Beregszászban a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával és a Beregszászi Művészeti Iskolával együttműködve színvonalas irodalmi-zenés rendezvény keretében méltatta a kultúránk ünnepét. Azt a kultúrát, amely a mai gyors és felszínes világban sokak számára csak üres betűtest, vagy hangok egymásutánisága – fogalmazott köszöntőjében Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója. A kultúra nem magyaráz, nem értelmez, csak közvetít, reflektál és érzékeltet. Ahhoz, hogy értsük, a lelkünkön kívül nem kell hozzá más műszer. Mégis minden egyes pillanat, amikor időt szakítunk a művészetre, a kultúrára, felüdítő hatással van ránk.
Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál jóval több – mondta Farkasné Bőcs Judit, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzul asszonya. A költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta. A magyar kultúra öröksége, szeretete, megértése, továbbítása messzemenően hozzájárult a magyar nemzet egységéhez. Érezhető, hogy ez a nap nem csupán hivatalosan szervezett ünnep.
A rendezvény kezdetén a Rákóczi-főiskola színjátszó szakkörének (vezetője Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze) Himnusz-feldolgozása elevenítette fel számunkra, hogy miért is fontos nekünk január 22-e. A magyar nép zivataros századaiból való sorokat hallgatva mindannyiunk szívében fellobbant a magyarság lángja.
A kultúra nagyon sokszínű, így a magyar kultúrkörben is fontos helyet foglal el a zene, ezért a folytatásban a Beregszászi Művészeti Iskola tanárai és növendékei emelték az esemény hangulatát. A különböző hangszereken előadott zenei darabok mellett, melyek között hallhattuk Liszt Ferenc (Megnyugvás, Ünnepi polonéz), Erkel Ferenc (Magyar tánc, Palotás) és Kálmán Imre (Operett-egyveleg), vagy Hubay Jenő (Hegedűszóló), Rózsavölgyi Márk (Verbunk) s Berlioz (Rákóczi-induló) műveit is, olyan gyönyörű dalok csendültek fel, mint a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, Kacsóh Pongrác Rákóczi megtérése, vagy Liszt Magyar ünnepi dala.
A Szózat eléneklését követően a rendezvény zárásaként a Pro Cultura Subcarpathica minden jelenlévőt a kultúra lovagjává avatott, átadva számukra a kultúra rózsájával díszített szalagot, mely az új év kezdetén aktív kulturális életre hív.
***
A kárpátaljai, s azon belül főképp az Ungvár környéki magyarság a hagyományokhoz híven idén is színházi est keretein belül emlékezett meg a magyar kultúra napjáról. Ezúttal William Shakespeare A vihar című drámája alapján készült darabot láthatta a nagyérdemű a beregszászi színház előadásában.
1989 óta minden év január 22-én méltatjuk ezt az ünnepet, melyet a Kölcsey Ferenc által 1823-ban papírra vetett Himnusz születésnapjának alkalmából tartunk épp ezen a napon.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ezen az éven is a színház soraiba invitálta a műkedvelő közönséget. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a színházi előadást megelőző ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az ezúttal bemutatott darab rendezője, Szergej Maszlobojscsikov nem egyszerűsített a dráma mondanivalóján, épp ellenkezőleg, tartalmát feltöltötte a szerző egyéb alkotásaival. A szervezet vezetője örömét fejezte ki aziránt, hogy a közönség vette a fáradságot a dráma megtekintésére, s ezáltal a megértésére.
A vihart olyan kiváló művészek főszereplésével állították színpadra, mint Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Kristán Attila, Tarpai Viktória, Ivaskovics Viktor, Rácz József. A bemutatóra január 8-án került sor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház beregszászi nagytermében. Bár az előadás egy látszólag egyszerű, varázslattal és tündéri elemekkel díszített szerelmi történet, a színészi játék és a rendezés jóvoltából annál mélyebb értékeket közvetít. A közönség lélegzet-visszafojtva hallgatta a színdarab utolsó rezdülését is, s a művészek játékát vastapssal köszönte meg.
Az előadás legközelebb február 5-én és 6-án látható Beregszászban, ahol újra részesei lehetünk A vihar nyújtotta felkavaró vagy épp elgondolkodtató élményeknek.
