Írta: | Forrás: mti.hu | 2024. február 20.
180 éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő. Leghíresebb alkotásai közé tartozik az Ásító inas, a Rőzsehordó nő, a Siralomház, a Milton, s nem utolsó sorban a Krisztus-trilógia.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát. Az asztalosinasból híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította.
Lieb Mihály néven született Munkácson egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. A hatévesen teljes árvaságra jutott fiút elemi iskolái után asztalosinasnak adták. Itt rosszul bántak vele, éveken át verték, éheztették és dolgoztatták.
Első rajzleckéit egy vándor portréfestőtől kapta, aki mellé hamarosan segédnek szegődött. 1863-ban került Pestre, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra. Az 1867-es kiegyezés után állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban.
Első sikerét 1869-ben arattaaz Ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
A következő évben aranyérmet nyert a párizsi Szalon kiállításán a Siralomház című képével. Az egzotikus témájú, drámai hatású életkép meghódította a francia közönséget. Ezt követően a francia fővárosban telepedett le, hírnevét pedig tovább erősítette a porosz–francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók című alkotása.
Az immár világhírű festő huszonkilenc évesen egy báró özvegyét vette el, és felhagyott a plebejus témákkal. A francia arisztokrácia és burzsoázia kedvenc festője lett, képeiért nagyösszegű honoráriumokat kért és kapott. Palotát vett, szalonjában a művészek és hírességek hada gyűlt össze.
1881-ben festette egyik legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotását, a Krisztus-trilógia első részét Krisztus Pilátus előtt címmel. 1884-re készült el a Golgota, s 1895-ben az Ecce homo.
A 80-as évektől vérbaj kínozta. A kemény munka felőrölte egészségét, alkotóereje elapadóban volt, így a közönség is elfordult tőle. A kúrák nem segítettek rajta, s csak régi témáit ismételgette. Még óriásként tért haza, hogy a millenniumra megfesse a Honfoglalást.
Az ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj.
1900. május 1-jén, 56 évesen halt meg a németországi Endenichben. Május 5-én gyászvonat indult, amely május 6-án érkezett meg Budapestre. Hazaszállítása után a Műcsarnokban ravatalozták fel.
Munkácsy stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok.
Alkotásait olyan közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
