Írta: | Forrás: hazipatika.hu | 2026. április 06.
Ezt talán mindenki ismeri, rengeteg magyar család asztalára kerül ilyenkor ízes, füstölt, főtt sonka, ami egyben a negyven napig tartó böjtidőszak végét is jelenti. Tormával, kaláccsal, tojással, friss kenyérrel, sok hagymával esszük, sok helyen kiadós levesek is készülnek vele. Nyersen vagy főzve, egy biztos, sonka nélkül nálunk nincs húsvét.
Általában nagyszombaton készül, amikor a családtagok, barátok templomba is mennek. A zurek egytálételnek is beillene, de mégis leves, abból is a savanykás, gazdagon krémes verzió főtt tojással, amit a kolbász füstös íze tesz ellenállhatatlanná. Igazából egész évben készítik, ilyenkor mégis kiemelt szerepet kap a lengyel családok ünnepi asztalán.
Hasonlóan hozzánk, a franciák sem állnak meg a halételeknél, bárányból készítik az ünnepi menüt, ami Krisztust, Isten bárányát jelképezi. Szerencsére sok fáradságot nem igényel az elkészítése, az illatos, omlós báránycombnak azonban időt kell hagyni, és jó pár órát sütni, de azalatt elkortyolgathatnak pár pohárral valamelyik kiváló vörösborukból.
Az Egyesült Államokban sok családnál húsvét vasárnap kerül elő a sütőből a nagy, kerek sonka, ami csak úgy csillog a karamellizálódott cukortól vagy méztől. Beirdalva, szegfűszeggel tűzdelve sütik szépen lassan. Sosem készülnek kis adagok: az amerikai hagyományok szerint minél több, annál jobb.
Sajttal, ricottával, túróval is töltik ma már a pascát, a románok tradicionális húsvéti kenyerét, ami kalácstésztából, kelesztve készül, a magyar szokáshoz hasonlóan. A különbség annyi, hogy a fonott tésztát egy másik réteg tésztával sütik össze tortaformában, és megtöltik túrós, mazsolás krémmel, így az egész egy gyönyörű húsvéti tortává sül. Gyakran kerülnek bele gyümölcsök, magvak is: szinte minden háztartásnak megvan a maga kedvenc verziója belőle.
Az Észak-Olaszországból származó pascualina nagy kedvenc, különösen húsvétkor. Ricotta, spenót és keményre főtt tojás bújik meg a töltelékben, a leveles, hajtogatott tésztának pedig fontos szimbolikája van: a harminchárom réteg ugyanis a krisztusi életkort jelképezi.
Finnországban húsvétkor kerül a tányérra hal, abból is leginkább hering, amit előszeretettel sóznak, és fogyasztják nyersen, pácolva is. A bárány náluk is Krisztust szimbolizálja, így gyakran találunk belőle az ünnepi asztalon. A böjtidőszak alatt egy kissé bizarr kinézetű, fekete desszertet fogyasztanak, amiből aztán az ünnepekre is marad. A mämmi nevű étel valójában egy hosszan sütött kása rozsból, malátából, amit melasszal édesítenek, és napokig csemegéznek belőle.
Huzina Eszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze Bátyúban nevelkedett, ott végezte el a helyi líceumot, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára nyert felvételt, most végzős. A fiatal lány szabad idejében a legszívesebben olvas, de ...
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
Bármilyen korszakban, bármilyen nehézségek közepette él az ember, előbb-utóbb előbukkan a zene, az éneklés, a szórakozás és a művészet iránti igénye. Így volt ez a világháborúk és forradalmak időszakában is. Egyszerűen az ember nem arra van teremtve, hogy a súlyos terhek alatt magába roskadjon, hane...
Méltó módon emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között, ahol nagyszabású tanulmányi vetélkedő döntőjére került sor április 10-én. A háromfordulós csapatversenyt az egyetem, a Pro Cultura Subcarpathica és a Kárpátalj...