***
Az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskolában 13-ik alkalommal rendezték meg a Himnusz-mondó versenyt, tájékoztatta lapunkat Keszler Stella igazgató. Az öt főből álló zsűri – Horváth Katalin egyetemi docens, Balogh Dénes ungvári konzul, Dupka Nándor (MÉKK), Korhova Valéria, a középiskola könyvtárának vezetője, Domosvai Andrea gyakornok-pedagógus – 23 résztvevő tudását mérte fel. Valamennyien a megyeszékhelyen, a Dayka Gábor Középiskolában és a Drugeth Gimnáziumban tanulnak. A versenyen Kácser Enikő végzett az első helyen Kovács Péter és Váradi Szintia előtt (mindhárman drugethesek). Különdíjban Magnuc Nikolett (Dayka), Pekárovics Alex (Dayka) és Takács Mária (Drugeth) részesült.
***
A Vérke-parti városban hagyományosan Kölcsey Ferenc emléktáblájánál is ünnepi rendezvényt szerveztek. A megjelenteket – akik között ott volt Tóth István, Magyarország helyi külképviseletének főkonzulja –, Zubánics László köszöntötte. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke a nyelvhez való kötődést, a kultúra éltetését a legfontosabb feladatként határozta meg.
– 2013-ban is arra törekszünk, hogy Ukrajnában is vállalható legyen a közösségünkhöz való tartozás – fejtette ki Zubánics László. – Ebben az évben ugyanis „megszámolnak bennünket”. Kiderül, hányan vagyunk, akik vállaljuk magyarságunkat. Kölcsey Ferenc gondolatait ma is tovább lehet fejleszteni. El kell magyarázni a velünk együtt élő más nemzetiségűeknek: mi nem akarjuk az ő nyelvi jogaikat csorbítani, csak azokat a törvényadta lehetőségeket akarjuk alkalmazni, amelyek a világon mindenütt megilletik a kisebbségeket.
– Himnuszunk születésnapját, január 22-ét legújabb kori történelmünk avatta a magyar kultúra napjává – emlékeztetett Babják Zoltán, Beregszász első alpolgármestere. – Ekkor ünnepelhetjük azt, hogy létezik egy olyan közös kincsünk, ami meghatározza létünket, gondolatunkat, ami megtart, erőt ad és gyarapít. Ez a magyar kultúra. 1992. szeptember 6-a óta Beregszászon is „kézzelfoghatóan” ápolják Kölcsey Ferenc emlékét, amikor a posta épületének falán felavatták az emléktábláját. Bíró Lajos szobrászművész alkotása annak állít emléket, hogy szatmárcsekei birtokáról Kölcsey ide, Beregszászra járt el küldeményeiért, mert ez volt a legközelebbi állomás.
Beregszász első alpolgármestere ugyancsak kitért az idei népszámlálásra, hangsúlyozva: fontos, hogy minél többen vállaljuk magyarságunkat, anyanyelvünket, s tegyünk is értük.
Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság – Anyanyelvi Konferencia tiszteletbeli elnöke kiemelte, számára immár hagyomány, hogy ezen a napon Kárpátaljára látogat, és előadást tart a magyar kultúráról.
– Amikor először jártam itt, ez a tér tele volt érdeklődőkkel. Sajnálattal tapasztalom, hogy évről évre egyre kevesebben tartják fontosnak az ünnepségen való részvételt – mondotta Pomogáts Béla. – Ha méltók akarunk lenni Kölcseyhez, az akkor élőkhöz, akkor nekünk is a remény felé kell fordítanunk az arcunkat.
***
Beregszászban, az Európa–Magyar Házban értelmiségi fórumot tartottak.
„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gonŹdolkozom, írok, életem legnagyobb élménye, amelyhez nincs fogható – idézte Kosztolányi Dezső gondolatait köszöntőjében Zubánics László, a KMMI elnöke. – Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.”
Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja ünnepi köszöntőjében a magyarság mint közösség felelősségéről beszélt. Minden magyar felelős minden magyarért – éljenek azok bárhol is a világban – egyazon nemzet részei. A nemzetrészeknek pedig abban a közösségben, ahová a történelem viszontagságai sodorták őket, meg kell harcolniuk a fennmaradásért. Kárpátaljai magyarságának is megvan a maga felelőssége – hogyan tud élni azokkal a törvény adta lehetőségekkel, amelyeket a tavaly elfogadott nyelvhasználati törvény rejt.
