Írta: | Forrás: hazipatika.hu | 2026. április 06.
Ezt talán mindenki ismeri, rengeteg magyar család asztalára kerül ilyenkor ízes, füstölt, főtt sonka, ami egyben a negyven napig tartó böjtidőszak végét is jelenti. Tormával, kaláccsal, tojással, friss kenyérrel, sok hagymával esszük, sok helyen kiadós levesek is készülnek vele. Nyersen vagy főzve, egy biztos, sonka nélkül nálunk nincs húsvét.
Általában nagyszombaton készül, amikor a családtagok, barátok templomba is mennek. A zurek egytálételnek is beillene, de mégis leves, abból is a savanykás, gazdagon krémes verzió főtt tojással, amit a kolbász füstös íze tesz ellenállhatatlanná. Igazából egész évben készítik, ilyenkor mégis kiemelt szerepet kap a lengyel családok ünnepi asztalán.
Hasonlóan hozzánk, a franciák sem állnak meg a halételeknél, bárányból készítik az ünnepi menüt, ami Krisztust, Isten bárányát jelképezi. Szerencsére sok fáradságot nem igényel az elkészítése, az illatos, omlós báránycombnak azonban időt kell hagyni, és jó pár órát sütni, de azalatt elkortyolgathatnak pár pohárral valamelyik kiváló vörösborukból.
Az Egyesült Államokban sok családnál húsvét vasárnap kerül elő a sütőből a nagy, kerek sonka, ami csak úgy csillog a karamellizálódott cukortól vagy méztől. Beirdalva, szegfűszeggel tűzdelve sütik szépen lassan. Sosem készülnek kis adagok: az amerikai hagyományok szerint minél több, annál jobb.
Sajttal, ricottával, túróval is töltik ma már a pascát, a románok tradicionális húsvéti kenyerét, ami kalácstésztából, kelesztve készül, a magyar szokáshoz hasonlóan. A különbség annyi, hogy a fonott tésztát egy másik réteg tésztával sütik össze tortaformában, és megtöltik túrós, mazsolás krémmel, így az egész egy gyönyörű húsvéti tortává sül. Gyakran kerülnek bele gyümölcsök, magvak is: szinte minden háztartásnak megvan a maga kedvenc verziója belőle.
Az Észak-Olaszországból származó pascualina nagy kedvenc, különösen húsvétkor. Ricotta, spenót és keményre főtt tojás bújik meg a töltelékben, a leveles, hajtogatott tésztának pedig fontos szimbolikája van: a harminchárom réteg ugyanis a krisztusi életkort jelképezi.
Finnországban húsvétkor kerül a tányérra hal, abból is leginkább hering, amit előszeretettel sóznak, és fogyasztják nyersen, pácolva is. A bárány náluk is Krisztust szimbolizálja, így gyakran találunk belőle az ünnepi asztalon. A böjtidőszak alatt egy kissé bizarr kinézetű, fekete desszertet fogyasztanak, amiből aztán az ünnepekre is marad. A mämmi nevű étel valójában egy hosszan sütött kása rozsból, malátából, amit melasszal édesítenek, és napokig csemegéznek belőle.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
