Írta: | Forrás: hirado.hu | 2022. március 01.
Fosszíliavadászok azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait. A mintegy 2,5 méteres szárnyfesztávolságával a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
Lehet, hogy ma leginkább vidráiról és puffinjairól ismert, de 170 millió évvel ezelőtt a skóciai Skye-sziget egy hatalmas repülő hüllőnek adott otthont, amelynek szárnyfesztávolsága nagyobb volt, mint egy franciaágyé – derítették ki kutatók a The Guardian cikke szerint. A fosszíliavadászok ugyanis azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait.
A kutatók által megvizsgált csontokból kiderült, hogy a mai Skócia területén élt ősi állat legfeljebb tizenéves lehetett – még növekedésben volt –, amikor elpusztult.
A mintegy 2,5 méteres vagy annál nagyobb szárnyfesztávolságával – ami körülbelül akkora, mint a mai legnagyobb repülő madarak, például a vándorló albatroszok mérete – a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
„Amikor ez az őslény körülbelül 170 millió évvel ezelőtt élt, ez volt a legnagyobb állat, amely valaha is repült, legalábbis amiről tudunk” – mondta Steve Brusatte professzor, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője.
Brusatte hozzátette, a korábbi leletek azt sugallták, hogy a pteroszauruszok szárnyfesztávolsága nem sokkal haladat meg a 1,6–1,8 métert a jura korban, a két méternél nagyobb szárnyfesztávot csak a kréta korban érte el.
A legújabb felfedezés azonban megkérdőjelezi azt az elképzelést is, hogy eredetileg a madarakkal való versengés okozhatta a pteroszauruszok méretének növekedését. Ugyanis „a madarak körülbelül abban az időben fejlődtek ki a dinoszauruszokból, amikor a most felfedezett pteroszaurusz élt” – mondta Brusatte.
Nem ez az első alkalom, hogy pteroszauruszcsontokat tártak fel az Egyesült Királyságban, Mary Anning kövületvadász 1828-ban tárt fel egy akkoriban „repülő sárkánynak” nevezett állatot.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