„A kulturális nemzetegyesítés rögös útján” címmel Pomogáts Béla tartott vitaindító előadást.
– Amikor elgondolkodtam azon, hogy miről is beszéljek, az első gondolatom az volt, hogy rámutassak: érdemes a magyar kultúrát egyesíteni – hangsúlyozta. – Hogy amit gondozunk, ami a kezünkben van, ami a szívünkben él, és ami feladatként előttünk magasodik, azzal érdemes törődni, mert olyan értéket jelent, amely nemcsak számunkra, magyarok számára fontos, hanem az európai nemzetek és az egyetemes emberiség számára is fontos kell, hogy legyen.
Az ünnepségen oklevelek, elismerések átadására is sort kerítettek, sőt, gazdára talált az Együtt című folyóirat idei Nívódíja is. A rangos szakmai elismerést Lőrincz P. Gabriella költő vehette át. A kitüntetettet Zubánics László és Vári Fábián László, József Attila-díjas költő, az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke méltatta.
A magyar kultúra napjára látott napvilágot az Intermix Kiadó gondozásában a KMMI Tehetséggondozási Program keretében 2007–2012 között meghirdetett alkotói pályázaton részt vett pályakezdők Szárnypróba című antológiája. A kötetről Dupka György kiadó és Csordás László szerkesztő szólt, majd a szerzők közül Hájas Csilla, Kovács Eleonóra és Marcsák Gergely olvasták fel egy-egy írásukat.
Az értelmiségi fórum keretében az érdeklődők Kocsis Csaba fotóművész Szabad-e sírni? című kiállítását is megtekinthették.
Papp-Für János így hangol rá bennünket a látványra:
Mélyebbre vésődnek az idő hieroglifái. Csak a kódok megfejtései, csak a nyelvezet értése hoz újra életet abba, ami már eleve élő. A rögzült pillanatok fogságába esett harmónia elválaszthatatlan részünk. A fotó megállítja a mozgást, hogy aztán újra és újra lendületbe hozza.
Munkács, Tiszapéterfalva, Makkosjánosi, Bene. Kárpátaljai települések az ismeretlenség szakadékának szélére sodródva. A képek legyőzik a nyelvi akadályokat, tőlünk függetlenül is élik/élhetik életüket akár más és más égtájakon is átívelve — talán még tovább is gondolják magukat. Tovább és túl a határokon, a kijelölt magyarság lövészárkain.
Az egyszerűség, a tisztaság az, ami elvezet minket ahhoz a vegytiszta élményhez, amelyben tökéletesen otthon érezhetjük magunkat. Mindenhol passzos ránk, felveszi alakunkat, nem szűk és nem is bő ránk sehol.
Ahogy belakjuk újra a házakat. A templomkertben meztelen harangozás. Ahogy lemossa az eső a rézgálicot, és ismét virágba borulnak az almafák. Ezernyi más és különböző élet indul útra, de mind egy közös kereszteződéshez ér. És innentől már szétválaszthatatlanok vagyunk.
A kiállítást dr. Hajdú Lajos, Berekfürdő polgármestere nyitotta meg.
A magyar kultúra napja alkalmából sor került a Vitézi Rend kárpátaljai törzskapitánysága zászlajának átadására és ünnepélyes megáldására. Vitéz Molnár-Gazsó János főkapitány levelének felolvasása után v. Molnár Zsolt címer- és zászlókészítő adta át v. Kövér György törzskapitánynak a zászlót, amelyet v. Pocsai Vince református lelkész és v. Héder János egyházkerületi főjegyző áldotta meg.
A nívós rendezvényen fellépett a Kovács Sándor által vezetett BorzsaVári zenekar, illetve Kocsis Csaba, aki megzenésített versekből álló műsorát adta elő.
***
A Munkácsi Állami Egyetem Humán–Pedagógiai Koledzsének magyar tagozatán is méltatták a magyar kultúra napját. A hallgatók verscsokorral kedveskedtek a megjelenteknek, mondta el lapunknak Kótun Jolán magyartanár. Pomogáts Béla a Himnusz születéséről tartott előadást, vázolva az akkori politikai-történelmi helyzetet is. A magyarországi Kocsis Csaba megzenésített költeményeket adott elő gitárkíséretben. A résztvevők tisztelegtek a Latorca-parti város híres szülötte, Munkácsy Mihály szobránál, majd a várba zarándokoltak el Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi szobrához.
