Írta: Balogh Csaba | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2011. július 28.
Hidi Endre, a neves kárpátaljai keramikus nagydobronyi műhelye egy terebélyes udvar szegletében meghúzódó nyári konyhányi épület. Előtte széles asztalokon szürkés színű, korong formájú, egymásra borogatott tárgyak hevernek. Hétágra süt a nap, izzasztó a hőség. A művész épp az elektromos kemencét készíti elő. Az égető ajtaja nyitva, és ontja a meleget.
A mester előtte hőálló lapokat, téglákat rakosgat, majd derékig behajol. Nézni is rossz: mintha a pokol ajtaján kukkantana be.
– Hát, nem fázok – mondja tréfásan, amikor szusszanásnyi időre megáll munkájában. Letörli az arcán patakzó verítéket és a téglákat rakosgatva hozzáteszi: – A kemencében kétszáz fok van. Ennyire kell előmelegíteni, hogy biztonságos legyen az égetés.
A művész elmagyarázza, felrobbannának a nyers cserépedények, ha hideg kemencében kezdené el az égetésüket. A behelyezett tálak, tányérok átveszik a belső hőmérsékletet, s így épen viselik el az égetést, amire félévente egy-két alkalommal kerít sort. Mi most épp egy ritkán látható műveletnek lehetünk tanúi.
– Jó az idő, ki kell használni – mondja, miközben elkezdi behordani a nyers agyagtárgyakat. – A napenergiát is segítségül hívtam. Áramot takarítok meg, hisz odakint már elérnek bizonyos hőfokot a tárgyak, így kevesebb ideig kell fűteni a kemencét.
Hidi Endre sorra helyezi be a rettenetes „hősugárzóba” az egymásra borogatott leendő kerámiatárgyakat. Ez saját módszer, mondja. Hatékonyabb és minőségileg is jobb a végtermék. Szerinte az alkotásokat mindaddig agyagnak kell tekinteni, míg ki nem égnek. Maga a művelet számos kockázattal jár. A művész egyik rémálma az áramszünet. Mondja is:
– Sajnos, előfordul, hogy akkor szünetel az áram, amikor már beraktam az agyagot. Olyankor tönkremegy a munkám. A legrosszabb, ha akkor áramtalanítanak, amikor a belső hőmérséklet 500 és 600 fok között van.
A művész már tapasztalatból tudja, mennyi ideig kell „pirulnia” az agyagnak, hogy szépen sikerült kerámiává nemesedjenek. Égetés után, ha a kedve úgy tartja, mintákat is fest a tárgyakra. Ha mázas edények készülnek, még egyszer visszakerülnek a kemencébe.
Hidi Endre különféle kiállításokra viszi idehaza és külföldön is keresett kerámiáit. Az idén nagy sikerrel vett részt például a nagyszőlősi Európa-napon, de sokan voltak kíváncsiak a budapesti Polgárok házában kiállított alkotásaira is.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusán Ketten címmel nyílt kiállítás, amely az ismert ungvári művészházaspár – Borisz Kuzma festő, grafikus, Ukrajna népi művésze, az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia tagja, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátalja Megyei Szervezetének elnöke és felesége, Vik...
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében szombaton Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán szervezték meg a művészeti iskolákban oktató zenepedagógusok konferenciáját, melyen ezúttal 11 intézmény 61 pedagógusa vett részt.
A beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház adott otthont március 22-23-án a Tavaszi kézműves képzésnek. A tanfolyamot a Hagyományok Háza Hálózat-Kárpátalja szervezte és támogatta. A két nap tapasztalatait Kocsis-Pintér Borbála faragótakács-pedagógus, népi szőnyegszövő foglalja össze.
Április 11-én, József Attila születésnapján, a magyar költészet napját méltatjuk. Ez alkalomból Kárpátalján is számtalan eseményt szervez az itteni magyarság. A legrégibb hagyományokkal talán az a szavalóverseny rendelkezik, amely Bátyúból indult, majd Nagybereggel felváltva tartották, tartják meg: ...
