Megosztottan, a magyar kultúra napján is

A múlt héten gyökereinkről, a jelenünket erősítő és a jövőteremtéshez erőt, kitartást adó múltunk felelevenítéséről szólt csendes, kis életünk itt a Kárpátok lábánál. Beregszászban, Munkácson és Ungváron voltak ünnepi rendezvények a magyar kultúra napja alkalmából. Megyeszékhelyünkön még ezen a héten is számos program várja a művészetek iránt érdeklődőket.

Kezdjük a sort talán legmagyarabb városunkkal, Beregszásszal. Ahogy az már mifelénk hosszú idők óta eléggé el nem ítélhető módon történik, persze, hogy most is külön szervezett eseményt a két kárpátaljai magyarságszervezet. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség partnerszervezete, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) az Európa-Magyar Házban tartotta központi rendezvényét. Zubánics László, a KMMI vezetője kiemelte: a megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Örömmel konstatálhatta, hogy nagyon sok fiatalt lehetett látni a közönség soraiban, ez annak a fontos munkának a záloga, mondta, hogy még sokáig megmaradjon a magyar hagyományok ápolása, növekedjék közösségünk ereje.
Kincs Gábor, Beregszász alpolgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke elmondta: az, hogy Beregszász Kárpátalja legmagyarabb városa, nemcsak megtisztelő, de kötelezettségekkel is jár. A beregszászi alkalmat megtisztelte jelenlétével Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia elnöke, aki három fogalomról: a magas kultúráról, a tömegkultúráról és a népi kultúráról beszélt bővebben. Sajnálattal szögezte le, napjainkban egyre jobban eluralkodik a tömegkultúra. A rendezvényt Kocsis Csaba fotográfus kiállítása, Kovács Sándor népi zenekarának előadása és a helyi művészeti iskola növendékeinek alkalomhoz illő programja színesítette.
Hagyományosan a magyar kultúra napján osztotta ki az országos szervezet a Kárpátaljai Magyar Nívódíjakat. 2011-ben a Pós Alajos Újságírói Díjat Kovács Elemér, a KárpátInfó főmunkatársa, a Drávai Gizella Közoktatási Díjat Győrffy István, a Beregszászi Magyar Gimnázium fizikatanára, a Fodó Sándor Közösségi Díjat pedig Szajkó Tibor pedagógus kapta. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja és az Együtt irodalmi folyóirat szerkesztőbizottsága nívódíját Csordás László ifjú irodalmár kapta. Az Anyanyelvi Konferencia oklevélben részesítette Vári Fábián László József Attila-díjas költőt, a kárpátaljai magyar emlékhelyek lelkes alkotóját, Mihajlo Beleny szobrászművészt, továbbá Molnár Bertalan beregszászi újságírót, Kovács Sándor népzenészt, valamint Homoki Gábort, a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola igazgatóját.
Munkácson a helyi állami egyetemem működő magyar tanítói tagozaton rendeztek ifjúsági értelmiségi fórumot. Ungváron az egyetem magyar karán tartottak kultúra napi ünnepséget. Itt Horváth Katalin docens a Himnuszról tartott előadásában kiemelte: ''Nyugat felé tekintő értékrendszerünkben a saját, regionális kultúránk megőrzése a legfontosabb. Legyünk büszkék arra, hogy kárpátaljai magyarok vagyunk, egy olyan közösség tagjai, mely jeles képzőművészeket, irodalmárokat és tudományos kutatókat adott a magyar kultúrának.” A megyeszékhelyen több éves hagyománya van már a Dayka Gábor Középiskolában megrendezésre kerülő nemzeti imamondó versenynek. Ukrajnában csak a rendszerváltozás óta lehet nyilvánosan elénekelni a magyar himnuszt. Szalipszki Endre, az ungvári magyar főkonzulátus konzulja a rendezvényen szomorúan jegyezte meg, látja és tapasztalja, milyen nehéz itt megmaradni magyarnak, ezért is különösen fontos ragaszkodni nemzeti gyökereinkhez.
Sok-sok más rendezvényről is írhatnék még, például a beregszászi magyar teátrum ungvári vendégszerepléséről. Ám ezzel együtt nehéz nem megemlíteni, hogy sajnos a neves színtársulat jobbára csak ekkor, a kultúra napján látogat el Ungvárra, ráadásul, mivel vendégségüket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezi, jegyhez is csak azok juthatnak, akik közeli kapcsolatban vannak az említett szervezettel. Hol van itt a valódi együvé tartozás, a kultúra nemzetegyesítő küldetése...
S az is szomorúsággal tölti el az ember szívét, hogy az ünnepi alkalmakat leszámítva vajmi kevés figyelem jut közművelődésünknek. A falusi kultúrházakban a legtöbb helyütt fűtés sincs, milyen közösségi életről beszélhetünk így. Jó lenne, ha az év összes napján megtöltené szívünket egy kicsit a magyar kultúra napja.