***
Péntek délután került sor Ungváron, a néprajzi múzeumban a IV. Carpatica Art Expóra, amelyen 27 alkotó (Asztalos Éva, Bálint Lívia , Baraté Ágnes, Bartosh József, Bartosh Tatjana, Beleny Mihajlo, Berecz Margit, Fényes András, Fuchs Andrea, Harangozó Miklós, Homoki Gábor, Kalitics Erika, Klisza János, Kurucz Adriána, Kutasi Xénia, Lőrincz István, Lőrincz Katalin, Matl Péter, Nigriny Edit, Puhlik-Beleny Magda, Prófusz Marianna, Réti János, Soltész András, Soltész Gabriella, Soltész Péter, Sütő Miklós, Szkakandij Olga, Turák Angéla, Varga Tarzíciusz műveiből nyílt kiállítás. A tárlat a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesület és más art-műhelyek tagjainak anyagaiból áll.
Az ünnepséget Dupka György, a MÉKK elnöke és Angyal Gabriella, az Ungvári Néprajzi Múzeum igazgatója nyitott meg. Ünnepi beszédet tartott Balogh Dénes, Magyarország ungvári főkonzulátusának konzulja, Vaszil Maruhnics, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal művelődési főosztályának helyettes vezetője, Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai tagozatának elnöke, Soltész Péter és Beleny Mihajlo képzőművészek, Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke.
Az ünnepi műsorban közreműködött Kácser Enikő versszavaló, Marcsák Gergely verséneklő, a BorzsaVári zenekar (vezetője Kovács Sándor).
***
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia olyan személyeket részesített elismerésben, akik kiemelkedő munkát végeztek a kárpátaljai magyar kultúra fejlesztése tekintetében.
Oklevelet kapott Dr. Györke Magdolna nyelvész, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának docense, Keszler Stella, a Dayka Gábor Középiskola igazgatója, Iváncsik Attila, a Tisza-1, a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádió Társaság magyar szerkesztőségének rádiós riportere, Nigriny Szabolcs újságíró, Tárczy Andor újságíró, az Ung-vidéki Hírek munkatársa, Sztec Elvira, a Munkácsi Állami Egyetem Humán–Pedagógiai Kollégiuma magyar tagozatának tanára. Ugyanilyen elismerésben részesült Szabó Árpád, a Beregszászi Magyar Gimnázium igazgatója, Varga Éva, a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat igazgatója, Tuba Gizella könyvtáros, a Bátyúi Nagyközségi Könyvtár vezetője, Kovács Elemér újságíró, a Kárpátinfó munkatársa, Kovácsné Marton Erzsébet, a Közoktatás című folyóirat főszerkesztője, Molnár Natália, a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat könyvfeldolgozó osztályának vezetője, Birta Zoltán, a Sion Rádió főszerkesztője, Kurmay Sándor, a Kezünkben a Jövő Alapítvány elnöke, Kokas Károly, a tiszapéterfalvai Kokas-banda népi zenekar művészeti vezetője, Harangozó Miklós festőművész, Hudák Elvira helytörténész, Újfalusi Irén, a Péterfalvai Kölcsey Ferenc Középiskola igazgatója.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet oklevelét kapta Kovács Sándor, a BorzsaVári zenekar alapítója, Varga Éva, a járási könyvtár igazgatója, Tuba Gizella, a Bagu Balázs Irodalmi Társaság aktivistája, Deme Ibolya, a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumának vezetője, Kacsó Irén, a gáti községi könyvtár vezetője, Ködöböc Attila, a Beregsomi Általános Iskola igazgatója, Szabó Árpád, a Beregszászi Magyar Gimnázium igazgatója, Király Katalin, a Gáti Kovács Vilmos Középiskola magyartanára, Szuhán András, Bene község polgármestere, Fényes András munkácsi festőművész, Szilágyi Sándor, az ArtTisza Képzőművészeti Egyesület elnöke, Hegedűs Csilla újságíró (Kárpáti Igaz Szó), Szemere Judit újságíró (Beregi Hírlap), Molnár Bertalan újságíró (Beregi Hírlap), Kovács Elemér újságíró (Kárpátinfó), Kovácsné Marton Erzsébet újságíró (Kárpátinfó), valamint a Kárpátinfó szerkesztősége.
