Munkácsy Mihály, a festőóriás – Emlékünnepség a Latorca-parti városban

A XIX. század festészete nemzetközileg elismert magyar képviselőjének, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulóján emlékünnepséget tartottak a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A névadó tiszteletére színházi előadásra, az életmű legfontosabb fejezeteinek bemutatására és legfontosabb művei reprodukcióinak kiállítására került sor.

A szép számú egybegyűltet köszöntve Tarpai József intézményvezető arról szólt, hogy a ház 2021-es létrejötte óta igyekeznek híven ápolni a festőóriás emlékét. Az épület főbejáratánál a művész mellszobra fogadja a látogatót, a nagytermet számos festményének a reprodukciója díszíti, emellett állandó kapcsolatban állnak a békéscsabai Munkácsy Mihály és a debreceni Déri Múzeummal, valamint Pákh Imrével, aki a Munkácsy-hagyaték jelentős részének a tulajdonosa. Tőlük már eddig is rengeteg segítséget kaptak.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a kezdetektől azon dolgozik, hogy ez az intézmény a kárpátaljai kulturális és szellemi élet egyik fellegvára legyen, amelynek színes és színvonalas programjaival, kiállításaival, könyvbemutatóival és különböző rendezvényeivel kiválóan eleget is tesz, hangsúlyozta Cseh Áron, a kárpátaljai külképviselet vezető konzulja.

Ezt követően került sor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészeinek Hazafelé című előadására, amelyet Munkácsy Mihály naplótöredékei alapján Mónus Dóra állított össze. Ebből megtudtuk, hogy az akkor még Lieb Mihályt gyerekként traumák sokasága érte. Édesanyját igen korán elveszítette, majd néhány évre rá meghalt az édesapa is. Az öt Lieb árvát a közeli rokonok fogadták be. Az asztalosinasság gyötrelmes évei ugyanúgy megelevenednek, mint a rajzolással, a festészettel, a művészeti irányzatokkal és stílusokkal való ismerkedés izgalmas korszaka. Hogy aztán tizennyolc éves korában a Munkácsról származó legény elinduljon mezítláb, egyedül, hogy meghódítsa a világot. (A darab szereplői: Ferku Szilveszter, Fornosi D. Júlia, Mónus Dóra és Orosz Melinda.)

Ennek a világhódító útnak a legfontosabb állomásait elevenítette fel Kopriva Attila művészettörténész, aki rámutatott: a XIX század második felében Magyarországon a nemzeti romantika vált uralkodóvá. Ez jellemez valamennyi művészeti ágat az irodalomtól kezdve a zenén át egészen a festészetig. Munkácsy romantikusan realista festő volt, aki népi életképeivel vált ismert művésszé. Hírnevét a reprezentatív szalonképek tovább növelték. Szakmai körökben az igazi elismertséget a bibliai tárgyú festményei hozták meg.

Az előadó szólt arról is, hogy szülővárosa miként őrzi világhírűvé vált fiának emlékét. 1994-ben a város központjában felavatták Munkácsy Mihály mellszobrát, ugyanebben az évben a gyermekművészeti iskola felvette a művész nevét. 2007 nyarán pedig a munkácsi várban nagyszabású kiállításra került sor a művész festményeiből. Születésének 170. évfordulója is emlékezetesre sikeredett, amikor is a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület plein air tábort szervezett, hogy a Munkácsy művei által ihlette alkotásokból kiállítást rendezzenek.

Az emlékünnepség résztvevői ezután a galériába vonultak, ahol megtekintették a Munkácsy-festmények reprodukcióiból összeállított tárlatot. Az ünnepséget a Magyar Melódiák két művészének, Havata Diánna csellóművésznek és Bacsinszky Ágnes fuvolaművésznek a játéka foglalta keretbe.