Írta: Balogh Csaba | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2011. július 28.
Hidi Endre, a neves kárpátaljai keramikus nagydobronyi műhelye egy terebélyes udvar szegletében meghúzódó nyári konyhányi épület. Előtte széles asztalokon szürkés színű, korong formájú, egymásra borogatott tárgyak hevernek. Hétágra süt a nap, izzasztó a hőség. A művész épp az elektromos kemencét készíti elő. Az égető ajtaja nyitva, és ontja a meleget.
A mester előtte hőálló lapokat, téglákat rakosgat, majd derékig behajol. Nézni is rossz: mintha a pokol ajtaján kukkantana be.
– Hát, nem fázok – mondja tréfásan, amikor szusszanásnyi időre megáll munkájában. Letörli az arcán patakzó verítéket és a téglákat rakosgatva hozzáteszi: – A kemencében kétszáz fok van. Ennyire kell előmelegíteni, hogy biztonságos legyen az égetés.
A művész elmagyarázza, felrobbannának a nyers cserépedények, ha hideg kemencében kezdené el az égetésüket. A behelyezett tálak, tányérok átveszik a belső hőmérsékletet, s így épen viselik el az égetést, amire félévente egy-két alkalommal kerít sort. Mi most épp egy ritkán látható műveletnek lehetünk tanúi.
– Jó az idő, ki kell használni – mondja, miközben elkezdi behordani a nyers agyagtárgyakat. – A napenergiát is segítségül hívtam. Áramot takarítok meg, hisz odakint már elérnek bizonyos hőfokot a tárgyak, így kevesebb ideig kell fűteni a kemencét.
Hidi Endre sorra helyezi be a rettenetes „hősugárzóba” az egymásra borogatott leendő kerámiatárgyakat. Ez saját módszer, mondja. Hatékonyabb és minőségileg is jobb a végtermék. Szerinte az alkotásokat mindaddig agyagnak kell tekinteni, míg ki nem égnek. Maga a művelet számos kockázattal jár. A művész egyik rémálma az áramszünet. Mondja is:
– Sajnos, előfordul, hogy akkor szünetel az áram, amikor már beraktam az agyagot. Olyankor tönkremegy a munkám. A legrosszabb, ha akkor áramtalanítanak, amikor a belső hőmérséklet 500 és 600 fok között van.
A művész már tapasztalatból tudja, mennyi ideig kell „pirulnia” az agyagnak, hogy szépen sikerült kerámiává nemesedjenek. Égetés után, ha a kedve úgy tartja, mintákat is fest a tárgyakra. Ha mázas edények készülnek, még egyszer visszakerülnek a kemencébe.
Hidi Endre különféle kiállításokra viszi idehaza és külföldön is keresett kerámiáit. Az idén nagy sikerrel vett részt például a nagyszőlősi Európa-napon, de sokan voltak kíváncsiak a budapesti Polgárok házában kiállított alkotásaira is.
Közvetlen, pozitív természetű, igyekszik a rosszban is megtalálni a jót. Munkája iránt elkötelezett, azt becsülettel, szívvel-lélekkel végzi. Szabad idejét a legszívesebben családja körében tölti, és természetesen az írást sem hanyagolja el, téma mindig akad… A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatá...
Dorohovics Mihály fotóművész, a Kalderari romák egyedülálló kultúrája című fotósorozatát a Párizsban megrendezett State of the World 2024 fotókiállításon mutatták be. Az ungvári fotográfus közösségi oldalán számolt be arról, hogy személyesen volt jelen a francia fővárosban a kiállítás megn...
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) gondozásában jelent meg a Bakancsra fel! Túralehetőségek Kárpátalján című útikönyv. Horváth Zoltán szerző, a KMTT Aktív Turizmus Szakbizottságának elnöke az előszóban a következőképpen fogalmazott: „A bakancsos turizmus, túrázás, természetjárás nem csup...
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ idén másodszor hirdette meg az Erzsébet-napi szavalóversenyt. Ezúttal a beregszászi születésű Osvát Erzsébet (1913–1991) költő és író emléke, munkássága előtt tisztelegtek ekképpen. Az eseményre a beregszászi görögkatol...
