Írta: | Forrás: mti.hu | 2024. február 20.
180 éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő. Leghíresebb alkotásai közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő, a Siralomház, a Milton, s nem utolsó sorban a Krisztus-trilógia.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát. Az asztalosinasból híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította.
Lieb Mihály néven született Munkácson egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. A hatévesen teljes árvaságra jutott fiút elemi iskolái után asztalosinasnak adták. Itt rosszul bántak vele, éveken át verték, éheztették és dolgoztatták.
Első rajzleckéit egy vándor portréfestőtől kapta, aki mellé hamarosan segédnek szegődött. 1863-ban került Pestre, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra. Az 1867-es kiegyezés után állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban.
Első sikerét 1869-ben arattaaz Ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán a Siralomház című képével. Az egzotikus témájú, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. Ezt követően a francia fővárosban telepedett le, hírnevét pedig tovább erősítette a porosz–francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók című alkotása.
Az immár világhírű festő huszonkilenc évesen egy báró özvegyét vette el, és felhagyott a plebejus témákkal. A francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért nagyösszegű honoráriumokat kért és kapott. Palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze.
1881-ben festette egyik legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotását, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel. 1884-re készült el a Golgota, s 1895-ben az Ecce homo.
A 80-as évektől vérbaj kínozta. A kemény munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, így a közönség is elfordult tőle. A kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy a millenniumra megfesse a Honfoglalást.
Az ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj.
1900. május 1-jén, 56 évesen halt meg a németországi Endenichben. Május 5-én gyászvonat indult, amely május 6-án érkezett meg Budapestre. Hazaszállítása után a Műcsarnokban ravatalozták fel.
Munkácsy stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok.
Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
