Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo.net | 2023. október 02.
„Egyik legősibb és legértékesebb örökségünk a magyar népmese. A magyar lélek szólal meg benne” – írta Wass Albert. Ezt az örökséget pedig ápolni és továbbadni kötelességünk. A népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség tovább hagyományozása céljából 2005 óta szeptember 30-án, a nagy mesemondó, Benedek Elek születésnapján méltatjuk a magyar népmese napját.
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ez alkalomból hetedik alkalomból szervezett mesemondó versenyt, melynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. Az átriumot viseletbe öltözött, csillogó szemű fiatalok töltötték meg, akik Kárpátalja különböző szegletéből érkeztek, mintegy százhúszan. Bár – mint azt a szervezők nevében az alkalom levezénylését is felvállaló Gál Adél hangsúlyozta – a mesemondás nem versenykategória, de ilyen keretek között is tudnak tanulni és élményekkel gazdagodni a gyermekek. A program célja, hogy a fiatalok jobban megismerjék magyar népi kultúránkat, valamint népszerűsítsék és megőrizzék mesekincsünket, mondta.
A mese a nemzeti identitás megőrzésében is fontos szerepet játszik, hangsúlyozta Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának megbízott vezetője, aki annak az örömének is hangot adott, hogy bár csökken a kárpátaljai magyarok létszáma, vannak lelkes és odaadó pedagógusok, akik foglalkoznak a gyerekekkel, aminek köszönhetően szép eredményeket érnek el.
A szervezők az élőszavas mesemondás fontosságára is igyekeznek felhívni a figyelmet. S hogy milyen is az igazi élőszavas mesemondás? Abból a résztvevők ízelítőt kaptak Kurmai-Ráti Szilvia mesemondótól, aki a Bolond Istók című kárpátaljai magyar népmesét mondta el igencsak élvezetesen, úgy, hogy közben figyelt a hallgatóságra s kiszólásaival, kérdéseivel őket is bevonta a történet fonalának vezetésébe, megértésébe.
Ezt követően pedig korosztályonként kezdődött a nagy mesemondás. Öt csoportban három-három tagú szakmai zsűri értékelte a produkciókat. Végül a következő eredmény született. A legkisebbek között Vovcsok Eszter lett az első, második Vascsák Jázmin, a harmadik pedig Baranyi Maximilián. Különdíjas: Molnár Dorina.
A második korcsoportban Lőrincz Lili végzett az első helyen, a másodikon Demes Anna, a harmadikon pedig Lukán Anna. Különdíjas: Orosz Botond. A harmadik korcsoport nyertese Fazekas Petra, a második Homoki Bianka, a harmadik pedig Túri Eszter. Ebben a korcsoportban három különdíjat osztottak ki: Korol Krisztiánnak, Tóth Hajnalkának és Tadávcsics Szintiának. A negyedik korcsoportban Suszta Viktor nyerte el leginkább a zsűri tetszését, a képzeletbeli dobogó második fokára Pallagi Patrícia, a harmadikra pedig Kiss Sebestyén állhatott fel. A különdíjat Gogola Eszter kapta. A legnagyobbak csoportjában – melyben már leendő óvodapedagógusok is megmérettettek – első lett Mondik Dániel, a második helyen Nagy Andrea, a harmadikon pedig Taracközi Anasztázia végzett. Különdíjas lett Demeter Hanna. Az első helyezettek 3000 UAH, a második helyezettek 2000 UAH, a harmadikon végzettek pedig 1000 UAH értékű könyvutalványt vehettek át. Emellett minden mesemondó emléklappal és kisebb ajándékcsomaggal térhetett haza. A különdíjakat Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete ajánlotta fel.
A versenyt követően, az eredményhirdetésre várva a Magyarországról érkezett Mesélő Bőrönd Társulat interaktív meseelőadással szórakoztatta a jelenlévőket. Arany Réka és Kosoczky Anita A kőleves című mesét adták elő, melybe a gyermekeket is bevonták. Ők pedig nagy élvezettel vándoroltak a szegénylegénnyel, izgulták vele végig a vándorutat, s kóstolták meg végül a furfanggal igencsak finomra és gazdagra sikeredett kőlevest.
A népmese szorosan kézen fogva jár a népzenével, a néptánccal. Ebből is ízelítőt kaptak a résztvevők: az alkalom ugyanis a Kokas Banda nagyszerű produkciójával vette kezdetét.
De kézműveskedésre is lehetőséget biztosítottak a szervezők. Aki már végzett a mesemondással, a szünetben Markó Veronikával levendulaillatzsák-babákat, Kalanics Évával pedig kreppvirágot és pálcikababát készíthettek.
Pünkösdhétfőn a katolikus egyház a Boldogságos Szűz Máriát ünnepli mint az Egyház Anyját – egy viszonylag új, mégis ősi gyökerekkel rendelkező liturgikus emléknapon. Ferenc pápa kezdeményezésére 2018 óta hivatalosan is Mária anyaságára irányul a figyelem ezen a napon, amely mély teológiai és lelkipá...
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is „imára kulcsolt kézzel élni”, mert az imádság a remény kapuja. „Imádkozzunk Mária anyai oltalma alatt és legyünk reményhordozók!” – kérte a zarándokokat szombati szentbe...
„Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg” – tartja a néphiedelem. Június 8-a Medárd napja, amit időjósló napnak tartottak őseink.
Ma van pünkösd napja, a kereszténység egyik fő egyházi ünnepe. Elnevezése a görög pentekosztész szóból ered, ami ötvenediket jelent.
