Az épített örökség kiemelkedő alkotásainak, a népi kultúra jeles darabjainak, valamint a különböző tájegységek településein működő művészek munkáinak közkinccsé tétele egyaránt fontos dolog. Ám a mai ember számára talán ennél is lényegesebb dolog az ezekből sugárzó lelki tartalom, és annak felismerése, hogy közösek a gyökereink. Ilyenkor gondolnunk kell a régióban élő valamennyi nép – a magyarok, szlovákok, ukránok, ruszinok és más, évszázadok óta sorsközösségben élő népek és nemzetiségek – hagyományaira, gazdag kulturális örökségére, hangzott el azon a zárókonferencián, amelyet a beregardói Perényi Kultúrkúriában tartottak február 14-én.
Az Art Space – Határokon átnyúló kulturális művészeti tér elnevezésű európai uniós projekt zárórendezvényén a nemzetközi programban részt vevő három partner – a Nagykapos és Vidéke Társulás (Szlovákia), a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (Magyarország), valamint a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet (Ukrajna) képviselői beszámoltak arról, hogy a 2020 májusában elindult kezdeményezés legfontosabb célja olyan tevékenységek támogatása volt, amelyek intenzív és hatékony kulturális társadalmi és gazdasági együttműködést eredményeznek Magyarország, Szlovákia és Ukrajna közös határmenti térségében. A munka három, földrajzilag elkülönült, ám korábban egységes területen valósult meg: a Felső-Bodrogköz és Ung-vidéken, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros egykori vármegyékben, valamint a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyében Magyarországon. Az Art Space – Határokon átnyúló kulturális művészeti tér fő feladata egy platform létrehozása, a célrégiók népszerűsítésére, amely alapját képezi a közös kulturális eseményeknek, a helyi idegenforgalmi termékek, kézművestermékek, a borászat és a népi gasztronómia piaca megteremtésének.
Pallagi Marianna, a kárpátaljai partnerszervezet, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatója beszámolójában kiemelte: bár a pandémia és az ezzel kapcsolatban hozott intézkedések több kezdeményezésüket is meghiúsították, a legjelentősebb célkitűzéseiket így is sikerült megvalósítani. Ezek között említendő a kulturális menedzserképzés, a kárpátaljai sikeres vállalkozások bemutatása, a „hangszersimogató” és a népi hagyományokat népszerűsítő kézműves foglalkozások szervezése. Ezen programokon több mint háromezer gyerek vett részt. Továbbá számos színházi előadásra, népzenei és gasztrokulturális alkalomra került sor. Emellett közös kiadvány is napvilágot látott.
Lakatos Denissza, a program szlovákiai kedvezményezettjének projektmenedzsere elmondta, hogy az elmúlt három év során számos jelentős eredményt sikerült elérniük az örökségkutatás, a kulturális menedzserképzés, a kulturális beruházások végrehajtása, valamint a határokon átnyúló művészeti tér kialakítása terén.
A projektben résztvevő harmadik civil szervezet, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE) elnöke, Őry László arról tájékoztatott, hogy a Nyíregyháza-Sóstófürdőn alkotótábort szerveztek a projektben résztvevő három tájegység művészei számára. Az itt készült festményekből pedig Nyíregyházán kiállításra került sor.
Zárszavában Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke arra emlékeztetett, hogy a több mint egy évszázaddal ezelőtt a Trianonban hozott döntések barbár módon választották el a földrajzilag, gazdaságilag és kulturálisan egymáshoz tartozó tájegységeket. Nekünk pedig most is és a további hasonló projektek megvalósításakor is arra kell törekednünk, hogy a mesterséges határok által hosszú évtizedeken át elválasztott közösségek gazdasági, szellemi és kulturális egysége helyre álljon.
