Írta: | Forrás: hirado.hu | 2022. március 01.
Fosszíliavadászok azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait. A mintegy 2,5 méteres szárnyfesztávolságával a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
Lehet, hogy ma leginkább vidráiról és puffinjairól ismert, de 170 millió évvel ezelőtt a skóciai Skye-sziget egy hatalmas repülő hüllőnek adott otthont, amelynek szárnyfesztávolsága nagyobb volt, mint egy franciaágyé – derítették ki kutatók a The Guardian cikke szerint. A fosszíliavadászok ugyanis azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait.
A kutatók által megvizsgált csontokból kiderült, hogy a mai Skócia területén élt ősi állat legfeljebb tizenéves lehetett – még növekedésben volt –, amikor elpusztult.
A mintegy 2,5 méteres vagy annál nagyobb szárnyfesztávolságával – ami körülbelül akkora, mint a mai legnagyobb repülő madarak, például a vándorló albatroszok mérete – a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
„Amikor ez az őslény körülbelül 170 millió évvel ezelőtt élt, ez volt a legnagyobb állat, amely valaha is repült, legalábbis amiről tudunk” – mondta Steve Brusatte professzor, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője.
Brusatte hozzátette, a korábbi leletek azt sugallták, hogy a pteroszauruszok szárnyfesztávolsága nem sokkal haladat meg a 1,6–1,8 métert a jura korban, a két méternél nagyobb szárnyfesztávot csak a kréta korban érte el.
A legújabb felfedezés azonban megkérdőjelezi azt az elképzelést is, hogy eredetileg a madarakkal való versengés okozhatta a pteroszauruszok méretének növekedését. Ugyanis „a madarak körülbelül abban az időben fejlődtek ki a dinoszauruszokból, amikor a most felfedezett pteroszaurusz élt” – mondta Brusatte.
Nem ez az első alkalom, hogy pteroszauruszcsontokat tártak fel az Egyesült Királyságban, Mary Anning kövületvadász 1828-ban tárt fel egy akkoriban „repülő sárkánynak” nevezett állatot.
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
