Írta: | Forrás: hirado.hu | 2022. március 01.
Fosszíliavadászok azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait. A mintegy 2,5 méteres szárnyfesztávolságával a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
Lehet, hogy ma leginkább vidráiról és puffinjairól ismert, de 170 millió évvel ezelőtt a skóciai Skye-sziget egy hatalmas repülő hüllőnek adott otthont, amelynek szárnyfesztávolsága nagyobb volt, mint egy franciaágyé – derítették ki kutatók a The Guardian cikke szerint. A fosszíliavadászok ugyanis azt állítják, megtalálták a világ legnagyobb jura korszakbeli pteroszauruszának maradványait.
A kutatók által megvizsgált csontokból kiderült, hogy a mai Skócia területén élt ősi állat legfeljebb tizenéves lehetett – még növekedésben volt –, amikor elpusztult.
A mintegy 2,5 méteres vagy annál nagyobb szárnyfesztávolságával – ami körülbelül akkora, mint a mai legnagyobb repülő madarak, például a vándorló albatroszok mérete – a lény új megvilágításba helyezi a pteroszauruszok evolúcióját. A kutatók eddig úgy vélték, hogy ez az őslényfajta csak mintegy 2,5 millió évvel később érte el ezt a méretet.
„Amikor ez az őslény körülbelül 170 millió évvel ezelőtt élt, ez volt a legnagyobb állat, amely valaha is repült, legalábbis amiről tudunk” – mondta Steve Brusatte professzor, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője.
Brusatte hozzátette, a korábbi leletek azt sugallták, hogy a pteroszauruszok szárnyfesztávolsága nem sokkal haladat meg a 1,6–1,8 métert a jura korban, a két méternél nagyobb szárnyfesztávot csak a kréta korban érte el.
A legújabb felfedezés azonban megkérdőjelezi azt az elképzelést is, hogy eredetileg a madarakkal való versengés okozhatta a pteroszauruszok méretének növekedését. Ugyanis „a madarak körülbelül abban az időben fejlődtek ki a dinoszauruszokból, amikor a most felfedezett pteroszaurusz élt” – mondta Brusatte.
Nem ez az első alkalom, hogy pteroszauruszcsontokat tártak fel az Egyesült Királyságban, Mary Anning kövületvadász 1828-ban tárt fel egy akkoriban „repülő sárkánynak” nevezett állatot.
Fergeteges hangulatban telt a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének A Dnyepertől a Dunáig című ukrán–magyar estje. A műsor nem véletlenszerű válogatás volt, hanem gondosan felépített út a Dnyepertől a Dunáig, az ukrán dallamtól a magyar csárdásig, a népdal egyszerűségétől...
Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.
Díjátadó Gálával és a Hegedűs a háztetőn című előadással ért véget az Országos Színházi Találkozó Debrecenben. A szakmai zsűri döntése alapján idén 12 díj született.
A leghosszabb nappal – június 21-e – után nem sokkal, június 23-ról 24-re virradóra ünneplik Szent Iván éjjelét.
