Írta: | Forrás: hirado.hu | 2022. március 01.
Fosszíliavadászok azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait. A mintegy 2,5 méteres szárnyfesztávolságával a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
Lehet, hogy ma leginkább vidráiról és puffinjairól ismert, de 170 millió évvel ezelőtt a skóciai Skye-sziget egy hatalmas repülő hüllőnek adott otthont, amelynek szárnyfesztávolsága nagyobb volt, mint egy franciaágyé – derítették ki kutatók a The Guardian cikke szerint. A fosszíliavadászok ugyanis azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait.
A kutatók által megvizsgált csontokból kiderült, hogy a mai Skócia területén élt ősi állat legfeljebb tizenéves lehetett – még növekedésben volt –, amikor elpusztult.
A mintegy 2,5 méteres vagy annál nagyobb szárnyfesztávolságával – ami körülbelül akkora, mint a mai legnagyobb repülő madarak, például a vándorló albatroszok mérete – a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
„Amikor ez az őslény körülbelül 170 millió évvel ezelőtt élt, ez volt a legnagyobb állat, amely valaha is repült, legalábbis amiről tudunk” – mondta Steve Brusatte professzor, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője.
Brusatte hozzátette, a korábbi leletek azt sugallták, hogy a pteroszauruszok szárnyfesztávolsága nem sokkal haladat meg a 1,6–1,8 métert a jura korban, a két méternél nagyobb szárnyfesztávot csak a kréta korban érte el.
A legújabb felfedezés azonban megkérdőjelezi azt az elképzelést is, hogy eredetileg a madarakkal való versengés okozhatta a pteroszauruszok méretének növekedését. Ugyanis „a madarak körülbelül abban az időben fejlődtek ki a dinoszauruszokból, amikor a most felfedezett pteroszaurusz élt” – mondta Brusatte.
Nem ez az első alkalom, hogy pteroszauruszcsontokat tártak fel az Egyesült Királyságban, Mary Anning kövületvadász 1828-ban tárt fel egy akkoriban „repülő sárkánynak” nevezett állatot.
A Magyarországon öt évvel ezelőtt útjára indított Déryné Program immár átlépte az országhatárt, így a külhoni magyarsághoz is eljut a színházaink által közvetített magas kultúra. A legfőbb cél az, hogy a legkisebb, legeldugottabb településeken élők számára is hozzáférhetővé váljanak a program által ...
A Ficseri Gyermekstúdiót mintegy harminc éve Vidnyánszky Éva indította el, majd kisebb kihagyás után a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei, Vass Magdolna és Domáreckájá Júlia élesztették újra. Az idei évadban Vass Magdolna munkáját Heczel Jázmin, Huzina Eszter és Rajkó Balázs segített...
A kárpátaljai művészcsaládokat bemutató kiállítássorozat újabb részeként egy ungvári alkotó házaspár, Andrij és Oleszja Kocsut különleges világába enged bepillantást a Családi értékek címmel megrendezett kiállítás.
„Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” díjjal tüntették ki Váradi Enikőt – olvasható a Nemzeti Tehetség Program oldalán. A 2025-ös „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” Díjátadó Gálát május 17-én tartották meg, ahol 28 magyarországi és határon túli pedagógust és szakembert ismertek el. Ezen k...
