Írta: | Forrás: hirado.hu | 2022. március 01.
Fosszíliavadászok azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait. A mintegy 2,5 méteres szárnyfesztávolságával a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
Lehet, hogy ma leginkább vidráiról és puffinjairól ismert, de 170 millió évvel ezelőtt a skóciai Skye-sziget egy hatalmas repülő hüllőnek adott otthont, amelynek szárnyfesztávolsága nagyobb volt, mint egy franciaágyé – derítették ki kutatók a The Guardian cikke szerint. A fosszíliavadászok ugyanis azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait.
A kutatók által megvizsgált csontokból kiderült, hogy a mai Skócia területén élt ősi állat legfeljebb tizenéves lehetett – még növekedésben volt –, amikor elpusztult.
A mintegy 2,5 méteres vagy annál nagyobb szárnyfesztávolságával – ami körülbelül akkora, mint a mai legnagyobb repülő madarak, például a vándorló albatroszok mérete – a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
„Amikor ez az őslény körülbelül 170 millió évvel ezelőtt élt, ez volt a legnagyobb állat, amely valaha is repült, legalábbis amiről tudunk” – mondta Steve Brusatte professzor, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője.
Brusatte hozzátette, a korábbi leletek azt sugallták, hogy a pteroszauruszok szárnyfesztávolsága nem sokkal haladat meg a 1,6–1,8 métert a jura korban, a két méternél nagyobb szárnyfesztávot csak a kréta korban érte el.
A legújabb felfedezés azonban megkérdőjelezi azt az elképzelést is, hogy eredetileg a madarakkal való versengés okozhatta a pteroszauruszok méretének növekedését. Ugyanis „a madarak körülbelül abban az időben fejlődtek ki a dinoszauruszokból, amikor a most felfedezett pteroszaurusz élt” – mondta Brusatte.
Nem ez az első alkalom, hogy pteroszauruszcsontokat tártak fel az Egyesült Királyságban, Mary Anning kövületvadász 1828-ban tárt fel egy akkoriban „repülő sárkánynak” nevezett állatot.
A kárpátaljai Együtt irodalmi, képzőművészeti, humán tudományi folyóirat lapszámainak bemutatója Magyarország Beregszászi Konzulátusán immár szép hagyománnyá vált. Az Irodalmi kilátó címet viselő találkozóra ezúttal szeptember 16-án került sor a külképviselet Munkácsy termében.
Beregszászban, az Európa-Magyar Ház udvarán talált otthonra Zahoray János festőművész emléktáblája (1835-1909), aki 1901-1909 között a Vérke-parti városban élt és alkotott. Az avatóünnepségre többen összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket a festőművész előtt, hogy meghallgassák az őt méltató gondola...
Közel ezren töltötték meg szeptember 13-án a beregszászi Barátság Stadiont, hogy részt vegyenek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának hagyományos családi napján. Az esemény külön öröme volt a tombolasorsolás, amiből a szervezők a befolyt összeget a beregszászi Oázis ját...
A színház nem csupán egy kulturális közeg, hanem egyszerre nagyszerű közösségi tér is, ahol az emberek találkoznak, az előadás előtt megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, utána pedig személyesen, vagy a közöségi média segítségével megvitatják az előadás során látottakat. Megbeszélik azt, hogy a szóban ...
