Írta: Harsányi Andrea | Forrás: Kárpátinfo hetilap | 2010. november 13.
A népdal a magyar klasszikus zene, egy régi, általános, egyetemes magyar kultúra maradványa, s ezért hivatott arra, hogy az egész nemzet zenei kultúrájának alapja legyen – vallotta Kodály Zoltán, aki munkásságával újra értékké tette a sokak által csak paraszti vagy falusi zenének titulált stílust. A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekeltek.
Ezekből adott egy rövid ízelítőt november 4-én két fiatal magyarországi népzenész és népzenegyűjtő a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében. A vidám, baráti hangulatú rögtönzött koncerten Lipták Dániel hegedűjátékával, Szabó Dániel pedig virtuóz cimbalom és ének tudásával kápráztatta el az érdeklődőket.
A beregszászi koncert egy hirtelen ötletből született, amit táncházzal szerettek volna egybekötni, utóbbi azonban ezúttal elmaradt. A hangulatra azonban így sem lehetett panasz. Bár a két kutató „alkalmiként” aposztrofálta együttesüket, mégis a két hangszer és az előadók is végig összhangban voltak egymással és a közönséggel is. A koncert során többek között erdélyi néptánc zenék, szatmári búsulós nóták, moldvai csángó, romániai és mezőségi dallamok, valamint székelyudvarhelyi és kőröspataki régies rigmusokat őrző dallamok csendültek fel. Szabó Dániel két cimbalomszólóval is lenyűgözte a jelenlévőket, s egy-egy dallamcsokor között Lipták Dániel beszélt az általuk előadott zenék tájegységenként változó jellegzetességeiről. A koncert végén az előadók szívesen válaszoltak minden kérdésre, s így többek között azt is megtudtuk, hogy az itt felcsendült dallamok közül jó néhány az ő elhivatott gyűjtőmunkájuknak köszönhető.
A két fiatal kutató több napot töltött vidékünkön, s kísérőjük, a técsői születésű, de már Szegeden élő Erdő Béla, a Cuháré Kulturális Közhasznú Egyesület vezetője volt. A szervezet azok közé a magyarországi amatőr néptáncegyüttesek közé tartozik, melyeknek tagjai hiszik, hogy a Kárpát-medence népi kultúrája nem csupán múzeumba való elavult, használhatatlan régi holmi, amit nosztalgiából vagy babonából nem dobunk ki, hanem egy igenis élő, erős és rendkívül értékes örökség, mely alkalmas igazi, emberi közösségeket formálni, s azokat megtartani. A félig ruszin, félig magyar származású néptáncos elmondta, azzal a céllal látogattak el Kárpátaljára, hogy ruszin népzenei anyagokat gyűjtsenek. Idős zenészeket kerestek fel többek között Rahón, Barnabáson, Dombón, s remélik még visszatérhetnek, mivel nagyon sok gyűjteni való van még vidékünkön.
Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház évek óta rendszeresen ad otthont kárpátaljai művészek kiállításainak. Számos ismert és kezdő festőművész is bemutathatta már itt alkotásait az érdeklődő közönségnek. Szeptember 10-én Petrusevics Vivien Nikolett, az Irka gyermeklap illusztrátorának műveiből nyílt kiállítá...
Első alkalommal rendezték meg a helyi hagyományok napját a Szinevéri kistérségben. A szeptember 12-i rendezvénynek egy tanya adott otthont, ahol helyi mesterek, termelők, lakosok és turisták találkoztak.
Most, amikor ilyen nehéz helyzet uralkodik az országban, még fontosabbá válik az itthon maradt gyerekek figyelmét a kultúrára, örökségünk felé fordítani, és a programok talán egy picit hozzásegítik őket a szülőföldön való maradáshoz. Az is fontos, hogy a kulturális programok ne csak a nagyobb telepü...
