Írta: | Forrás: mti.hu | 2024. február 20.
180 éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő. Leghíresebb alkotásai közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő, a Siralomház, a Milton, s nem utolsó sorban a Krisztus-trilógia.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát. Az asztalosinasból híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította.
Lieb Mihály néven született Munkácson egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. A hatévesen teljes árvaságra jutott fiút elemi iskolái után asztalosinasnak adták. Itt rosszul bántak vele, éveken át verték, éheztették és dolgoztatták.
Első rajzleckéit egy vándor portréfestőtől kapta, aki mellé hamarosan segédnek szegődött. 1863-ban került Pestre, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra. Az 1867-es kiegyezés után állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban.
Első sikerét 1869-ben arattaaz Ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán a Siralomház című képével. Az egzotikus témájú, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. Ezt követően a francia fővárosban telepedett le, hírnevét pedig tovább erősítette a porosz–francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók című alkotása.
Az immár világhírű festő huszonkilenc évesen egy báró özvegyét vette el, és felhagyott a plebejus témákkal. A francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért nagyösszegű honoráriumokat kért és kapott. Palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze.
1881-ben festette egyik legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotását, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel. 1884-re készült el a Golgota, s 1895-ben az Ecce homo.
A 80-as évektől vérbaj kínozta. A kemény munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, így a közönség is elfordult tőle. A kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy a millenniumra megfesse a Honfoglalást.
Az ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj.
1900. május 1-jén, 56 évesen halt meg a németországi Endenichben. Május 5-én gyászvonat indult, amely május 6-án érkezett meg Budapestre. Hazaszállítása után a Műcsarnokban ravatalozták fel.
Munkácsy stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok.
Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
