Írta: Balogh Csaba | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2011. július 28.
Hidi Endre, a neves kárpátaljai keramikus nagydobronyi műhelye egy terebélyes udvar szegletében meghúzódó nyári konyhányi épület. Előtte széles asztalokon szürkés színű, korong formájú, egymásra borogatott tárgyak hevernek. Hétágra süt a nap, izzasztó a hőség. A művész épp az elektromos kemencét készíti elő. Az égető ajtaja nyitva, és ontja a meleget.
A mester előtte hőálló lapokat, téglákat rakosgat, majd derékig behajol. Nézni is rossz: mintha a pokol ajtaján kukkantana be.
– Hát, nem fázok – mondja tréfásan, amikor szusszanásnyi időre megáll munkájában. Letörli az arcán patakzó verítéket és a téglákat rakosgatva hozzáteszi: – A kemencében kétszáz fok van. Ennyire kell előmelegíteni, hogy biztonságos legyen az égetés.
A művész elmagyarázza, felrobbannának a nyers cserépedények, ha hideg kemencében kezdené el az égetésüket. A behelyezett tálak, tányérok átveszik a belső hőmérsékletet, s így épen viselik el az égetést, amire félévente egy-két alkalommal kerít sort. Mi most épp egy ritkán látható műveletnek lehetünk tanúi.
– Jó az idő, ki kell használni – mondja, miközben elkezdi behordani a nyers agyagtárgyakat. – A napenergiát is segítségül hívtam. Áramot takarítok meg, hisz odakint már elérnek bizonyos hőfokot a tárgyak, így kevesebb ideig kell fűteni a kemencét.
Hidi Endre sorra helyezi be a rettenetes „hősugárzóba” az egymásra borogatott leendő kerámiatárgyakat. Ez saját módszer, mondja. Hatékonyabb és minőségileg is jobb a végtermék. Szerinte az alkotásokat mindaddig agyagnak kell tekinteni, míg ki nem égnek. Maga a művelet számos kockázattal jár. A művész egyik rémálma az áramszünet. Mondja is:
– Sajnos, előfordul, hogy akkor szünetel az áram, amikor már beraktam az agyagot. Olyankor tönkremegy a munkám. A legrosszabb, ha akkor áramtalanítanak, amikor a belső hőmérséklet 500 és 600 fok között van.
A művész már tapasztalatból tudja, mennyi ideig kell „pirulnia” az agyagnak, hogy szépen sikerült kerámiává nemesedjenek. Égetés után, ha a kedve úgy tartja, mintákat is fest a tárgyakra. Ha mázas edények készülnek, még egyszer visszakerülnek a kemencébe.
Hidi Endre különféle kiállításokra viszi idehaza és külföldön is keresett kerámiáit. Az idén nagy sikerrel vett részt például a nagyszőlősi Európa-napon, de sokan voltak kíváncsiak a budapesti Polgárok házában kiállított alkotásaira is.
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
