Élőszavas mesemondás, alkotómunka és sok-sok játék jellemezte a Nagyberegi Tájház soron következő foglalkozását. Az október 19-i alkalomra Beregszászból érkeztek iskolások, akik nemcsak a tájházat, de a botanikus kertet is megtekinthették.

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. október 19.
Élőszavas mesemondás, alkotómunka és sok-sok játék jellemezte a Nagyberegi Tájház soron következő foglalkozását. Az október 19-i alkalomra Beregszászból érkeztek iskolások, akik nemcsak a tájházat, de a botanikus kertet is megtekinthették.
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet a foglalkozás során ezúttal a dekupázs technikát ismertette meg a gyerekekkel. Maga a szó francia eredetű. Jelentése: szalvétatechnika. A hagyományostól kissé eltérő eljárás az egyszerűsége miatt népszerű napjainkban a kézművesek körében. Gyermekek számára is kiváló foglalkozást nyújt. Gyakran alkalmazzák különféle díszítőeljárás során. Lényege, hogy a kivágott papír- vagy szalvétaformákat ragasztólakkal rögzítik a díszítendő felületen.
A tájházban fakorongokat díszítettek az iskolások. Az alapokra különféle virágok kerültek. Kész munkaként kicsi képek kerültek ki a gyerekek kezei közül. A technika egyszerűsége miatt mindenkinek sikerélményben volt része.
A foglalkozás után tánccal ötvözött meseelőadás következett. Kurmay Ráti Szilvia a varázslat és a képzelet csodavilágába vezette be a kicsiket. Köztudott, a mese számos területen fejti ki jótékony hatását: az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a képzelet, a fantázia, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze. Emellett a beszédre, a szókincsre, a kifejezőkészségre van pozitív hatással. A mesének továbbá fontos funkciója az is, hogy megnyugtassa, kikapcsolja és feltöltse a gyermeket. A fenti célokat tartották szem előtt a tájház szervezői is, mikor meseelőadással színesítették a foglalkozást.
A tájház konyhájában finom illatok terjengtek. Kukoricadarából készült a piskóta. Nagyanyáink idejében ismert és kedvelt édesség volt a tengerilisztből készült sütemény. Ősszel, a kukorica betakarítása után, a szemeket megőrölve a legfinomabb és legapróbb részeket sütés és főzéshez tették félre. Így ebben az évszakban gyakrabban készült kukoricalisztből az étel. Jól tudjuk, annak idején, amikor már végképp nem volt otthon semmi, amiből ételt lehetett volna készíteni, egy kis kukoricaliszt akkor is akadt, s például puliszkát készítettek belőle, vagy édességet. Ilyen sütemény került ezúttal is az asztalra a tájházban. A finomságot a foglalkozás végén közösen fogyasztották el a gyerekek.
A Pro Cultura Subcarpathica által szervezett alkalmat a Csoóri Sándor Alap, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Ungvár mellett, Börvingesen tartották meg az elmúlt vasárnap a II. Kárpátok Aranya (Zoloto Karpat) nemzetközi nemzeti kisebbségek fesztiválját és versenyét, amelynek célja a Kárpátok térségében élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása és népszerűsítése.
Jelentős eseményre került sor a Kárpátaljai Szabadtéri Népművészeti és Népi Építészeti Múzeumban – egy négyoldalú memorandum aláírására, amely a kárpátaljai kulturális örökség megőrzésére és a múzeumok támogatására irányuló erőfeszítések megerősítését irányozza elő a beregszászi járási Magyarkomját ...
A kárpátaljai Együtt irodalmi, képzőművészeti, humán tudományi folyóirat lapszámainak bemutatója Magyarország Beregszászi Konzulátusán immár szép hagyománnyá vált. Az Irodalmi kilátó címet viselő találkozóra ezúttal szeptember 16-án került sor a külképviselet Munkácsy termében.
Beregszászban, az Európa-Magyar Ház udvarán talált otthonra Zahoray János festőművész emléktáblája (1835-1909), aki 1901-1909 között a Vérke-parti városban élt és alkotott. Az avatóünnepségre többen összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket a festőművész előtt, hogy meghallgassák az őt méltató gondola...