A népzene, a néptánc egy nemzet második anyanyelve, egyidős történelmével, szinte végigkíséri az egész életútján, tulajdonképpen benne van az egész élete. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány fontosnak tartja, hogy az évközben tartott rendezvényeiken, illetve nyári táboraikban is megerősítsék a gyerekekben: van otthonuk, vannak gyökereik, vannak hagyományaik. S ezeket igyekeznek szeretettel megismertetni és megtanítani a gyermekekkel, mert, ahogy Sütő András megfogalmazta: „Ameddig egy nép énekel, messzire hallatszik a hangja” – hangsúlyozta köszöntőjében Váradi Natália, az alapítvány igazgatója a tizenötödik alkalommal megrendezett Bereg-vidéki Népzenei és Néptánctábor ünnepélyes záróalkalmán.
A tábornak immáron hagyományosan a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete ad otthont. Idén 40 fiatal leshette el itt tapasztalt zenészektől a hangszerkezelés fogásait, tanulhatott gyermekjátékokat és népdalokat, mélyedhetett el a moldvai tánc gazdag motívumkincsében. Mindezek mellett a fiatalok belekóstolhattak a táncház hangulatába, de kézműveskedésre, játékra, szórakozásra is lehetőség nyílott. Az itt tanultakból a pénteki gálán ízelítőt is kapott a nagyérdemű. A táborlakók galgamenti énekeket adtak elő és népi játékokból mutattak be egy csokorra valót, a hegedűsök madocsai verbunkot, szatmári muzsikát, sárközi ugróst adtak elő, a harmonikások nagydobronyi és viski muzsikát szólaltattak meg, bemutatkoztak a népi furulyások is, végezetül a táncosok moldvai táncokkal zárták a programot. Ezúttal is és egész héten a Csipkés zenekar biztosította a talpalávalót, a táncházi muzsikát, meg persze a kis zenészeket a hangszerek kezelésére is oktatták.
A táborzárón a népzene, a néptánc nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta köszöntőjében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője. Aki kiemelte: fontos, hogy a népzene és a néptánc világát a fiatalok minél hamarabb megismerjék, hisz annak jelentős közösségépítő szerepe van, emellett lelki táplálék, kultúránk gyökere, és nem maradhatunk meg gyökerek nélkül. A diplomata ezúttal is megerősítette: a magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését és támogassa a magyarság szülőföldjén való boldogulását. „A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon” – fogalmazott a diplomata. Aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ennek a célkitűzésnek a megvalósítását kiválóan szolgálja a Bereg-vidéki Népzenei és Néptánctábor keretében folyó munka is.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a KMPSZ elnöke, visszaemlékezve a kezdetekre, elmondta: ez a tábor a harminc évvel ezelőtt indult Péterfalvai Népzenei és Néptánctáborból gyökerezik, amelyet anno Pál Lajos és felesége, Katalin kezdeményezett, s később a KMPSZ is mellé állt. Tizenöt évvel ezelőtt fogalmazódott meg az igény, hogy Ungban és Bereg-vidéken is szervezzenek hasonló táborokat. S mivel akkorára már felnőtt egy olyan generáció, amelyik a péterfalvi táborokban szocializálódott, volt kivel elkezdeni, illetve folytatni a munkát.
Orosz Ildikó kiemelte: nem elég tehetségesnek születni, kellenek a lehetőségek is a tehetségek kibontakoztatásához. Ezért szerveznek különböző táborokat, hogy minden fiatal megtalálja az érdeklődési körének, talentumának megfelelőt. Mert – ahogy Illyés Gyula is megfogalmazta – „Csak az a nép tud tisztelni más népeket – azok szokásait, hagyományait –, amely a sajátját is megbecsüli”.
„Az én gyermek- és ifjúkoromban négyféle tábort ismertünk: a túlideologizált pionírtáborokat, az építőtáborokat, az edzőtáborokat, no meg a cigánytábort, ahová focizni jártunk” – emlékezett vissza Csernicskó István, a Rákóczi Főiskola rektora. – Az akkori fiatalság ezekben is jól érezte magát, hisz közösségben voltak. Ám ha akkor lettek volna ilyen táborok, mint a mostaniak, azokat biztosan élvezték is volna – mondta, s további hasznosan eltöltött nyarat, kellemes táborozást kívánt a fiataloknak.
Köszöntötte a résztvevőket Soós Katalin, az alkalomnak otthont adó intézet igazgatója is, aki abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a népzene és néptánc bizonyos tartást ad az azt művelőknek, s erről az itt zajló tábor folyamán is megbizonyosodhattak. Az igazgató asszony gratulált az eddig elért sikerekhez és további kitartást, eredményes munkát, no meg jó nyaralást kívánt a táborozóknak.
A szervezők a jubileumi tábor alkalmából oklevéllel köszönték meg az eddigi táborvezetők – Kepics Andzselika, Sipos Nikoletta és Szilágyiné Tóth Gabriella – munkáját. Váradi Natália köszönetet mondott minden munkatársnak, a támogatóknak, s a gyerekeknek is, akik, mint fogalmazott, „a mostani fellépésükkel is utat mutatnak, reményt adnak, s bízunk abban, hogy jövőre már végre békében tarthatjuk meg rendezvényeinket”.
Az igazgató asszonytól megtudtuk, a nyár folyamán Beregszászban, Nagydobronyban, Kisgejőcön, Tiszapéterfalván szerveznek táborokat. A népzenei és néptánctábornak Beregszász és Nagydobrony ad otthon, a Jankovics Mária alkotótábort különböző időpontokban Beregszászon és Tiszapéterfalván rendezik meg. De különböző sporttábort is szerveznek Nagydobronyban, Beregszászban és Tiszapéterfalván. Emellett immáron hatodik alkalommal kerül majd sor a gitár- ének- és verstáborra, melynek a Kisgejőci Egri Ferenc Líceum lesz a házigazdája. A táborok megvalósítását a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség, a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alap támogatja.
