Népszerű cserkészprogramok a Vérke-parti városban

Írta: Bárdos István | Forrás: Kárpátinfo hetilap | 2010. november 12.

A cserkészek programjaik tervezésénél a cserkészévet nem januártól januárig számítják, hanem az iskolai tanévhez hasonlóan szeptembertől szeptemberig, így az jobban belesimul a gyerekek és a pedagógusok megszokott ritmusába. Amióta a Beregszászi 4. Sz. Bendász István Cserkészcsapat létszáma 100 fő körül mozog, egyre nehezebb olyan termet találni, ahol elférünk egy-egy csapatgyűlés alkalmával.

Népszerű cserkészprogramok a Vérke-parti városban

A cserkészházat kinőttük, és az iskolai osztálytermek is szűkösnek bizonyultak. Az idei cserkészév megnyitójára Veni Sancte misén a római katotikus templomban, majd Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében került sor. Gyülekezés közben érezni lehetett a kultúra ölelését, a kiállított olajfestmények sajátos illata lengte körül találkozásunkat. A csapatparancsnoki éves beszámoló után a hozzászólók elmesélték nyári élményeiket, amit akár a saját szervezésű programokon, akár más kiképzőtáborokban szereztek. Legérdekesebbnek találjuk az első táborozók beszámolóit, akik elmondják, hogy milyen élmények fogták meg őket a cserkészév és a táborozás során, ami megerősíti az életre szóló elköteleződésüket a cserkészet mellett. Nem feledkeztünk meg köszönteni az új nyolc segédtisztet és három őrsvezetőt, valamint a kiscserkészvezetői képzésben résztvevő négy „szakembert”, akik a jövő várományosai. A nagy létszámra való tekintettel az őrsöket rajokba szerveztük, a rajok élére két-két segédtiszt került, akik kisebb csoportot irányítva hatékonyabban tudják mozgatni a résztvevőket.

Az előttünk álló időszak meghatározó vezérfonala a 2011-es jubileumi év lesz, mert hosszú évtizedek szünete után 1991. júliusában tettek fogadalmat az első cserkészek Kárpátalján, így hát számunkra a 2010-2011-es cserkészév a Cserkészfogadalmak Éve lesz. Ez méltó rákészülés az ezt követő Cserkészcsapatok Évére, mert a fogadalmat tett időszakot követően alakultak az első csapatok, amelyek közül állandó folyamatossággal és aktivitással csak a beregszászi cserkészcsapat tevékenykedett.

A cserkészcsapat életében az őszi időszak az újoncfelvétel, az őrsök rendezésének az ideje. Ha prózai tennivalókat említhetek, akkor a cserkészháztakarítás, udvarrendezés, a felszerelés raktározása télre, a temető elhanyagolt sírjainak rendezése volt még az évkezdés feladata. Van néhány csapatprogram is, ami kötelez bennünket ebben az időszakban. Ilyen például az aradi vértanúkról való megemlékezés, vagy a málenykij robot túlélőinek az a meghagyása, hogy november 1-én kondítsuk meg a sztálini táborok áldozatainak állított emlékmű lélekharangját. Ilyenkor minden cserkész fél percig húzhatja a harangot, majd gyertyát gyújtunk. Ezt követően lerójuk kegyeletünket Bendász István kanonok, csapatnévadónk sírjánál.

Megerősödtünk abban az elhatározásban, amit három éve tettünk, hogy beindítjuk a táncházmozgalmat. Tavaly megzavarta a lendületet a karantén, a kényszerű tanítási szünet, majd a szombati tanítási napok, de az idén már a többedik táncházon vagyunk túl. Két éve megállapodtunk a Cuháré Egyesület táncosaival, hogy rendszeresen, általában havonta egyszer szervezett táncházainkon néptáncot fognak nekünk oktatni. Figyelemre méltó, hogy az egyesület több tagja Kárpátaljáról elszármazott egyetemi diák vagy diplomás fiatal, akik a távol szerzett tudásukat hazahozták és itthon adják tovább a felnövekvő nemzedéknek. Legutóbb élő zenére táncolt mintegy 80 fiatal és idős: a debreceni Hol-Tér Kulturális Egyesület Rekettyés zenekara szolgáltatta a talpalávalót. A zenészeket annyira megihlette a beregszásziak lelkesedése, hogy elígérkeztek az Adventi Játszónap c. programunkra is, hogy népzenéjükkel tegyék színesebbé a lehetőségek kínálatát. Itt köszönöm meg a Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőinek, hogy mindig megfelelő helyszínt tudnak biztosítani számunkra a táncházak lebonyolításához is. Erősít bennünket, hogy a szülők és a cserkészszimpatizánsok pozitív visszajelzéseit, köszönetét és támogatását is magunkénak tudhatjuk. Ezúton mondok köszönetet azért a közel 600 szavazatért is, amivel a helyhatósági választások során az ifjúságnevelés, a templom és az iskola irányában elkötelezett emberként támogatták jelölésemet a megyei tanácsba.

Bárdos István
csapatparancsnok

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI