Írta: lexi | Forrás: karpataljalap.net | 2023. február 26.
1844. február 20-án, 179 éve született Munkácsy Mihály, a nemzeti festészet egyik megteremtője, aki hatalmas méretű vásznaival meghódította az egész világot. Az évforduló alkalmából február 22-én a festőművészről elnevezett, Munkács szívében található kulturális központban gyűltek össze a Latorca-parti város lakói, hogy együtt emlékezzenek meg híres szülöttjükről.
A rendezvény elején a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit az épület alsó szintjén található, 2021-ben felavatott Munkácsy Mihály-mellszobornál, mely Kopriva Attila munkácsi képzőművész impozáns alkotása.
Munkácsy Mihály Lieb Mihály Leó néven látta meg a napvilágot Munkácson egy bajor gyökerekkel rendelkező tisztviselő családban. Hatéves volt, amikor szülei meghaltak, így a fiú Békéscsabára került anyai nagybátyjához. A deklasszált család eredetileg asztalosnak szánta, ezért inasnak adta, ez azonban mély nyomot hagyott az érzékeny fiatal fiú lelkében. Ez tette fogékonnyá a nemzetet bénító elnyomás és a szegények szenvedése iránt. A többfelől is közvetített szabadságharc-élmények később is feltűnnek festészetében, magyar voltát hosszú külföldi tartózkodása ellenére sem tagadta meg soha. Békéscsabán ismerkedett meg Szamossy Elek portréfestővel, aki nagy hatással volt rá. Szamossy mellett két évig tanulta a festés alapjait, majd 18 évesen Pestre költözött, ahol elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását. 1865-től a Bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítőjére járt, azonban fél év után ismét hazatért Magyarországra. 1867-től ösztöndíjjal tanult Párizsban, majd Münchenben, később pedig Düsseldorfban. 1868-ban magyarosította nevét Munkácsyra, innentől kezdve ezen a néven jegyezte festményeit. Ebben az évben festette meg az Ásító inast, mely Munkácsy saját, egyedi stílusának első képe. Stílusának kialakulásában hatással volt rá Gustave Courbet, Wilhelm Leibl és Rembrandt. A kortárs impresszionista festők munkáit nem igazán értékelte, Munkácsy inkább a realista ábrázolást képviselte és a saját útját járta. Többek között ezekre is kitért a Munkácsy Mihály életútját és művészetét bemutató előadásában Bácsmegi Gábor régész, főmuzeológus, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója.
„Egy igazi festőgéniuszról beszélünk, aki nagyon nehéz és kemény utat járt be, mire befutott. A témaválasztása, illetve a festészeti tudása olyan magasságokba emeli, amit már a kortársak is elismertek, nekünk pedig kellemes kötelességünk ezt az elismerést megadni, s azt gondolom, hogy ezt meg is tesszük, hiszen mind az aukciókon, mind pedig akkor, amikor egy Munkácsy-kiállításról beszélünk, látható, hogy a legnépszerűbb művészek között található a neve, hiszen milliókat fizetnek egy-egy alkotásáért, és milliók akarják látni a kiállítást is” – hangsúlyozta a festőművész nagyságát Bácsmegi Gábor.
Munkácsy Mihályra nemcsak Munkács lakossága, hanem egész Kárpátalja méltán lehet büszke, hiszen a vidékünkről származó művész már életében világhírnévre tett szert. Életének jelentős részét Békéscsabán töltötte, ezért az ottaniak egy róla elnevezett múzeummal, valamint a város egyik negyedének nevével őrzik emlékét. „Van egy negyedünk, a Munkácsy-negyed, melynek az a szlogenje, hogy »Békéscsaba Munkácsy városa«. Nagyon sok időt töltött itt [Békéscsabán – a szerk.], s olyan évek voltak ezek, melyek komolyan inspirálták is a művészetében, főleg annak korai szakaszában. Bár nehéz sora volt itt, Békéscsabán, de soha nem feledte el azt, hogy hol élt, és mindig szívesen jött vissza, amikor csak tehette” – fűzte hozzá a múzeumigazgató.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetősége a jövőben minél több olyan előadást tervez szervezni, melyek által többet tudhatnak meg az érdeklődők Munkácsy életéről, munkásságáról, művészetéről. Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója elmondta, reményeik szerint ebben segítségükre lesz majd a békéscsabai múzeum is, mellyel együttműködve számos alkalom nyílna a festő népszerűsítésére mind a fiatalok és felnőttek, mind a magyar és más nemzetiségűek körében. „Talán ő az a művész, akiről elmondhatjuk, hogy összeköt minket, hiszen azon túl, hogy Munkácson született, ő az egyik legismertebb magyar művész nemcsak Kárpátalján, hanem az egész Kárpát-medencében” – szögezte le Tarpai József.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
