Írta: | Forrás: hazipatika.hu | 2026. április 06.
Ezt talán mindenki ismeri, rengeteg magyar család asztalára kerül ilyenkor ízes, füstölt, főtt sonka, ami egyben a negyven napig tartó böjtidőszak végét is jelenti. Tormával, kaláccsal, tojással, friss kenyérrel, sok hagymával esszük, sok helyen kiadós levesek is készülnek vele. Nyersen vagy főzve, egy biztos, sonka nélkül nálunk nincs húsvét.
Általában nagyszombaton készül, amikor a családtagok, barátok templomba is mennek. A zurek egytálételnek is beillene, de mégis leves, abból is a savanykás, gazdagon krémes verzió főtt tojással, amit a kolbász füstös íze tesz ellenállhatatlanná. Igazából egész évben készítik, ilyenkor mégis kiemelt szerepet kap a lengyel családok ünnepi asztalán.
Hasonlóan hozzánk, a franciák sem állnak meg a halételeknél, bárányból készítik az ünnepi menüt, ami Krisztust, Isten bárányát jelképezi. Szerencsére sok fáradságot nem igényel az elkészítése, az illatos, omlós báránycombnak azonban időt kell hagyni, és jó pár órát sütni, de azalatt elkortyolgathatnak pár pohárral valamelyik kiváló vörösborukból.
Az Egyesült Államokban sok családnál húsvét vasárnap kerül elő a sütőből a nagy, kerek sonka, ami csak úgy csillog a karamellizálódott cukortól vagy méztől. Beirdalva, szegfűszeggel tűzdelve sütik szépen lassan. Sosem készülnek kis adagok: az amerikai hagyományok szerint minél több, annál jobb.
Sajttal, ricottával, túróval is töltik ma már a pascát, a románok tradicionális húsvéti kenyerét, ami kalácstésztából, kelesztve készül, a magyar szokáshoz hasonlóan. A különbség annyi, hogy a fonott tésztát egy másik réteg tésztával sütik össze tortaformában, és megtöltik túrós, mazsolás krémmel, így az egész egy gyönyörű húsvéti tortává sül. Gyakran kerülnek bele gyümölcsök, magvak is: szinte minden háztartásnak megvan a maga kedvenc verziója belőle.
Az Észak-Olaszországból származó pascualina nagy kedvenc, különösen húsvétkor. Ricotta, spenót és keményre főtt tojás bújik meg a töltelékben, a leveles, hajtogatott tésztának pedig fontos szimbolikája van: a harminchárom réteg ugyanis a krisztusi életkort jelképezi.
Finnországban húsvétkor kerül a tányérra hal, abból is leginkább hering, amit előszeretettel sóznak, és fogyasztják nyersen, pácolva is. A bárány náluk is Krisztust szimbolizálja, így gyakran találunk belőle az ünnepi asztalon. A böjtidőszak alatt egy kissé bizarr kinézetű, fekete desszertet fogyasztanak, amiből aztán az ünnepekre is marad. A mämmi nevű étel valójában egy hosszan sütött kása rozsból, malátából, amit melasszal édesítenek, és napokig csemegéznek belőle.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
Az ukrán parlament hivatalosan is elítélte a Kárpátalján 1944 és 1946 között végrehajtott szovjet megtorlásokat. A Legfelső Tanács csütörtökön egyhangúlag, 261 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az erről szóló határozatot. A Jevropejszka Pravda szerint Ukrajna...
Magyar értékek, kultúra és fenntartható környezet témakörökben idén is elkészültek a négyperces portréfilmek a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljára. A döntő megrendezésre idén a Békés megyei Szarvason, az elmúlt hétvégén került sor.
