Írta: KV | Forrás: karpataljalap.net | 2025. július 20.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) július 7–12. között idén is megszervezte a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábort, amelynek ezúttal a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete adott otthont. Az esemény célja idén is az volt, hogy játékos, élményszerű formában ismertesse meg a fiatalokkal Kárpátalja történelmi, kulturális értékeit, és erősítse a nemzeti identitást, közösséghez tartozást.
A 2025-ös táborban összesen 35 gyermek vett részt Kárpátalja különböző régióiból. A jelentkezők közül előnyben részesültek azok a tanulók, akik a 2024/2025-ös tanév során részt vettek a KMPSZ által szervezett, a tábor tematikájához kapcsolódó vetélkedőkön és tanulmányi versenyeken. A nevelői feladatokat ezúttal is részben a főiskola hallgatói látták el pedagógiai gyakorlatuk keretében, aktívan bekapcsolódva a tábor mindennapi életébe.
A több évtizedes múltra visszatekintő tábor célkitűzése idén is változatlan maradt: a kárpátaljai magyar gyerekeknek lehetőséget nyújtani arra, hogy aktívan kapcsolódjanak a magyar hagyományokhoz – ne csupán halljanak róluk, hanem saját szemükkel lássák, kézbe vegyék, megéljék azokat. A programok ezért minden évben élményalapú, kézműves- és történelmi tevékenységekre épülnek, ahol az elméleti ismeretek gyakorlati tapasztalattal egészülnek ki. A résztvevők évről évre megismerkedhetnek Kárpátalja nevezetességeivel, népművészeti kincseivel, valamint az ősök világával: viseletekkel, eszközökkel, életmóddal.
A 2025-ös tábor központi tematikája a tavaly megkezdett honfoglalási témakörre épült, különös figyelemmel Kárpátalja várainak történelmi jelentőségére. Ennek megfelelően a program gerincét a történelmi előadások, a kézműves-foglalkozások és az élmény teli kirándulások adták. A kézműves-foglalkozásokat Somi Katalin és Mester Andrea vezették.
A hétfői nap a beköltözés és ismerkedés jegyében telt. A tábor szakmai felelőse, Kovács Mónika eligazítást tartott a résztvevőknek, akik később az előadásokon keresztül Kárpátalja történetével és a munkácsi vár múltjával ismerkedhettek meg.
Kedden és szerdán terepre is mentek a táborozók: ellátogattak többek között a beregszentmiklósi várkastélyhoz, a Schönborn-kastélyhoz, valamint a tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkba, ahol lehetőségük volt betekintést nyerni a lovaglás és az íjászat rejtelmeibe. Ezek az élő történelemórák lehetőséget adtak arra, hogy testközelből tapasztalják meg, mit is jelent múltunk tárgyi öröksége. A kirándulások mellett tovább folytatódtak a kézműves-foglalkozások és népi játékok.
Csütörtökön előadás hangzott el a huszti várról, valamint a nagyszőlősi Kankó-várról, amelyeket a gyerekek képeken keresztül elemeztek, majd ennek nyomán készítettek el saját fantáziaváraikat. Az esti „Ki mit tud?” vetélkedő során pedig mindenki megcsillogtathatta tudását és tehetségét.
A zárónapon, pénteken a munkácsi várba és a Feszty-kilátóhoz szervezett kirándulás jelentette a tábor egyik fénypontját. A gyerekek testközelből szemlélhették meg a Kárpát-medence egyik legjelentősebb erődítményét, majd bepillantást nyerhettek a Feszty Árpád nevéhez fűződő, grandiózus körkép világába, amely látványosan idézi fel a honfoglalás eseményeit. A látottak és tanultak feldolgozását követően a résztvevők csapatmunkában készítettek összefoglaló plakátokat és háromdimenziós vármodelleket az egész hét élményeiből. Az alkotások a gyerekek szemszögéből tükrözték vissza azokat a történelmi és kulturális benyomásokat, amelyeket a hét során szereztek. A program táncesttel zárult.
A nyár azonban itt még nem ér véget. A KMPSZ következő tábora, az Abacus Matematika Tábor, augusztus 4–9. között várja a számok, logika és kihívások iránt érdeklődő fiatalokat. A kreativitás és a hagyományok után ott az elméé lesz a főszerep.
1793. augusztus 10-én nyitotta meg kapuit a világ legnagyobb múzeuma, a Louvre. 60 600 négyzetméteren több mint 380 000 kiállítási tárgy van itt kiállítva, ha minden egyes kiállítási tárgyra csak 30 másodpercet szánnánk, akkor is 100 teljes napba telne, míg mindent végignéznénk.
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Lónyay János Tuzséron látta meg a napvilágot 1828. június 29-én id. Lónyay János (1796–1859) politikus, beregi alispán és felesége, Lónyay Florentina (1796–1885) családjában.
Beregszász közelében, az Ardai-hegyen egy eddig ismeretlen középkori kővár maradványait találták meg a régészek. A pontos lelőhelyet és az eddig ismert adatokat augusztus 7-én egy sajtótájékoztatón jelentették be Ungváron.
