Cimbalommal a világ körül címmel tartott cimbalomtörténeti előadást prof. Herencsár Viktória, ArtD., a Cimbalom Világszövetség elnöke a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében.

Írta: Sz. Kárpáthy Kata | Forrás: karpatalja.ma | 2025. március 14.
Cimbalommal a világ körül címmel tartott cimbalomtörténeti előadást prof. Herencsár Viktória, ArtD., a Cimbalom Világszövetség elnöke a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében.
Az eseményt a Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közreműködésével tartották meg március 13-án.
Az előadás résztvevőit Fülöp Andrea, a beregszászi magyar konzulátus konzulja köszöntötte.
Prof. Herencsár Viktória előadása elején elmondta, hogy Magyarországon a XIX. században kezdtek foglalkozni a cimbalom eredetével, amelynek négyezer éves múltja van. A húros hangszer Ázsiából származik, és többféle változatban létezik.
„Minden ország felállította a maga elméletét a hangszer történetéről, amelyből egyértelműen kiderül, hogy valamennyi cimbalomtípus egy tőről fakad, közös az eredetük” – mondta.
Elhangzott Jacob Paix Ungaresca, Manuel Canales Minue No.3 C-dúr, Herencsár Páros tánc (variációk Jankl Rabbi lengel XVIII. századi cimbalmos dallamára) darabja, valamint a Jázmin és a Csónak dal kínai népdalok, az Arirang, Sanjo variációk és A hattyú.
Antonio Vieira dos Santos O Desterro művét az előadó saját feldolgozásában adta elő.
Az előadáson felcsendült még Csermák Antal Bokázója és Erkel Ferenc Bánk bán operájának egy részlete is.
Ráadásként Bartók Béla szlovák gyűjteményéből A sólyom c. darabot hallhatták Herencsár Viktória feldolgozásában.
A cimbalomelőadás végén prof. Herencsár Viktória könyveket adott át főiskola, a konzulátusok, az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola részére, valamint a Beregszászban cimbalmot oktatók részére.
Este az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából prof. Herencsár Viktória, ArtD. ünnepi koncertet adott a Rákóczi-főiskolán.
A koncert kezdetén a résztvevők közösen énekelték el a magyar Himnuszt.
Dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője ünnepi beszédében elmondta: „Emlékeznünk kell arra, hogy Kárpátalja népe soha nem vonta ki magát a szabadságharcokból.”
Kiemelte: a nép szabadságvágya és bátorság eszméje melletti kiállása nem változott. Beszédében rámutatott: a Batthyány-kormány, amelyet az első felelős magyar kormánynak neveztek, nem véletlenül használta a megnevezésben a felelős szót, hiszen felelősséget viselt a nemzet minden részéért, amely a jelenlegi kormányra is igaz. „Meggyőződésem, hogy Magyarország eltökéltsége nem fog változni a jövőben sem” – tette hozzá. Ennek kapcsán kifejtette: a magyar kormány célja a kárpátaljai magyarság segítése is. Biztosította Magyarország szolidaritását a háborúban álló Ukrajnával és azon belül Kárpátaljával is.
Ezt követően Kalinics Dorina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakképzési Intézet Turizmus és rekreáció szakos másodéves diákja tartotta meg ünnepi beszédét, amellyel harmadik helyezést ért el a IX. Kárpátaljai Magyar Szónokversenyen. Szónoklatának központi gondolata Periklésztől származott: „…a boldogság titka a szabadság, a szabadság titka viszont a bátorság.” Beszédében kiemelte: 1848-ban a márciusi ifjak mertek bátrak lenni, vállalva ezzel a következményeket.
„A bátorság nem azt jelenti, hogy nem félünk. A bátorság azt jelenti, hogy félünk, mégis cselekszünk” – mondta.
Felcsendült Liszt Ferenc A Magyarok Istene, Allaga Géza Tremoló koncertetűd A-moll, Pizzicato és glissando etűd C-dúr és A Vihar című darabja, továbbá Bognár Ignác Távolból (variációk Petőfi Sándor versének megzenésített dallamára) műve Herencsár Viktória feldolgozásában.
A művésznő ezenkívül előadta a Magyar Fantázia, az Erdélyi Hangulatok, a Dunaparton, az Emlék és a Magyarosan darabokat.
A koncertet Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és Beregszászi Konzulátusa szervezte a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közreműködésével.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....