Minden nehézség ellenére, várakozáson felül teljesítette a Nagyberegi Tájházra vonatkozó programtervét a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. A félév elején kitűzött programokat sikerült megvalósítani. Ezúttal is számos magyar és ukrán anyanyelvű gyermek, iskolás tapasztalta meg, milyen egy játékos, élményekkel teli hagyományőrző foglalkozás, ahol nemcsak alkotni lehet, hanem észrevétlenül tanulni, részesei lenni a kultúránknak.
Decemberben zárult a tájház őszi programsorozata. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet tartalmas és izgalmas foglalkozásokat valósított meg a félév során. 2023 második felében 9 foglalkozást szervezett, melyre 12 csoport érkezett Kárpátalja különböző magyar iskoláiból. Ez idő alatt összesen 382 gyerek látogatott el a tájházba. A magas számok ismét jól mutatják, hogy az intézmény népszerűsége nem csökkent. Egyre több csoport választja kirándulási helyszínként a tájházat.
A látogatók főként a Bereg-vidékről érkeznek. Nagyberegi, benei, beregszászi, sárosoroszi, beregdédai, kisbégányi iskolások voltak a foglalkozások résztvevői.
Az intézmény falai között zajló foglalkozások többrétegűek. A programok minden esetben tárlatvezetéssel indultak. A tájház és a hozzá tartozó gazdasági épület bemutatásán kívül a résztvevők egy kellemes séta keretében megtekinthették a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szikura József Botanikus Kertjét is. Ezt követően kézműves foglalkozás és konyhai tevékenység vette kezdetét. Mindezt nem egyszer kulturális program fűszerezte.
Az őszi évad a tájház tíz éves fennállásának tiszteletére kiállítással és szüreti foglalkozással indult. Ezen az alkalmon mintegy száz iskolás vett részt. Az évadnyitót táncház és különféle kézműves foglalkozások színesítették.
A továbbiakban gyertyasodrásra és gyertyamártogatásra került sor, majd pedig Márton-napi foglalkozás következett. Készültek népi hangszerek is, mint például nádsíp, melyhez az alapanyagot a BeregNád biztosította. A foglalkozásokon keresztszemes hímzést, szövést is tanulhattak a gyerekek. Az ünnepi időszakban adventi asztaldíszek, képeslapok, valamint különféle fenyődíszek készültek fonalból és szalmából. Karácsony előtt pedig közös mézeskalácssütést és -díszítést tartottak. Az utolsó, december 20-i foglalkozásra a sárosoroszi betlehemes csoport is ellátogatott.
A szervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a kézművesség során a fiatalok megtanulják a természetes alapanyagok felhasználásának módjait. Az így létrehozott tárgyak gyakran kulturális jelentőséggel is bírnak, s fontos szerepet játszanak egy-egy ünnep vagy jeles nap kapcsán. A fiatalok saját elképzelésük alapján dolgozhattak, kifejezésre juttathatták saját kreativitásukat. Egyes technikák és az alkotás folyamata során türelmet, kitartást és precizitást tanultak.
A kézműves programok mellett mindannyiszor készült valamilyen népi étel is. A szervezők úgy igyekeztek, hogy a konyhai tevékenységben a gyerekek is részt vegyenek. Szakácsnő vezetésével együtt sütöttek, nyújtották és formázták a tésztát, porcukrozták a süteményt, netán dagasztottak, vagy sütötték olajban a labdacsörögét.
A tavaszi és őszi foglalkozásokat egybevéve, tehát a 2023 év egészét tekintve 28 foglalkozás valósult meg a Nagyberegi Tájházban 36 csoport részvételével. A foglalkozásokra összesen 1089 gyerek érkezett.
A szervezet a kézművesek tiszteletdíját, a foglalkozások alapanyagait és egyéb felmerülő költségeket a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Csoóri Sándor Alap, valamint a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének támogatásával tudta finanszírozni.
A Nagyberegi Tájház különféle fórumon is képviseltette magát az elmúlt év során. 2023. április 25-én Budapesten A Fashion Revolution Hungary elnevezésű divathéten mutatkozott be. A tájház hagyományőrző tevékenységéről Gál Adél, az intézmény programfelelőse tartott előadást Hagyományőrizzünk! De hogyan? címmel. A Nagyberegi Tájház a Magyarországi Tájházak Szövetségének őszi országos közgyűlésén Veszprémben is bemutatkozott 2023. október 5-7-én. Gál Adél előadás keretében ismertette a tájház munkáját, részletezve az ott tartott foglalkozásokat, kitérve a jelenlegi háborús körülmények okozta nehézségekre is.
Mindezek értelmében a népi kultúra tárgyainak helyet adó gyűjtemény létmódja és helyi használatának fontossága megkérdőjelezhetetlen. Az intézmény fontos szerepet játszik a helyi kulturális örökség ápolásában, valamint az örökségalkotás, a történelem megjelenítése és az identitás (újra)termelésének folyamatában.