A nagydobronyiak megélhetését mindig is a föld biztosította. Kárpátalja legnagyobb magyar települése elsősorban fűszer- és édespaprikájáról híres. Tudni kell azonban, hogy hosszú az út, míg az őrlemény az asztalra kerül.
![Nagydobrony híres paprikája](/img-cache/8/d/5/7/0/8d5701ef6d1b14c63e6b656a4b07f799c7c24056.png)
Írta: Varga Brigitta | Forrás: KISZó | 2021. október 29.
A nagydobronyiak megélhetését mindig is a föld biztosította. Kárpátalja legnagyobb magyar települése elsősorban fűszer- és édespaprikájáról híres. Tudni kell azonban, hogy hosszú az út, míg az őrlemény az asztalra kerül.
Misák Viktor és felesége majd félévszázada foglalkozik paprikatermesztéssel. Viktor korábban a vasúton, míg a feleség a kolhozban dolgozott. Munkából hazatérve első útjuk a kertbe vezetett. Manapság ez jelenti számukra a fő elfoglaltságot.
Április elején elvetik a magvakat, majd az időjárási viszonyoktól függően, legkésőbb június 15-ig kiültetik a palántákat a melegágyból a szabad földbe. Egész nyáron gondozzák, hiszen kapálni, gyomlálni és locsolni mindennap kell. Öntözni azonban csak kora reggel érdemes, mert este, amikor már hűvösebbre fordul az idő, könnyebben kialakulhatnak a gombabetegségek.
A betakarítás augusztus végén kezdődik. A szedésnél ügyelni kell arra, hogy a paprika a szárával együtt legyen letörve. Ezután különválogatják, a szép, nagy egyedeket felfűzik, a kisebbeket pedig bezsákolják. A füzérnek szánt madzagot előre kimérik, hiszen annak hossza pontosan két méter kell legyen. A tűt kizárólag a szárába szabad szúrni, óvatosan, hogy ne hasadjon szét a paprika, különben az elrothad.
Két-három hétig az eresz alá akasztva a napfény szárítja. Az utóérlelésnek nagy jelentősége van, mivel ilyenkor stabilizálódnak a színanyagok, és ettől függ, hogy az őrlemény megőrzi-e kellemes ízét és lángvörös színét. Innen a szárítóba viszik, ahol egyszerre 130 füzért 40-50 fokon szikkasztanak. E művelet szintén eltart legalább két hétig, ezután irány a malom, ahol a molnárok a megfelelő minőségűre őrlik a fűszerpaprikát.
Viktor és felesége évente három mázsa piros aranyat állít elő. Nem mellékesen fél kilogramm őrleményhez tíz kilogramm friss paprika szükséges. Az éven különösen gazdag volt a termés, attól viszont sosem félnek, hogy ez rajtuk marad. Egy kilogrammot 100 hrivnyáért értékesítenek. Sokak szerint a paprika a falu saját valutája, mert ha télen kicsit megszorul az ember, akkor elmegy a piacra és elad egy kis paprikát.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...