Munkácsy Mihály születésének évfordulóját méltatták a festőművész szülővárosában

Írta: lexi | Forrás: karpataljalap.net | 2023. február 26.

1844. február 20-án, 179 éve született Munkácsy Mihály, a nemzeti festészet egyik megteremtője, aki hatalmas méretű vásznaival meghódította az egész világot. Az évforduló alkalmából február 22-én a festőművészről elnevezett, Munkács szívében található kulturális központban gyűltek össze a Latorca-parti város lakói, hogy együtt emlékezzenek meg híres szülöttjükről.

Munkácsy Mihály születésének évfordulóját méltatták a festőművész szülővárosában

A rendezvény elején a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit az épület alsó szintjén található, 2021-ben felavatott Munkácsy Mihály-mellszobornál, mely Kopriva Attila munkácsi képzőművész impozáns alkotása.

Munkácsy Mihály Lieb Mihály Leó néven látta meg a napvilágot Munkácson egy bajor gyökerekkel rendelkező tisztviselő családban. Hatéves volt, amikor szülei meghaltak, így a fiú Békéscsabára került anyai nagybátyjához. A deklasszált család eredetileg asztalosnak szánta, ezért inasnak adta, ez azonban mély nyomot hagyott az érzékeny fiatal fiú lelkében. Ez tette fogékonnyá a nemzetet bénító elnyomás és a szegények szenvedése iránt. A többfelől is közvetített szabadságharc-élmények később is feltűnnek festészetében, magyar voltát hosszú külföldi tartózkodása ellenére sem tagadta meg soha. Békéscsabán ismerkedett meg Szamossy Elek portréfestővel, aki nagy hatással volt rá. Szamossy mellett két évig tanulta a festés alapjait, majd 18 évesen Pestre költözött, ahol elnyerte a Képzőművészeti Társulat támogatását. 1865-től a Bécsi Képzőművészeti Akadémia előkészítőjére járt, azonban fél év után ismét hazatért Magyarországra. 1867-től ösztöndíjjal tanult Párizsban, majd Münchenben, később pedig Düsseldorfban. 1868-ban magyarosította nevét Munkácsyra, innentől kezdve ezen a néven jegyezte festményeit. Ebben az évben festette meg az Ásító inast, mely Munkácsy saját, egyedi stílusának első képe. Stílusának kialakulásában hatással volt rá Gustave Courbet, Wilhelm Leibl és Rembrandt. A kortárs impresszionista festők munkáit nem igazán értékelte, Munkácsy inkább a realista ábrázolást képviselte és a saját útját járta. Többek között ezekre is kitért a Munkácsy Mihály életútját és művészetét bemutató előadásában Bácsmegi Gábor régész, főmuzeológus, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója.

„Egy igazi festőgéniuszról beszélünk, aki nagyon nehéz és kemény utat járt be, mire befutott. A témaválasztása, illetve a festészeti tudása olyan magasságokba emeli, amit már a kortársak is elismertek, nekünk pedig kellemes kötelességünk ezt az elismerést megadni, s azt gondolom, hogy ezt meg is tesszük, hiszen mind az aukciókon, mind pedig akkor, amikor egy Munkácsy-kiállításról beszélünk, látható, hogy a legnépszerűbb művészek között található a neve, hiszen milliókat fizetnek egy-egy alkotásáért, és milliók akarják látni a kiállítást is” – hangsúlyozta a festőművész nagyságát Bácsmegi Gábor.

Munkácsy Mihályra nemcsak Munkács lakossága, hanem egész Kárpátalja méltán lehet büszke, hiszen a vidékünkről származó művész már életében világhírnévre tett szert. Életének jelentős részét Békéscsabán töltötte, ezért az ottaniak egy róla elnevezett múzeummal, valamint a város egyik negyedének nevével őrzik emlékét. „Van egy negyedünk, a Munkácsy-negyed, melynek az a szlogenje, hogy »Békéscsaba Munkácsy városa«. Nagyon sok időt töltött itt [Békéscsabán – a szerk.], s olyan évek voltak ezek, melyek komolyan inspirálták is a művészetében, főleg annak korai szakaszában. Bár nehéz sora volt itt, Békéscsabán, de soha nem feledte el azt, hogy hol élt, és mindig szívesen jött vissza, amikor csak tehette” – fűzte hozzá a múzeumigazgató.

A Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetősége a jövőben minél több olyan előadást tervez szervezni, melyek által többet tudhatnak meg az érdeklődők Munkácsy életéről, munkásságáról, művészetéről. Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója elmondta, reményeik szerint ebben segítségükre lesz majd a békéscsabai múzeum is, mellyel együttműködve számos alkalom nyílna a festő népszerűsítésére mind a fiatalok és felnőttek, mind a magyar és más nemzetiségűek körében. „Talán ő az a művész, akiről elmondhatjuk, hogy összeköt minket, hiszen azon túl, hogy Munkácson született, ő az egyik legismertebb magyar művész nemcsak Kárpátalján, hanem az egész Kárpát-medencében” – szögezte le Tarpai József.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Átvették a díjaikat az online szavalóverseny nyertesei

    Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...

  • Aki a nemzeti múzeum alapjait lerakta – Széchényi Ferenc

    1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Örszágos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket...

Események

Copyright © 2024 KMMI