Mondjad, Atikám! – József Attila-est a magyar kultúra napján

Írta: Mondik Márta | Forrás: karpatalja.ma | 2025. január 24.

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet január 22-én József Attila-estet szervezett a magyar kultúra napja apropóján. A rendezvény a Perényi Kultúrkúriában valósult meg.

Az eseményre a Mondjad, Atikám! című előadással érkezett Vecsei H. Miklós Junior Prima-díjas magyar színész és Tempfli Erik magyar Artisjus-díjas zongorista. A darab 2018 óta fut a Vígszínház repertoárján.

Mondjad, Atikám! – József Attila-est a magyar kultúra napján

Az előadás előtt Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője az ungvári és a beregszászi külképviseletek nevében köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a kultúra napja akkor válik igazi ünneppé, ha magunkban számvetést készítünk.

– Ápoljuk és őrizzük anyanyelvünket. Kellőképpen tiszteljük és adjuk tovább a hagyományainkat, népszokásainkat.

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöntőjében elmondta, hogy a magyar kultúra csak és kizárólag akkor marad fenn, és akkor fog virágozni, akkor fog fejlődni, ha mi műveljük. Mint mondta:

– Közösség nélkül nincs kultúra, úgy, ahogy kultúra nélkül közösség sincs. Ha együtt e kettő egymásra talál, és nem hagyják el egymást, akkor ez a kultúra továbbra is fejlődni és virágozni fog.  

A köszöntők után a Mondjad, Atikám! című monodráma következett.

Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. „József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merített Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit.

Vecsei H. Miklós előadása által egyszerre több érzést adott át a közönségnek. A monodrámában az életrajzi elemek versrészletekkel olvadtak össze.

Bóta Gábor magyar újságíró, színházkritikus egyik írásában így ír a darabról:

„Ott van előttünk egy végtelenül törékeny, igencsak könnyen sebezhető, pengeéles eszű, zsenitudattól sem mentes, de mégis szemvillanásnyi idő alatt is a padlóra kerülő ember, akiben együtt van jelen a tűz és a víz, az érzelmi amplitúdója messze a normálison túl kileng. Az egyik pillanatban összeomlik, a másikban a fellegekben jár, szárnyal és aztán rögvest már-már agonizál. Ezt a hidegből forróba, majd onnan ide és vissza örökösen ingázó, örvényszerűen pusztító életutat képes közszemlére tenni Vecsei H. Az öngyilkos vágyat és a fellegekben járást közös platformra tudja hozni.”

A művészeket teltház fogadta, és vastapssal jutalmazta a nagyérdemű.

A program megvalósulását a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Hírek

  • Meséiben Andersen saját magányáról is írt

    Meseíró volt, de élete korántsem volt mesés. Hans Christian Andersen szegény családban született, anyja alkoholista mosónő, apja foltozóvarga, aki a fiú kiskorában meghalt. A felnőtt Andersen, bár elismerésre és hírnévre tett szert, magánéletében többnyire zaklatott, boldogtalan volt.

  • Népzeneoktató módszertani képzés a Rákóczi-főiskolán

    A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) március 29-én ismét módszertani képzést szervezett a vidékünkön népzenét oktató pedagógusok számára. A mostani alkalom különlegessége volt, hogy a program délelőtti részében kárpátaljai műhelyek diákjai által prezentálták a népzeneoktatás helyes módszer...

  • Megjelent Lengyel János új kötete Jenciklopédia címmel

    „Humorban nem ismerek tréfát” – mindenki ismeri Karinthy Frigyes híres mondását. A humor az élet része, fontos része. Humor nélkül sokkal szegényebbek lennénk, és bár a nevetést nem mindig a humor váltja ki az emberekből, de az esetek többségében igen. A humor gyógyír a lélek sebére, segít...

  • Az ungvári miniszobrok nyomában

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2025 KMMI