Mesebeli kincsünk őrzői – Mesemondó verseny a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében

„Egyik legősibb és legértékesebb örökségünk a magyar népmese. A magyar lélek szólal meg benne” – írta Wass Albert. Ezt az örökséget pedig ápolni és továbbadni kötelességünk. A népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség tovább hagyományozása céljából 2005 óta szeptember 30-án, a nagy mesemondó, Benedek Elek születésnapján méltatjuk a magyar népmese napját. 

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ez alkalomból hetedik alkalomból szervezett mesemondó versenyt, melynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. Az átriumot viseletbe öltözött, csillogó szemű fiatalok töltötték meg, akik Kárpátalja különböző szegletéből érkeztek, mintegy százhúszan. Bár – mint azt a szervezők nevében az alkalom levezénylését is felvállaló Gál Adél hangsúlyozta – a mesemondás nem versenykategória, de ilyen keretek között is tudnak tanulni és élményekkel gazdagodni a gyermekek. A program célja, hogy a fiatalok jobban megismerjék magyar népi kultúránkat, valamint népszerűsítsék és megőrizzék mesekincsünket, mondta. 

A mese a nemzeti identitás megőrzésében is fontos szerepet játszik, hangsúlyozta Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának megbízott vezetője, aki annak az örömének is hangot adott, hogy bár csökken a kárpátaljai magyarok létszáma, vannak lelkes és odaadó pedagógusok, akik foglalkoznak a gyerekekkel, aminek köszönhetően szép eredményeket érnek el. 

A szervezők az élőszavas mesemondás fontosságára is igyekeznek felhívni a figyelmet. S hogy milyen is az igazi élőszavas mesemondás? Abból a résztvevők ízelítőt kaptak Kurmai-Ráti Szilvia mesemondótól, aki a Bolond Istók című kárpátaljai magyar népmesét mondta el igencsak élvezetesen, úgy, hogy közben figyelt a hallgatóságra s kiszólásaival, kérdéseivel őket is bevonta a történet fonalának vezetésébe, megértésébe.
Ezt követően pedig korosztályonként kezdődött a nagy mesemondás. Öt csoportban három-három tagú szakmai zsűri értékelte a produkciókat. Végül a következő eredmény született. A legkisebbek között Vovcsok Eszter lett az első, második Vascsák Jázmin, a harmadik pedig Baranyi Maximilián. Különdíjas: Molnár Dorina. 

A második korcsoportban Lőrincz Lili végzett az első helyen, a másodikon Demes Anna, a harmadikon pedig Lukán Anna. Különdíjas: Orosz Botond. A harmadik korcsoport nyertese Fazekas Petra, a második Homoki Bianka, a harmadik pedig Túri Eszter. Ebben a korcsoportban három különdíjat osztottak ki: Korol Krisztiánnak, Tóth Hajnalkának és Tadávcsics Szintiának. A negyedik korcsoportban Suszta Viktor nyerte el leginkább a zsűri tetszését, a képzeletbeli dobogó második fokára Pallagi Patrícia, a harmadikra pedig Kiss Sebestyén állhatott fel. A különdíjat Gogola Eszter kapta. A legnagyobbak csoportjában – melyben már leendő óvodapedagógusok is megmérettettek – első lett Mondik Dániel, a második helyen Nagy Andrea, a harmadikon pedig Taracközi Anasztázia végzett. Különdíjas lett Demeter Hanna. Az első helyezettek 3000 UAH, a második helyezettek 2000 UAH, a harmadikon végzettek pedig 1000 UAH értékű könyvutalványt vehettek át. Emellett minden mesemondó emléklappal és kisebb ajándékcsomaggal térhetett haza. A különdíjakat Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete ajánlotta fel.

A versenyt követően, az eredményhirdetésre várva a Magyarországról érkezett Mesélő Bőrönd Társulat interaktív meseelőadással szórakoztatta a jelenlévőket. Arany Réka és Kosoczky Anita A kőleves című mesét adták elő, melybe a gyermekeket is bevonták. Ők pedig nagy élvezettel vándoroltak a szegénylegénnyel, izgulták vele végig a vándorutat, s kóstolták meg végül a furfanggal igencsak finomra és gazdagra sikeredett kőlevest. 

A népmese szorosan kézen fogva jár a népzenével, a néptánccal. Ebből is ízelítőt kaptak a résztvevők: az alkalom ugyanis a Kokas Banda nagyszerű produkciójával vette kezdetét.

De kézműveskedésre is lehetőséget biztosítottak a szervezők. Aki már végzett a mesemondással, a szünetben Markó Veronikával levendulaillatzsák-babákat, Kalanics Évával pedig kreppvirágot és pálcikababát készíthettek.