A nagydobronyiak megélhetését mindig is a föld biztosította. Kárpátalja legnagyobb magyar települése elsősorban fűszer- és édespaprikájáról híres. Tudni kell azonban, hogy hosszú az út, míg az őrlemény az asztalra kerül.
Írta: Varga Brigitta | Forrás: KISZó | 2021. október 29.
A nagydobronyiak megélhetését mindig is a föld biztosította. Kárpátalja legnagyobb magyar települése elsősorban fűszer- és édespaprikájáról híres. Tudni kell azonban, hogy hosszú az út, míg az őrlemény az asztalra kerül.
Misák Viktor és felesége majd félévszázada foglalkozik paprikatermesztéssel. Viktor korábban a vasúton, míg a feleség a kolhozban dolgozott. Munkából hazatérve első útjuk a kertbe vezetett. Manapság ez jelenti számukra a fő elfoglaltságot.
Április elején elvetik a magvakat, majd az időjárási viszonyoktól függően, legkésőbb június 15-ig kiültetik a palántákat a melegágyból a szabad földbe. Egész nyáron gondozzák, hiszen kapálni, gyomlálni és locsolni mindennap kell. Öntözni azonban csak kora reggel érdemes, mert este, amikor már hűvösebbre fordul az idő, könnyebben kialakulhatnak a gombabetegségek.
A betakarítás augusztus végén kezdődik. A szedésnél ügyelni kell arra, hogy a paprika a szárával együtt legyen letörve. Ezután különválogatják, a szép, nagy egyedeket felfűzik, a kisebbeket pedig bezsákolják. A füzérnek szánt madzagot előre kimérik, hiszen annak hossza pontosan két méter kell legyen. A tűt kizárólag a szárába szabad szúrni, óvatosan, hogy ne hasadjon szét a paprika, különben az elrothad.
Két-három hétig az eresz alá akasztva a napfény szárítja. Az utóérlelésnek nagy jelentősége van, mivel ilyenkor stabilizálódnak a színanyagok, és ettől függ, hogy az őrlemény megőrzi-e kellemes ízét és lángvörös színét. Innen a szárítóba viszik, ahol egyszerre 130 füzért 40-50 fokon szikkasztanak. E művelet szintén eltart legalább két hétig, ezután irány a malom, ahol a molnárok a megfelelő minőségűre őrlik a fűszerpaprikát.
Viktor és felesége évente három mázsa piros aranyat állít elő. Nem mellékesen fél kilogramm őrleményhez tíz kilogramm friss paprika szükséges. Az éven különösen gazdag volt a termés, attól viszont sosem félnek, hogy ez rajtuk marad. Egy kilogrammot 100 hrivnyáért értékesítenek. Sokak szerint a paprika a falu saját valutája, mert ha télen kicsit megszorul az ember, akkor elmegy a piacra és elad egy kis paprikát.
A gyertyakészítés hagyományos technikáival ismerkedtek meg a Guti Gimnázium alsó tagozatos tanulói a Nagyberegi Tájházban október 30-án. A 23 fős csoport számára szervezett foglalkozás során a gyerekek nemcsak új kézműves ismereteket szerezhettek, hanem a tájház mindennapjaiba, egykori használati tá...
A háború árnyékában megélt mindennapok, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az újrakezdés kérdései is középpontba kerültek az Irodalmi Kilátó legutóbbi rendezvényén október 29-én. Az eseménynek Magyarország Beregszászi Konzulátusa adott otthont. A programot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Köz...
Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...
Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára – ezt tekintjük a reformáció kezdetének.