Nagy érdeklődés mellett mutatták be csütörtökön este Adán a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozata keretében az Őrző a strázsán című kötetet, amely dr. Hódi Sándor hetvenedik születésnapja alkalmából a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság gondozásában látott napvilágot. Az Őrző a strázsán című kiadvány messze túlmutat az emlékkönyvek keretein, ugyanis közel ötven olyan neves vajdasági és magyarországi közéleti személyiség jelenik meg benne szerzőként, akik az elmúlt évtizedek során fontos szerepet töltöttek be dr. Hódi Sándor életében.
Hangsúlyozta a könyvbemutatón mondott bevezetőjében a kötet szerkesztője, dr. Hódi Éva, aki elmondta, a felkért szerzők által küldött szövegekből fokozatosan alakult ki az a maga sokrétűségében is egységes kép, amelyet a kiadvány megrajzol dr. Hódi Sándorról és munkásságáról. Kifejtette, a kötet koncepciója értelmében a beérkezett írásokat két nagyobb fejezetbe csoportosította, az elsőben a kifejezetten személyes jellegű megnyilatkozások kaptak helyet, a második Esszék, tanulmányok című részben pedig a hosszabb lélegzetű írások, de a könyvben emellett két dr. Hódi Sándorral készült interjú is található.
A kötet szerkesztőjének bevezetője után előbb Király János, majd dr. Zsoldos Ferenc és dr. Molnár Csikós László beszélt a dr. Hódi Sándorhoz fűződő viszonyáról, majd az ünnepelttel Gruik Ibolya beszélgetett. A könyvbemutatót Guzsvány Izabella és Kis Juhász István, valamint Verebes Krnács Erika produkciói tették színesebbé.
A könyvbemutatót követően dr. Hódi Sándor elmondta, a könyvben szereplő írások nagyon megérintették, hiszen egyrészt visszatekintést jelentenek számára az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb pillanataira, másrészt egyfajta tükröt is tartanak elé, hiszen – ahogyan fogalmazott – minden ember látószöge más-más rálátást ad az életműve egyes momentumaira, ami nagyon fontos támpontokat ad és nagyon fontos megerősítést jelent számára arra vonatkozóan, hogy mely kérdésekkel kell a jövőben még elmélyültebben foglalkoznia, majd hozzátette, a kötet kapcsán kialakult együttgondolkodás olyan különleges közösségi élményt jelentett számára, amely hosszú éveken át erőt tud majd adni neki a munkája folytatásához.
