A Szolyvai Emlékparkbizottság, a MÉKK, a KMMI és a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Pécsi Német Kör) szervezésében "Egyetlen bűnünk a származásunk volt" címmel nemzetközi konferenciára került sor, amelyen a Kárpát-medencei magyarok és németek 1944-1955 közötti internálásának és deportálásának folyamatait elemezték. Az Európa-Magyar Házban sorra kerülő konferencia nyitásaként Pocsai Vince református lelkész imádkozott a „malenykij robot” áldozataiért, majd Zubánics László, a KMMI elnöke köszöntötte a résztvevőket. Dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke a testület tevékenységéről szólt.
Fő feladatuk a kutatás, a különböző tudományos és egyéb elemzések, melyek arra hivatottak, hogy minél szélesebben tudják feltárni az 1944 késő őszi Kárpát-medencei magyarság és németség számára tragikus eseményeket.
– Az idei jelentős események közül kiemelkedik az a dokumentumgyűjtemény, amely Olekszij Korszun tollából ukrán nyelven íródott Kárpátaljai magyarok és németek internálási és deportálási folyamata 1944–1955 között címmel – mondta Tóth Mihály. – Bizonyos mértékben előrelépésre került sor politikai és társadalmi területen. Gajdos István személyében ismét van parlamenti képviseletünk, a honatya pedig bizottságunk előkészítése alapján beterjesztett egy módosítási indítványcsomagot – a már első olvasatban elfogadott, elsősorban a krími tatárokra kiélezett – a nemzetiségi alapon deportáltakról szóló törvénytervezethez. Amennyiben ez támogatást kap, egy olyan törvénnyel gazdagodna Ukrajna, amelyik magába foglalja a mi problémánkat is, sőt, más nemzeti közösségekét is, akik a sztálini megtorló gépezet áldozataivá váltak.
Az emlékparkbizottság munkájának eredménye, hogy sok év küzdelme után megépült az emlékpark, fejtette ki a parkgondozással kapcsolatban Tóth Mihály. A bizottság és a park a nemzeti jelentőségű intézmények sorában szerepel, és ez évben kicsit emeltek a korábban megítélt nem túl magas pénzösszegen. A magyar Honvédelmi Minisztérium kegyeleti bizottsága, tekintettel arra, hogy jövőre kettős évforduló lesz – az I. világháború kezdetének 100., a „malenykij robot” 70. évfordulója –, úgyszintén támogatta az emlékparkbizottságot, aminek révén sikerült jelentős felújítási és karbantartási munkálatokat elvégezni. Rendeződtek a Szolyvai Emlékpark tulajdonjogi okmányai is: a Kárpátaljai Római Katolikus Egyházmegyével folytatott tárgyalások alapján a park tulajdonosa az egyház, a fenntartási teendőket pedig az emlékŹparkbizottság látja el.
Lőrincz P. Gabriella és Bakos Kiss Károly lágerverseket adtott elő. Zubánics László tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy 2013. november 7-én a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésén javasolta, hogy az Országgyűlés november 18-át nyilvánítsa a malenykij robot emléknapjává. Felkérte a konferencián jelenlévőket, hogy támogassák kezdeményezését.
Olekszij Korszun nyugalmazott KGB-ezredes, a Kárpátaljai magyarok és németek internálási és deportálási folyamata 1944–1955 között című kötet szerzője röviden ismertette a kiadvány megjelentésével kapcsolatos munkákat. Az 515 dokumentumot bemutató kiadvány egy 1989–2012 között végzett kutatómunka eredménye, amely révén sikerült számos eddig még nem publikált dokumentummal a nagyközönség elé állni, s az itt közölt okmányok alapján szinte napi pontossággal rekonstruálni lehet azokat az eseményeket, amelyek a „malenykij robot” néven vonultak be a történelembe.
Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára a több szálon futó kutatómunka eredményeiről számolt be, bemutatta azokat a kiadványokat, amelyek az elmúlt 2 év feltáró tevékenységét mutatják be. A közelgő 70. évforduló kapcsán az egyik legfontosabb feladat, hogy a magyarországi közönség is teljesebb képet kapjon ezekről az eseményekről, illetve, hogy a Korszun-féle dokumentumkötet anyagát magyar nyelvre is lefordítsák.
A tanácskozás során számos előadás hangozott el, így dr. Bognár Zalán docens, a Károli Gáspár Egyetem Új- és Jelenkori Magyar Történelem Tanszékének vezetője „Polgári elhurcoltak a magyarországi hadifogolytáborokban 1944-1945 között” címmel tájékoztatott legújabb kutatási eredményeiről, Matkovits Kretz Eleonóra, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke pedig beszámolt az elmúlt években szervezett emlékutakról, illetve a újabb fejleményekről (a kutatócsoport szerdán és csütörtökön Galíciában járt, ahol felkeresték a lembergi és a sztarij szambori katonatemetőket.
Máthé Áron történész, szociológus „Háborús bűncselekmények a magyarok ellen - történelmi percepció” címmel tartott előadást, Molnár József pedig a 2013-ban a Don-kanyarba, illetve a „malenykij robot” kapcsán szervezett motoros emléktúra eredményeiről szólt. Walterné Müller Judit, a pécsi Janus Pannonius Múzeum "Egy kiállítás tárgyai" - A "Több mint élettörténetek. Sorsok" című vándorkiállítás továbbéléséről beszélt. Bíró Bence történész hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem „A fiatal kutatók és a „malenykij robot” címmel beszélt kutatási eredményeiről.
A konferencia résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben felhívták a magyar kormány figyelmét, hogy a „malenykij robot” 70. évfordulója kapcsán kiemelt figyelmet fordítsanak a megemlékezésekre, a témával kapcsolatos kiadványok támogatására.
A tanácskozás résztvevői a délutáni órákban bekapcsolódtak a „malenykij robot” áldozataira való beregszászi megemlékezésbe és elhelyezték a tisztelet koszorúit a Puskin téri emlékmű talapzatán.
