőművészei vezették be a részt vevő gyerekeket a korongozás,...
A Téglási Kultúrház hagyományőrző csoportja kiállítást szervezett, aminek a Szürtei kistérség épülete adott otthont.
Harminchetedik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját. A június 20. és 28. között szervezett programon a beregszászi magyar színtársulat is képviselte magát, és díjat is hoztak el.
A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Dr. Karácson Imre fordításában és szerkesztésében 1904-ben jelent meg az Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664 című mű. A konstantinápolyi származású török utazó, történetíró Cselebi (1611–1684) bejárta Európát, Afrikát...
